Születéskori egészségegyenlőtlenségek a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat alapján: az alacsony születési súly társadalmi-gazdasági háttértényezői
Absztrakt
Célkitűzés: az alacsony születési súly (LBW) kiemelkedő általános oka a különböző rövid és hosszú távú egészségügyi kockázatoknak csecsemő- és felnőttkorban. Elemzésünkben azt becsüljük, hogy az anyai iskolai végzettség és az egyéb társadalmi-gazdasági státusjellemzők hogyan befolyásolják az alacsony születési súly kockázatát Magyarországon.
Módszer: az adatok forrása a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandós nőktől és a gyermekek féléves korában felvett adatfelvételei. A 10 százalékos, országosan reprezentatív minta azon nőket tartalmazza, akik gyermeküket 2018 és 2019 tavasza között szülték. 8183 nő adatát elemezzük, az ikerterhességeket kizárva. Általánosított strukturális egyenletek modellezésével (GSEM) vizsgáltuk az anyai iskolai végzettség és alacsony születési súly (LBW) közötti direkt, illetve indirekt összefüggés nagyságát, az anya olyan további társadalmi-gazdasági státusjellemzőin (SES) keresztül, mint a háztartási jövedelem, foglalkozási státus, az etnikai háttér és lakóhely, kontroll alatt tartva az anya és gyermek fő biológiai, demográfiai, egészségi állapottal összefüggő és életmódjellemzőit.
Eredmények: a legfeljebb 8 osztályt végzett nők körében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy kis súlyú gyermeket szülnek, mint a felsőfokú végzettségű nők körében (11,8 vs. 3,6 százalék), de akár a szakmunkás végzettségű (6,8 százalék), akár a középfokú végzettségű (4,4 százalék) nőkhöz képest is szignifikánsan magasabb közöttük ez az arány. Ha az anyai iskolai végzettség, a további SESmutatók és az LBW közötti direkt és indirekt kapcsolatok összességét vizsgáljuk, akkor az anyai iskolai végzettség és kis súlyú gyermek szülése közötti direkt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 73 százalék. Míg az iskolai végzettség és LBW között, a többi SES-változón keresztül megnyilvánuló indirekt kapcsolat teljes kapcsolathoz viszonyított aránya 27 százalék. Ezek közül az iskolai végzettség háztartási jövedelmen keresztül mért indirekt hatása a legjelentősebb, a teljes hatás 26 százaléka.
Hivatkozások
Arabzadeh, H. – Doosti-Irani, A. – Kamkari, S. – Farhadian, M. – Elyasi, E. – Mohammadi, Y. (2024): The maternal factors associated with infant low birth weight: an umbrella review. BMC Pregnancy and Childbirth, 24, 1. https://doi.org/10.1186/s12884-024-06487-y
Buis, M. L. (2010): Direct and indirect effects in a logit model. The Stata Journal, 10(1), 11–29. PMCID: PMC3314333. https://doi.org/10.1177/1536867X1001000104
Carolan, M. – Frankowska, D. (2011): Advanced maternal age and adverse perinatal outcome: a review of the evidence. Midwifery, 27(6):793–801.
Catov, J. M. – Lee, M. – Roberts, J. M. – Xu, J. – Simhan, H. N. (2015): Race Disparities and Decreasing Birth Weight: Are All Babies Getting Smaller? Am. J. Epidemiol., Jan. 1, 183(1):15–23. https://doi.org/10.1093/aje/kwv194. PMID: 26667251; PMCID: PMC4690476.
Currie, J. – Goodman, J. (2010): Parental Socioeconomic Status, Child Health, and Human Capital. Peterson, P – Baker, E. – McGaw, B. (eds.): International Encyclopedia of Education (Third Edition). Elsevier, 253–259. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-044894-7.01268-9
Currie, J. – Moretti, E.(2007): Biology as Destiny? Short‐ and Long‐Run Determinants of Intergenerational Transmission of Birth Weight. Journal of Labor Economics, 25(2) https://doi.org/10.1086/511377
Di, H. K. – Gan, Y. – Lu, K. et al. (2022): Maternal smoking status during pregnancy and low birth weight in offspring: systematic review and meta-analysis of 55 cohort studies published from 1986 to 2020. World. J. Pediatr., 18, 176–185. https://doi.org/10.1007/s12519-021-00501-5
Dunn, H. G. (1984): Social aspects of low birth weight. Can. Med. Assoc. J., May 1, 130(9):1131–1140. PMID: 6713335; PMCID: PMC1876029.
Euro-Peristat Project (2018): European Perinatal Health Report: Core indicators of the health and care of pregnant women and babies in Europe in 2015. https://www.europeristat.com/images/EPHR2015_web_hyperlinked_Euro-Peristat.pdf
Fuster, V. – Zuluaga, P. – Colantonio, S. E. – Román-Busto, J. (2015): Regional differences in low birth weight in Spain: biological, demographic and socioeconomic variables. J. Biosoc. Sci., Jan., 47(1):9001–9104. https://doi.org/10.1017/S0021932014000030. PMID: 24524355.
Goldstein, R. F. – Abell, S. K. – Ranasinha, S. et al. (2017): Association of Gestational Weight Gain With Maternal and Infant Outcomes: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA, 317(21):2207–2225. doi:10.1001/jama.2017.3635
Han, Z. – Mulla, S. – Beyene, J. – Liao, G. – McDonald, S. D. (2011): Maternal underweight and the risk of preterm birth and low birth weight: a systematic review and meta-analyses, International Journal of Epidemiology, Volume 40, Issue 1, Feb., 65–101. https://doi.org/10.1093/ije/dyq195
Johnson, C. D. – Jones, S. – Paranjothy, S. (2017): Reducing low birth weight: Prioritizing action to address modifiable risk factors. Journal of Public Health, 39(1): 122–131. https://doi.org/10.1093/pubmed/fdv212
Joseph, K. S. – Liston, R. M. – Dodds, L. – Dahlgren, L. – Allen, A. C. (2007): Socioeconomic status and perinatal outcomes in a setting with universal access to essential health care services. CMAJ, Sep., 177 (6) 583–590; https://doi.org/10.1503/cmaj.061198
Kapitány, B. (2018): Az alapsokaság meghatározásának, a minta kialakításának gyakorlati lépései. In Veroszta, Zs. (szerk.): Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése. Kutatási jelentések, 99. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org/10.21543/Kut.2018.99
Kelly, Y. – Panico, L. – Bartley, M. – Marmot, M. – Nazroo, J. – Sacker, A. (2009): Why does birthweight vary among ethnic groups in the UK? Findings from the Millennium Cohort Study. Journal Of Public Health, 31(1), 131–137. https://doi.org/10.1093/pubmed/fdn057
Kim, D. – Saada, A. (2013): The social determinants of infant mortality and birth outcomes in western developed nations: A cross-country systematic review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 10(6):2296–2335. https://doi.org/10.3390/ijerph10062296
Kopcsó, K. (2018): Kérdőívelemek magyar adaptációja . In Veroszta, Zs. (szerk.): Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése. Kutatási jelentések, 99. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, https://doi.org/ 10.21543/Kut.2018.99
Kramer, M. S. (1987): Determinants of low birth weight: methodological assessment and meta-analysis. Bulletin of the World Health Organization, 65(5), 663. PMID: 3322602 PMCID: PMC2491072.
Kramer, M. S. – Platt, R. W. – Wen, S. W. – Joseph, K. S. – Allen, A. – Abrahamowicz, M. – Blondel, B. – Bréart, G. (2001): Fetal/Infant Health Study Group of the Canadian Perinatal Surveillance System. A new and improved population-based Canadian reference for birth weight for gestational age. Pediatrics, 108(2):E35. PMID: 11483845. https://doi.org/10.1542/peds.108.2.e35
Kramer, M. S. – Séguin, L. – Lydon, J. – Goulet, L. (2000): Socio‐economic disparities in pregnancy outcome: why do the poor fare so poorly? Paediatric and Perinatal Epidemiology, 14(3), 194–210. https://doi.org/10.1046/j.1365-3016.2000.00266.x
Kramer, M. S. – Victora, C. G. (2001): Low Birth Weight and Perinatal Mortality. In Semba, R. D. – Bloem, M. W. (eds.): Nutrition and Health in Developing Countries. Nutrition and Health. Totowa, NJ: Humana Press. https://doi.org/10.1007/978-1-59259-225-8_3
Larroque, B. – Bertrais, S. – Czernichow, P. – Leger, J. (2001): School difficulties in 20-year-olds who were born small for gestational age at term in a regional cohort study. Pediatrics, 108(1): 111–115. PMID: 11433062. https://doi.org/10.1542/peds.108.1.111
Lunde, A. – Klungsøyr Melve, K. – Gjessing, H. K. – Skjærven, R. – Irgens, L. M.(2007): Genetic and Environmental Influences on Birth Weight, Birth Length, Head Circumference, and Gestational Age by Use of Population-based Parent-Offspring Data, American Journal of Epidemiology, 165(7):734–741. https://doi.org/10.1093/aje/kwk107
Martinson, M. L. – Reichman, N. E. (2016): Socio-economic inequalities in low birth weight in the United States, the United Kingdom, Canada, and Australia. American Journal of Public Health, 106 (4), 748–754.
McDonald, S. D. – Han, Z. – Mulla, S. – Beyene, J. (2010): Overweight and obesity in mothers and risk of preterm birth and low birth weight infants: systematic review and meta-analyses BMJ, 341:c3428. https://doi.org/10.1136/bmj.c3428
Meyer, J. D. – Nichols, G. H. – Warren, N. – Reisine, S. (2008): Maternal occupation and risk for low birth weight delivery: assessment using state birth registry data. J. Occup. Environ. Med., Mar., 50(3):306–315. https://doi.org/10.1097/JOM.0b013e31815d8dcb. PMID: 18332780.
Meyer, J. D. – Warren, N. – Reisine, S. (2010): Racial and ethnic disparities in low birth weight delivery associated with maternal occupational characteristics. Am. J. Ind. Med., Feb., 53(2):153–62. httsp://doi.org/10.1002/ajim.20706. PMID: 19444807; PMCID: PMC3593637.
Moser, K. – Li, L. – Power, C. (2003): Social inequalities in low birth weight in England and Wales: trends and implications for future population health. Journal of Epidemiology & Community Health, 57(9), 687–691. PMID: 12933774; PMCID: PMC1732588. https://doi.org/10.1136/jech.57.9.687
Mumbare, S. S. – Maindarkar, G. – Darade, R. et al. (2012): Maternal risk factors associated with term low birth weight neonates: A matched-pair case control study. Indian Pediatr., 49, 25–28. https://doi.org/10.1007/s13312-012-0010-z
Németh, R. N. (2009): Grafikus modellek társadalomtudományi alkalmazása mobilitási adatokon. PhD-értekezés. Budapest, kézirat. http://nemethr. web. elte. hu/docs/disszertacio. pdf Utolsó megtekintés: 2024. 10. 03.
Nwandison, M. – Bewley, S. (2006): What is the right time to reproduce? Fetal Matern. Med. Rev., 17(3):185–204.
Okui, T. – Nakashima, N. (2022): Differences in Rates of Low Birth Weight among Prefectures in Japan: An Ecological Study Using Government Statistics Data. Children (Basel), Feb., 23,9(3):305. https://doi.org/10.3390/children9030305. PMID: 35327677; PMCID: PMC8947009.
Okui, T. – Ochiai, M. – Nakashima, N. (2021): An Association between Maternal Occupations and Low Birth Weight Infants in Japan from 1995 to 2015. Int J Environ Res Public Health, Jul., 29,18(15):8040. https://doi.org/10.3390/ijerph18158040. PMID: 34360335; PMCID: PMC8345668.
Okwaraji, Y. B. – Krasevec, J. – Bradley, E. – Conkle, J. – Stevens, G. A. et al. (2024): National, regional, and global estimates of low birthweight in 2020, with trends from 2000: a systematic analysis. Lancet, Mar., 16,403(10431):1071–1080. PMID: 38430921. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(23)01198-4
Panico, L. – Goisis, A. – Martinson, M. (2024): Gradients in low birthweight by maternal education: A comparative perspective. SSM – Population Health, 26, 101674. https://doi.org/10.1016/j.ssmph.2024.101674
Panico, L. – Tô, M. – Thévenon, O. (2015): What is the link between mothers’ level of education and low birthweight? Population and Societies, 523(6): 1–4.
Perez da Silva Pereira, P. – Da Mata, F. A. F. – Godoy Figueiredo, A. C. – Cordeiro de Andrade, K. R. – Gomes Pereira, M. (2017): Maternal Active Smoking During Pregnancy and Low Birth Weight in the Americas: A Systematic Review and Meta-analysis. Nicotine & Tobacco Research, Volume 19, Issue 5, 1 May, 497–505. https://doi.org/10.1093/ntr/ntw228
Risnes, K. R. – Vatten, L. J. – Baker, J. L. – Jameson, K. – Sovio, U. – Kajantie, E. et al. (2011): Birthweight and mortality in adulthood: A systematic review and meta-analysis. International Journal of Epidemiology, 40(3): 647–661. https://doi.org/10.1093/ije/dyq267
Rodríguez, C. – Regidor, E. – Gutiérrez-Fisac, J. L. (1995): Low birth weight in Spain associated with sociodemographic factors. Journal of Epidemiology and Community Health, 49(1):38–42. https://doi.org/10.1136/jech.49.1.38
Saloojee, H. – Coovadia, H. (2015): Maternal age matters: for a lifetime, or longer. Lancet Glob. Health, 3(7):e342–e343.
Sha, P. S.(2010): Parity and low birth weight and preterm birth: a systematic review and meta-analyses. Acta Obstetricia et Gynecologica, 89 862–875.
Szabó, L. – Boros, J. – Fábián, I. – Gresits, G. – Hortobágyi, A. – Kapitány, B. – Kis, R. – Kopcsó, K. – Leitheiser, F. – Rohr, A. – Spéder, Zs. – Veroszta, Zs. (2021): Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat – Várandóskutatási szakasz – Technikai riport. https://doi.org/10.21543/Kut.2020.102
Szabó, L. – Veroszta, Zs. (2021): Várandósság és szülés. In Monostori, J. – Őri, P. – Spéder, Zs. (szerk.): Demográfiai Portré 2021. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 65–82.
Veroszta, Zs. – Szabó, L. (2021): A kettős praxis és következményei a várandósgondozási rendszerben. Korfa, 21. évf., 4. sz.
Veroszta, Zs. (szerk.) (2018): Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandóskutatási szakasz előkészítése. Kutatási jelentések, 99. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org/10.21543/Kut.2018.99
Veroszta, Zs. – Boros, J. – Fábián, I. – Kapitány, B. – Kis, R. – Kopcsó, K. – Leitheiser, F. – Szabó, L. – Spéder, Zs. (2022). Féléves kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Kutatási Jelentések 105. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. DOI: 10.21543/Kut.2022.105
von Ehrenstein, O. S. – Wilhelm, M. – Ritz, B. (2013): Maternal occupation and term low birth weight in a predominantly latina population in Los Angeles, California. J. Occup. Environ. Med., Sep., 55(9):1046–1051. https://doi.org/10.1097/JOM.0b013e31829888fe. PMID: 23969503; PMCID: PMC4412473.
Wilcox, A. J. – Russell, I. T. (1983): Birthweight and perinatal mortality: II. On weight-specific mortality. International Journal of Epidemiology, 12(3):319–325. PMID: 6685112. https://doi.org/10.1093/ije/12.3.319
WHO (2014): Comprehensive implementation plan on maternal, infant and young child nutrition. (No. WHO/NMH/NHD/14.1) https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/113048/WHO_NMH_NHD_14.1_eng.pdf?ua=1
