50 éve volt a Fehér- és a Fekete-Körös rendkívüli árvize

Lajos Szlávik

doi:10.59258/hk.17599

Szlávik Lajos Magyar Hidrológiai Társaság

Kulcsszavak: Árvíz, árvízi hidrológia, Körös-völgy, vésztározás, szükségtározás, vízhozammérések, árhullámképek rekonstruálása

Absztrakt

A Körösökön 1895-2006 között 17 jelentős árhullám vonult le, s ezek közül jó néhánynak a tetőző vízszintje rendre felülmúlta a korábbi legnagyobb vízszinteket. Számos töltésszakadás alakult ki hazai, vagy román területen, úgy, hogy azok átterjedtek, elöntéseket okoztak magyar területen is. Az 1925-1995 közötti hét évtizedben 31 ilyen eseményt tartunk itt nyilván. E töltésszakadások és töltésátvágások hidrológiai tapasztalatai lényegesen kihatottak az árvízi szükségtározás módszerének kidolgozására.
Az 1973. év végi – 1974. év elejei csapadékszegény időjárás májusban gyökeresen megváltozott, három hónap alatt a Fehér- és a Fekete-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjén a csapadékos napok száma meghaladta a 60-at, a lehullott eső pedig helyenként az 500-700 mm-t. A két folyón néhány hét alatt öt árhullám alakult ki, amelyekből a második alkalmával, június 14-15-én rendkívüli vízszintek alakultak ki. A Körösök felső és középső szakaszán néhány óra alatt 104 km hosszon kellett volna töltésmagasítást végrehajtani ahhoz, hogy az árhullám a töltések között levezethető legyen. Olyan döntés született, hogy a nagyobb gazdasági károk elhárítása érdekében fel kell tölteni és vésztározóként alkalmazni a két Körös közötti ún. deltát. Június 15-én délután robbantással megnyitották a Fehér-Körös jobb parti töltését, a Fekete-Körösön pedig a két előre meggyengített helyen a víz a töltést átszakította. Az elárasztott mezőgazdasági terület 7 100 ha, szórványos tanyavilággal. A tározott víztömeg a számítások alapján 118 millió m3 volt.
Az 1974. évi vésztározás hidrológiai szempontból rendkívüli jelentőségű volt. A töltésmegnyitások hatására a tetőzések (esés, sebesség, vízhozam) sorrendjének törvényszerűsége felborult és általunk „fordított hurok görbének" nevezett jelenség alakult ki a remetei és gyulai szelvényben. Az 1974. évi vésztározásra kapott Δh=f(W) kapcsolat szemléletesen igazolja, hogy a viszonylag kis mennyiségű víz kieresztésével is jelentős árvízcsúcs-csökkentő hatás érhető el, hogy a síkvidéki árvíztározás is hatékony árvízvédelmi módszer lehet. Ez a következő évtizedek árvizeinél beigazolódott, a Körösökön is, más folyókon is. Az 50 évvel ezelőtti, 1974. évi katasztrofális körösi árvíznél első ízben alkalmazták tervszerűen a szükségtározást a töltések átvágásával. Ennek az árvíznek a tapasztalatai alapján épült meg néhány év alatt 3 körösi szükségtározó, illetve ez szolgált módszertani alapul a tiszai tározók (immár 7 db) tervezéséhez.

Információk a szerzőről

Szlávik Lajos, Magyar Hidrológiai Társaság

SZLÁVIK LAJOS okleveles mérnök-hidrológus, építőmérnök (1970), vízkészlet-gazdálkodási és hidrológiai szakmérnök (1978). 1982-ben egyetemi doktori fokozatot, 1997-ben PhD fokozatot szerzett. Európa-mérnök (1999). 1970-1991. között vízügyi igazgatóságoknál, majd 2004-ig az OVF-ben, a VITUKI-ban és KvVM-ben dolgozott vezető beosztásokban. 30 éven át, 1993-tól 2022-ig tanított Baján főiskolai docensként, főiskolai tanárként. 2013-ban Professor Emeritus címet kapott. 2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi magántanára. 2014-től az OVF Vízügyi Tudományos Tanács tagja. 2016-tól a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Fontosabb kitüntetései: Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2008), Vásárhelyi Pál Díj (2010), Reitter Ferenc Díj (2017), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2019). Mintegy 320 publikációt jegyez (részben társszerzőkkel), amelyből 25 könyv, illetve könyvrészlet, könyvfejezet a hidrológia, árvízvédelem, vízgazdálkodás, vízügytörténet témaköreiből. Ötször kapta meg az MHT Vitális Sándor szakirodalmi nívódíját. 1970 óta tagja az MHT-nak. Két ciklusban az MHT alelnöke (1996-2003), majd főtitkára (2007-2011), 2011-től 2023-ig a Társaság elnöke, azóta a Társaság tiszteletbeli elnöke. MHT kitüntetései: Pro Aqua emlékérem (1977), Schafarzik Ferenc díj (1992), Bogdánfy Ödön díj (1999), Kvassay Jenő díj (2023). Kutatási területei: műszaki hidrológia; magyarországi folyók árvizeinek kialakulása, hidrológiája; az árvizek elleni védekezés módszerei, technológiái; ármentesítés, árvízvédelem; a síkvidéki árvíztározás alkalmazása; az árvízszintek emelkedésének okai; vízkárelhárítási védekezés-irányítás informatikai módszerei; a hazai árvízvédekezés, árvízvédelem története; vízkészlet-gazdálkodás; vízügytörténet.

Hivatkozások

Nagy Gy., Kovács L. Szlávik L., Bátkai J. (1974). A Körösök lefolyásának szabályozása. (Kézirat, KÖVIZIG-Gyula tanulmánytára).

Nagy Gy. (1975). A Körösvidék lefolyási viszonyainak alakulása Vízügyi Közlemények, 3. füzet.

Pálinkás L., Szlávik L. (1982). A Fehér- és Fekete-Körös árvízvédelmi fejlesztéseinek tervezése és kivitelezése. MHT III.. Országos Vándorgyűlés, Debrecen, 1982. június 23-25. II. kötet.

Somlyódy L. (szerk.) (2000). A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA Vízgazdálkodási Tudományos Kutatócsoport, Budapest.

Szlávik L. (1975). A Fekete-Körös mértékadó árhullámképe. Vízügyi Közlemények, 2. füzet

Szlávik L. (1976a). Az 1974. évi Körös-völgyi árvíz hidrológiai jellemzése. Vízügyi Közlemények, 1. füzet.

Szlávik L. (1976b). A Körösök 1974. évi árvizeinek hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató.

Szlávik L. (1983). Árvízi szükségtározók tervezése és üzemelése. Vízügyi Közlemények, 2. füzet.

Szlávik L. (1998). Árvizek szükségtározása. Vízügyi Közlemények, 1. füzet.

Szlávik L. (szerk.) (2007). A Duna és a Tisza szorításában. A. 2006. évi árvizek és belvizek krónikája. Budapest.

Szlávik L. (2020). A Körösök 1980. évi rendkívüli árvize − töltésszakadások, szükségtározása. Hidrológiai Közlöny, 100. évf. 2. szám, pp. 14-27.

Takács L. (1975). Békés megye vízgazdálkodási helyzete és fejlesztése. Hidrológiai Közlöny, 55. évf. 10. szám, pp. 433-442.

Zorkóczy Z. (1987). Árvízvédelem. Országos Vízügyi Hivatal, Bp.