Water chestnut (Trapa natans): a food of ancient times or a bio-indicator of the modern world

Hanna Háda; Gábor Koncz; Katalin Jámbrik; Csaba Berta

doi:10.59258/hk.24063

Háda Hanna Bessenyei György Gimnázium, Iskola tér 2, 4600 Kisvárda, Magyarország
Koncz Gábor Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszék (MÉK), 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.
Jámbrik Katalin Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszék (MÉK), 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.
Berta Csaba Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszék (MÉK), 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.

Kulcsszavak: Sulyom (Trapa natans), nehézfémek, fémek, bioakkumuláció, Tisza-tó, ICP–MS

Absztrakt

A tanulmány a nehézfémek bioakkumulációját vizsgálja a Tisza-tó különböző helyszíneiről gyűjtött sulyom (Trapa natans) mag mintákban. A vízi makrofiták képesek abszorbeálni és felhalmozni a vízből és az üledékből származó szennyezőanyagokat, így hasznos indikátorai lehetnek a környezeti szennyezésnek. A kutatás célja a vizsgált fémekek koncentrációjának mérése a gyűjtött sulyom mag mintáiban. A mintavételi helyek közötti különbségek elemzésével a tanulmány a nehézfémek eloszlását a tó ökoszisztémáján belül, valamint a vízinövények potenciálját a környezeti szennyezés indikátoraként is értékeli.

Szerző életrajzok

Háda Hanna , Bessenyei György Gimnázium, Iskola tér 2, 4600 Kisvárda, Magyarország

HÁDA Hanna 11. osztályos tanuló a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumban. Tervei szerint a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemen folytatja tanulmányait. Részt vett a Stockholmi Junior Vízdíj versenyen, ahol különdíjat kapott kutatási eredményeiért.

Koncz Gábor, Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszék (MÉK), 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.

KONCZ Gábor 2007-ben végzett a Debreceni Egyetemen biológus-ökológusként, majd 2008-ban biológia és környezettudomány tanárként. Környezettudományi PhD tanulmányait a Debreceni Egyetemen végezte, és 2013-ban szerezte meg PhD fokozatát. 2009 óta biológiatanárként dolgozik a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumban. Aktívan részt vesz a tehetséggondozásban, a természettudományos oktatásban, a tanterv- és tankönyvfejlesztésben, valamint a környezetkutatásban. 2015 óta az MTA Talajbiológiai Munkabizottságának tagja.

Jámbrik Katalin, Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszék (MÉK), 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.

Dr. JÁMBRIK Katalin 2007-ben végzett a Debreceni Egyetemen biológus-ökológusként, majd 2008-ban biológia és környezettudomány szakon középiskolai tanárként. Biológiai tudományok doktori képzését a Debreceni Egyetemen végezte, és 2011-ben szerezte meg PhD fokozatát. 2004-től aktívan részt vett a Növénytani Tanszék kutatási és oktatási tevékenységében, különös tekintettel a cianobaktérium-toxinok vízinövényekre és a növények stresszválaszaira gyakorolt hatására. 2006 óta a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szekciójának tagja, és számos nemzetközi tudományos publikáció szerzője és társszerzője volt növényélettan, vízi ökológia és környezetbiológia területén. 2014 óta biológiatanárként dolgozik a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumban.

Berta Csaba, Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszék (MÉK), 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.

BERTA CSABA 2015-ben végzett a Debreceni Egyetemen hidrobiológia szakon. 2020-ban környezettudományi PhD fokozatot szerzett a Debreceni Egyetemen. 2023 óta a Hidrobiológiai Tanszék adjunktusa. Fő kutatási területei a hidrobiológia, a zooplankton, a makrogerinctelenek és a makrofiták. Főként a természetes víztestek környezeti mintázataira és a fajok bioindikátorként való hasznosítására összpontosít.

Hivatkozások

Elbagory, M., Altihani, F.A., El-Mesery, H.S., Mahdi, A.A., EL-Shafeey, S.E.E., El-Nahrawy, S., Mohamed, I., Siric, I., Pankaj Kumar, P. (2026). Accumulation of eight heavy metals in water chestnut (Trapa natans L.) of four major water bodies of Jammu and Kashmir, India. Sci Rep 16, 7383. https://doi.org/10.1038/s41598-026-39522-3

Hummel, M., Kiviat, E. (2004). Review of World literature on Water Chestnut with implications for management in North America. Journal of Aquatic Plant Management. Journal of Aquatic Plant Management. Vol. 42. pp. 17-27.

Jain, M., Jain, P., Singh, M. (2025). Gluten-free applications of water chestnut flour in bakery, snacks and traditional foods: A review. International Journal of Advanced Biochemistry Research SP-9(12). pp. 268-271. https://www.doi.org/10.33545/26174693.2025.v9.i12Sd.6506

Kumar, V., Chopra, A.K. (2018). Phytoremediation potential of water caltrop ( Trapa natans L.) using municipal wastewater of the activated sludge process-based municipal wastewater treatment plant. Environ. Technol. 39, pp. 12-23. https://doi.org/10.1080/09593330.2017.1293165

Rai, U.N., Sinha, S. (2001). Distribution of Metals in Aquatic Edible Plants: Trapa Natans (Roxb.) Makino and Ipomoea Aquatica Forsk. Environ. Monit. Assess. 70, pp. 241-252. https://doi.org/10.1023/a:1010727325662

Taher, M.A., Zouidi, F., Kumar, P., Fayssal, S.A., Adelodun, B., Goala, M., Kumar, V., Andabaka, Ž., Širić, I., Eid, E.M. (2023). Impact of Irrigation with Contaminated Water on Heavy Metal Bioaccumulation in Water Chestnut (Trapa natans L.). Horticulturae 9, 190. https://doi.org/10.3390/horticulturae9020190

Az ókor tápláléka vagy a modern világ bioindikátora

Absztrakt

Szerző életrajzok

Hivatkozások