Válságpercepció és rezilienciaélmény a koronavírus-járvány kezdeti és lecsengő szakaszában

  • Tamás László Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány – Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet, ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola – Interdiszciplináris Társadalomkutatások PhD-program
  • Krisztina Kolozsvári Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány – Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet
  • Péter Pillók Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány – Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet, PPKE BTK Szociológiai Intézet – Társadalomkutatás Tanszék
Kulcsszavak: ifjúság, generáció, koronavírus-járvány, reziliencia, megküzdés, COVID-19

Absztrakt

A 2020-as esztendő őszén felvett nagymintás ifjúságkutatás adataira támaszkodva 2021-ben jelent meg a Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején című tanulmánykötet. Ennek nyitó tanulmányában Székely Levente a járvány mint nemzedéki élmény értelmezési lehetőségét is felveti – ugyanakkor jelzi, hogy a járványhelyzet kezdetétől az adatok felvételéig tartó időszakban még legalábbis nem dőlt el egyértelműen, hogy az események hatása mekkora jelentőséggel bír a fiatalabb generációkra nézve. Jelen tanulmányban az ifjúságkutatás 2020-as eredményeinek, valamint további hazai és nemzetközi kutatási eredmények nyomvonalán haladva megvizsgáljuk: miként élték meg a fiatalok a járványhelyzetet (az mennyire viselte meg őket); ebbéli tapasztalataik és megéléseik fényében mennyiben tekinthetők – az idősebb korcsoportokhoz képest – „válságálló” csoportnak; valamint hogy melyek az ifjúság legmagasabb kockázati szinttel jellemezhető csoportjai. A Századvég által 2021 nyarán végzett kérdőíves kutatás eredményei azt mutatták, hogy a 18–29 évesek voltak azok, akik a felnőttkorú népességen belül a legnehezebben élték meg a változásokat. Jellemzően ők érzékelték a legnagyobb mértékű átalakulásokat, ők találtak vissza legnehezebben a „normál” kerékvágásba, és az ő „rezilienciaélményük” volt a legcsekélyebb mérvű. Az elemzés tanúsága szerint különösképpen sérülékenynek, „rugalmatlannak” mutatkoztak a felsőfokú tanulmányokat folytató, a fővárosban élő, a társas kapcsolatok beszűkülésétől vagy éppen a koronavírussal való közvetlen megbetegedéstől szenvedő alcsoportok, illetve a fiatal nők.

Hivatkozások

Aczél, P. (2015): Médiaműveltség. In Aczél, P. (ed.): Műveljük a médiát! Budapest: Wolters Kluwer. 133–178. https://buvosvolgy.hu/dokumentum/81/aczel_muveljuk_a_mediat.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Angelusz, R. – Éber, M. Á. – Gecser, O. (eds.) (2010): Társadalmi rétegződés olvasókönyv. Budapest: ELTE. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/7378/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto.pdf?sequence=1&isAllowed=y (last download: 2023. 07. 25.).

Bartal, A. M. – Lukács J., Á – László, T. (2022a): A COVID-19-járvány hatása a közösségi rezilienciára. In Horn, D. and Bartal, A. M. (eds.): Fehér könyv a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Bartal, A. M. – Lukács J., Á – László, T. (2022b): Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után? KRTK Blog. https://www.portfolio.hu/krtk/20220811/mi-tortent-a-segito-kapcsolatokkal-a-pandemia-alatt-es-utan-560601 (last download: 2023. 07. 25.).

Bauer, B. – Gondi-Bokányi, Z. – László, T. – Sövegjártó, V. (2022): „Lövészároktól babzsákfotelig”. A magyarországi generációk sajátosságai. In Pillók, P. – Stefkovics, Á. and Hortay, O. (eds.): Századvég Riport 2021. Társadalom, gazdaság és politika napjainkban. Budapest: Századvég Kiadó. 369–386. https://szazadvegkiado.hu/custom/szazadvegkiado/image/data/srattached/ee4174d243f569abed7ecb7abcef2bdf_Sz%C3%A1zadv%C3%A9g%20Riport%202021_369_%E2%80%9EL%C3%B6v%C3%A9sz%C3%A1rokt%C3%B3l%20babzs%C3%A1kfotelig%E2%80%9D%20-%20A%20magyarorsz%C3%A1gi%20gener%C3%A1ci%C3%B3k....pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Békés, V. (2002): A reziliencia-jelenség, avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In Forrai, G. and Margitay, T. (eds.): „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére. Budapest: Typotex, 215–228.

Boltanski, L. and Chiapello, É. (1999): Le Nouvel Esprit du capitalisme. Paris: Gallimard.

Bourbeau, P. (2013): Resiliencism: Premises and Promises in Securitisation Research. Resilience: International Policies, Practices and Discourses, 1 (1): 3–17. https://doi.org/10.1080/21693293.2013.765738

Chandler, D. and Reid, J. (2016): The Neoliberal Subject: Resilience, Adaptation and Vulnerability. Lanham: Rowman & Littlefield Publishers.

Chandler, D. and Reid, J. (2019): Becoming Indigenous: Governing Imaginaries in the Anthropocene. Lanham: Rowman & Littlefield Publishers.

Domokos, T. (2021): A fiatalok demográfiai helyzete és jövőképe. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 59–86. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Dr. Babati Szabolcs (without year): A munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései. https://www.kormanyhivatal.hu/download/1/af/60000/A%20munka%20t%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyve%20szabads%C3%A1gra%20vonatkoz%C3%B3%20rendelkez%C3%A9sei.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Engler, Á. and Pári, A. (2021): Párkapcsolat és családalapítás. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 87–114. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Eurostat (2023): Statistics on young people neither in employment nor in education or training. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Statistics_on_young_people_neither_in_employment_nor_in_education_or_training (last download: 2023. 07. 25.).

Everitt, B. S. and Skrondal, A. (2010): The Cambridge Dictionary of Statistics. Cambridge University Press.

EYF (2021): Beyond lockdown – the ‘pandemic scar’ on young people. https://www.youthforum.org/files/European20Youth20Forum20Report20v1.2.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Farkas, J. (2018): „A legfontosabb szabály, ha győzni akarsz: ne verd meg önmagad”. Módszertani közlemények, (58): 15–26. http://acta.bibl.u-szeged.hu/56948/1/modszertani_058_002_015-026.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Florida, R. (2002): The rise of the creative class: and how it’s transforming work, leisure, community and everyday life. New York: Basic Books.

Floridi, L. (ed.) (2015): The Onlife Manifesto. Being Human in a Hyperconnected Era. Heidelberg – New York – Dordrecht – London: Springer Cham.

Glen, S. (without year): Standardized Residuals in Statistics: What are They? Statistics How To. https://www.statisticshowto.com/what-is-a-standardized-residuals/ (last download: 2023. 07. 25.).

Gondi-Bokányi, Z. – Gyorgyovich, M. – Pillók, P. (2021): Magyarországi fiatalok társadalmi mobilitása és rétegződése. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 33–58. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Gyorgyovich, M. and Kollár, D. (2020): A vallásosság komplexitása. In Gyorgyovich, M. (ed.): Vallásosság Magyarországon. Társadalomtudományi tanulmányok. Látóhatár 02. Budapest: Századvég Kiadó, 75–118.

Gyorgyovich, M. and Pillók, P. (2021): A vallásosság alakulása az ifjúsági rétegben. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 237–256. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Harring, M. – Lamby, D. – Bíró-Nagy, A. – Szabó, A. (2022): Youth Study Growing Up in Central Eastern Europe – An International Comparison of the Living Conditions of Young People in Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia. Bonn: Friedrich-Ebert-Stiftung. (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Horn, D. and Bartal, A. M. (eds.) (2022): Fehér könyv a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Kapitány, B. and Spéder, Zs. (2012): Gyermekvállalás. In Őri, P. and Spéder, Zs. (eds.): Demográfiai Portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH – NKI, 31–45.

Kállai, J. – Csókási, K. – Kiss, E. Cs. – Martin, L. (2019): Nehézségekkel szembeni ellenálló képesség (reziliencia) és az életstratégia összefüggése fiatal felnőttek populációjában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74 (4), 425–446. https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.4.1

Kiss-Kozma, G. (2021): A társadalom alapjai: munka és tudás. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 115–140. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Kollár, D. and László, T. (2023): A reziliencia Magyarországon. Megküzdés az életút és a járványhelyzet nehézségeivel. In Stefkovics, Á. and dr. Pillók, P. (eds.) (2023): Századvég Riport 2022. Budapest: Századvég Kiadó. 129–150.

Kopp, M. – Hofmeister-Tóth, Á. – Neumann-Bódi, E. (2008): Kulturális értékek vizsgálata a magyar társadalomban Hofstede kulturális dimenziói alapján. In Kopp, M. (ed.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó. 365–372.

Lazarus, R. S. and Folkman, S. (1984): Stress, appraisal, and coping. New York: Springer Publishing Company.

László, T. (2020): A „közteslét” árnyalatai – Vallási képlékenység és képlékeny vallásosságúak. In Gyorgyovich, M. (ed.): Vallásosság Magyarországon. Társadalomtudományi tanulmányok. Látóhatár 02. Budapest: Századvég Kiadó, 119–180.

László, T. (2021): Közelítések a reziliencia fogalmához és méréséhez a narrativitás kontextusában. Replika, (127): 149–164. https://doi.org/10.32564/127.7

László, T. (2022): Reziliencia, rezilienciaélmmény, rezilienciaszabályozók – Észrevételek a reziliencia fogalmának társadalomtudományi használata és a jelenség mérhetősége kapcsán. In Dezső, T. and Pócza, I. (eds.): Batthyány Lajos Alapítvány Doktori Ösztöndíjprogram Tanulmánykötet. 2021/2022. Budapest: Batthyány Lajos Alapítvány. 184–197.

Longstaff, P. H. – Armstrong, N. J. – Perrin, K. – Parker, W. M. – Hidek, M. A (2010): Building Resilient Communities: A Preliminary Framework for Assessment. Homeland Security Affairs, 6 (3).

Magyar Ifjúság Kutatás 2020 (2020): Magyar Ifjúság 2020, magyarországi kérdőív. Budapest: Társadalomkutató Kft.

Magyar Szociológiai Társaság (2021): A pandémia hatása a magyarországi társadalmasulási folyamatokra. A Magyar Szociológiai Társaság éves vándorgyűlése. 2021. október 29‒30. Konferencia. Magyar Szociológiai Társaság. https://szociologia.hu/uploads/MSZT_Vandorgyules2021_programterv_okt29_1.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Mannheim, K. (1969): A nemzedéki probléma. In Huszár, T. and Sükösd, M. (eds.): Ifjúságszociológia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 31–67.

McClain, C. – Vogels, E. A. – Perrin, A. – Sechopoulos, S. – Rainie, L. (2021): The Internet and the Pandemic. Pew Research Center, 2021. September 1.

McCrindle, M. (2014): The ABC of XYZ. Understanding the Global Generations. Bella Vista, NSW: McCrindle Research Pty Ltd.

Neocleous, M. (2013): Resisting Resilience. Radical Philosophy, (178): 2–7.

OECD (2021a): COVID-19 and Well-being: Life in the Pandemic. Paris.

OECD (2021b): Mental health and young people. https://www.oecd.org/coronavirus/en/data-insights/mental-health-and-young-people (last download: 2023. 09. 19.).

OECD (2021c): Young people’s concerns during COVID-19: Results from Risks That Matter 2020. https://read.oecd-ilibrary.org/view/?ref=1099_1099612-0juxn9tthe&title=Young-people-s-concerns-during-COVID-19-Results-from-Risks-That-Matter-2020 (last download: 2023. 07. 25.).

Prensky, M. (2001): Digital Natives, Digital Immigrants Part 1. On the Horizon, 9 (5): 1–6. https://doi.org/10.1108/10748120110424816

Scheier, M. F. – Weintraub, J. K. – Carver, C. S. (1986): Coping with stress: Divergent strategies of optimists and pessimists. Journal of Personality and Social Psychology, 51 (6): 1257–1264. https://doi.org/10.1037/0022-3514.51.6.1257

Sebestyénné Szép, T. – Szendi, D. – Nagy, Z. – Tóth, G. (2020): A gazdasági reziliencia és a városhálózaton belüli centralitás közötti összefüggések vizsgálata. Területi Statisztika, 60 (3).

Somlai, P. (1999): A sokféleség zavara: a családi életformák pluralizációja Magyarországon. Demográfia, 42 (1–2): 38–47.

Somlai, P. (2014): Nemzedékektől életszakaszokig. Történeti vizsgálódás eltolódó szociológiai témákról és szempontokról. In Spéder, Zs. (ed.): A család vonzásában. Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. Demográfus Könyvtár 2. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. 11–24.

Strauss, W. and Howe, N. (1991): Generations. The History of America’s Future, 1584 to 2069. New York: William Morrow & Company.

Strauss, W. and Howe, N. (1997): The Fourth Turning. What the Cycles of History Tell Us About America’s Next rendezvous with destiny. New York: Broadway Books.

Susánszky, É. and Székely, A. (2021): Egészségmagatartás és -megőrzés a fiatalok körében. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 161–188. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Szabó, A. (2020): A V, mint Vírus-generáció születése? PTIblog – A Politikatudományi Intézet blogja. https://politikatudomany.tk.hu/blog/2020/03/a-v-mint-virus-generacio-szuletese (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Szabó, A. and Oross, D. (2021): Változó világ – állandó értékek. Az ifjúság politikai érdeklődésének és politikai értékrendjének változása. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 211–236. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, I. (2015): Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig. Replika, 24 (5): 7–23. https://www.replika.hu/system/files/archivum/94_01_szekely.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. (2021a): A járvány nemzedéke – magyar ifjúság a koronavírus-járvány idején. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 9–32. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. (2021b): A nagymintás ifjúságkutatás módszertana 2000–2020. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 257–274. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. (ed.) (2021c): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. and Veszelszki, Á. (2021): A tartalomfogyasztás fizikai és virtuális terei. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 189–210. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Széll, K. and Nagy, Á. (2018): Oktatási helyzetkép: iskolai életutak, tervek és lehetőségek. In Nagy, Á. (ed.): Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016. Budapest: Excenter Kutatóközpont, 54–97. https://mek.oszk.hu/18600/18654/18654.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

UNESCO (nincs évszám): Survey on National Education Responses to COVID-19 School Closures. https://covid19.uis.unesco.org/school-closures-survey/ (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

UNESCO – UNICEF – The World Bank – OECD (2022): From Learning Recovery to Education Transformation – Insights and Reflections from the 4th Survey on National Education Responses to COVID-19 School Closures. https://covid19.uis.unesco.org/wp-content/uploads/sites/11/2022/09/from-learning-recovery.pdf (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Veszelszki, Á. (2020): Karanténszótár. Budapest: Interkulturális Kutatások Kft.

Welzel, C. and Inglehart, R. (2010): Agency, Values, and Well-Being: A Human Development Model. Social Indicators Research, 97 (1):43–63. http://dx.doi.org/10.1007/s11205-009-9557-z

WHO (2020): Mental health and psychosocial considerations during the COVID-19 outbreak. https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/mental-health-considerations.pdf (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Xu, L. – Marinova, D. – Guo, X. (2015): Resilience Thinking: a Renewed System Approach for Sustainability Science. Sustainability Science, 10 (1): 123–138. http://dx.doi.org/10.1007/s11625-014-0274-4

Megjelent
2024-08-02
Hogyan kell idézni
LászlóT., KolozsváriK., & PillókP. (2024). Válságpercepció és rezilienciaélmény a koronavírus-járvány kezdeti és lecsengő szakaszában. Szociológiai Szemle, 34(2), 140-164. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.12228