A munkaerő-piaci mobilitás és háztartás-összetétel változásának hatása az életkörülmények néhány elemére

Absztrakt

A tanulmány tágabb értelemben a társadalmi újratermelődési folyamatok dinamikus megközelítésével – a korábbiakhoz képest – árnyaltabb képet kíván adni a társadalmi tagozódás formálódásáról. Ezen belül is arra fókuszál, hogy bemutassa a munkaerő-piaci mobilitásnak, illetve háztartás-összetételváltozásnak az életkörülmények néhány alapvető jellemzőjére – így elsősorban a jövedelmi helyzetre, valamint az objektív és a szubjektív deprivációra – gyakorolt hatását. A kutatás kiinduló feltételezése szerint a társadalmi-demográfiai pozícióban bekövetkezett változások dinamikus leképezésével részletesebb információkat nyerhetünk az életkörülmények alakulására vonatkozóan. A dinamikus indikátorok kialakításához a KSH által 2005-ben elindított, Változó Életkörülmények Adatgyűjtés nyújtotta az alapot, amelyhez – a megfigyelési idõszak kiterjesztése érdekében – hozzákapcsoltuk a 2001. évi népszámlálás megfelelő adatait. Ily módon több mint négyéves időszak változásait lehetett rögzíteni. A társadalmi-demográfiai pozíció, illetve annak változását tükröző mobilitási kategóriák többnyire hierarchikus elrendezõdést mutattak: konkrétan minél inkább előnyös volt az egyéni, illetve a háztartási szintû aktivitásváltás, illetve a háztartás-összetételváltozás, annál kedvezőbben alakultak a vizsgált életkörülmény jellemzők.