Információk

 

Az Irodalomtörténeti Közlemények küldetésnyilatkozata

Az Irodalomtörténeti Közlemények publikációiban tárgyalt irodalomtörténeti korszakok megoszlása tekintetében hagyományosan három időszak jelölhető meg érdeklődési súlypontként: a régi magyar irodalom, a felvilágosodás- és reformkor, valamint az 1849-et követő és a 20. század derekáig tartó mintegy egy évszázad irodalma. E három nagy egység hosszú ideje csaknem pontosan egyenlő szerepet kapott a folyóirat tematikai arányaiban. E súlypontok lényegi elmozdítását nem, finom arányosítását azonban tervezzük munkánk során. A régi magyar irodalom csoportján belül kívánatosnak tartjuk a 17. századot megelőző időszakkal foglalkozó közlemények számának arányos növelését, külön is megemlítve törekvésünket a medievisztikai kutatások jelenlétének fokozására. Míg ugyanis külföldön a medievista szakfolyóiratok bőséges választéka jelenik meg, s ezekben a magyar kutatók publikálnak is, Magyarországon egyetlen ilyen szaklap sem működik, így a hazai érdekű és korszerű módszertani elveket képviselő megállapítások a szélesebb itthoni szakmai közönség előtt is rejtve maradnak. A 20. század második felének irodalmával foglalkozó publikációk száma és aránya az utóbbi években némiképp emelkedett az ItK-ban. E tekintetben további szerény növekedésre törekszünk, különös tekintettel a már lezárult és kiemelkedő jelentőségűnek érzett írói pályák tanulmányozására és a kimagasló tartalmi vagy formai hozadékú kortársi alkotások elemzésére. Kétségtelen azonban, hogy a modern magyar irodalommal foglalkozó kutatók számára az irodalmi, kulturális, irodalomtudományi és irodalomtörténeti folyóiratok virágzó bősége kínál publikációs lehetőségeket, míg a régi és a klasszikus irodalomnak az ItK súlyponti folyóirata, és akként feltétlenül megőrzendő.

A régi és a klasszikus irodalommal foglalkozó kutatók és az irodalomértés új beszédmódjainak képviselői között csak igen ritkán bontakozik ki valóságos dialógus. Nem utolsósorban azért, mert a régebbi korszakok kutatóit a hagyományos textológiai-filológiai módszerek alkalmazóiként könyvelik el, a modern és posztmodern irodalom megközelítése pedig általában a kurrens irodalomtudományi módszerek alkalmazásával történik. Valójában azonban számos, a régi és a klasszikus irodalom problémáit tárgyaló tanulmány a legkorszerűbb hermeneutikák szemléleti és módszertani összetevőinek felhasználásával tudta revelálni tárgyát az utóbbi években. Az új beszédmódok nemzetközi tudománytörténetéből is ismeretes mozzanat, hogy egy-egy paradigmatikus(nak szánt) tézisrendszer régi alkotásokon demonstrálja önnön lehetőségeit. Idehaza épp a demonstráció nem kapott kellő hangot, noha ezekben az írásokban sok módszertani tájékozódás, megfontolás, érdekesség és tapasztalat gyűlt össze. Ezért szükséges és lehetséges az ItK-ban közölni az elméleti cikkek egy olyan csoportját, amely a modern irodalomértő stratégiák és a régi-klasszikus irodalom kutatásában használt módszerek és szemléleti elvek tényleges viszonyát világítja meg. A dialógus képességének ilyen elmélyítésével válhat világosabbá az irodalmi köztudatban, hogy a klasszikus irodalomtörténeti tárgy vizsgálatának az akadémikus módszerek alkalmazásával szakító módja az ItK több évtizedes, legjobb hagyományai közé tartozik.

Ezeknek a céloknak a megvalósításához szeretnénk kérni az Ön támogatását is. Tisztelettel kérjük arra, hogy saját tanulmányaival, kollégái és tehetséges tanítványai publikálásra érdemesnek ítélt cikkeivel bizalommal keresse meg szerkesztőségünket. Megtisztelőnek tartanánk, ha időről időre megismerhetnénk véleményét a folyóiratunkban megjelent írásokról, és ha megosztaná velünk javaslatait, ötleteit szerkesztési elveinkkel kapcsolatosan. Nagy segítségünkre volna mindez abban a szándékunkban, hogy az általunk szerkesztett folyóirat a tudományos érdeklődésre leginkább számot tartó tárgyköröket és problémákat ölelhesse fel, aktuális és fontos szemléleti és módszertani kérdésekben is korszerű orientációt adva közben.

 

Az Irodalomtörténeti Közlemények történetéből

Az ItK szerkesztői 1891 óta

1891–1947: a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti bizottságának folyóirata

• 1891–1892: Ballagi Aladár
• 1893–1913: Szilády Áron
• 1914–1939: Császár Elemér
• 1940–1947: Kéky Lajos

1948–1952: szünetelt

1953–1955: a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti állandó bizottságának folyóirata

• 1953–1955: Tolnai Gábor felelős szerkesztő

1956–1962: a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének folyóirata

• 1956–1957: Tolnai Gábor felelős szerkesztő
• 1958: szerkeszti: Tolnai Gábor, Sőtér István, Klaniczay Tibor
• 1959–1962: szerkeszti: Klaniczay Tibor

1963–1968: a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata

• 1963–1964: szerkeszti: Klaniczay Tibor
• 1965–1966: Klaniczay Tibor felelős szerkesztő, Németh G. Béla
• 1967: Németh G. Béla felelős szerkesztő, Klaniczay Tibor
• 1968: Szauder József felelős szerkesztő, Németh G. Béla

1969-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének (2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének, 2019-től a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének) folyóirata

• 1969–1970: Szauder József felelős szerkesztő, Németh G. Béla
• 1971–1976: Szauder József főszerkesztő, Komlovszki Tibor felelős szerkesztő, Németh G. Béla társszerkesztő
• 1977–1980: Klaniczay Tibor főszerkesztő, Komlovszki Tibor felelős szerkesztő, Németh G. Béla társszerkesztő
• 1981–1985: Bíró Ferenc főszerkesztő, Komlovszki Tibor felelős szerkesztő
• 1986–1992: Komlovszki Tibor felelős szerkesztő
• 1993–1994: Kőszeghy Péter felelős szerkesztő
• 1994–1996/4: Komlovszki Tibor felelős szerkesztő
• 1996/5-6–2012: Szörényi László főszerkesztő, Kecskeméti Gábor felelős szerkesztő
• 2013–2022/2: Kecskeméti Gábor főszerkesztő, Csörsz Rumen István felelős szerkesztő
• 2022/3-tól: Kecskeméti Gábor főszerkesztő, Draskóczy Eszter felelős szerkesztő

 

Az ItK szerkesztőbizottsági tagjai 1953 óta

* jelöli a szerkesztőbizottság ma is aktív tagjait

* Balázs Mihály 1996 óta
Bán Imre 1955–1957
Baróti Dezső 1955–1956
Barta János 1953–1955, 1963–1973
Béládi Miklós 1969/4
* Bene Sándor 2020 óta
Bíró Ferenc 1974–2024
* Bitskey István 1996 óta
Bóka László 1953–1955
Czine Mihály 1968–1973
* Császtvay Tünde 1996 óta
* Csörsz Rumen István 2013 óta
* Dávidházi Péter 1981 óta
Dérczy Péter 1991/2
* Draskóczy Eszter 2022 óta
Eckhardt Sándor 1955–1957
Erdődy Edit 1996–2010
Horváth Iván 1981–1996
Horváth Károly 1958–1960
Kardos Tibor 1953–1955
* Kecskeméti Gábor 1996 óta
Király István 1959–1973
Kiss Ferenc 1971–1991
Klaniczay Tibor 1959–1973, 1977–1980
Komlovszki Tibor 1968–1996
* Kőszeghy Péter 1993 óta
Kulcsár Péter 1981–2012
Nagy Péter 1955–1957
Németh G. Béla 1965–1980
Rába György 1970/1
Somogyi Sándor 1965–1967
Sőtér István 1959–1967
Szabó G. Zoltán 1986–1991
Szauder József 1953–1955, 1963–1975
* Szörényi László 1996 óta
Tamás Attila 1986–1991
Tarnai Andor 1969–1994
Tolnai Gábor 1953–1957, 1959–1973
Turóczi-Trostler József 1953–1955
* Tverdota György 1977 óta
V. Kovács Sándor 1971–1973
Varga József 1961–1962, 1965–1980
Veres András 1977–1996
* Vizkelety András 1996 óta