Energiaátmenet, energiaválság és háztartási adaptáció: társadalmi, térbeli egyenlőtlenségek és igazságtalanságok
Absztrakt
A klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcskérdése az energiaátállás: az energiahasználat átalakítása az üvegházhatásúgáz-kibocsájtás csökkentése érdekében. Eközben 2021 óta új energiaválság bontakozik ki, ami a háztartások számára hirtelen adaptációs kényszert eredményezett, egyebek mellett a jelentősen megnövekedett energiaárak következtében. Magyarországon a háztartások energiahasználatának kontextusát sokáig a 2013-14-es hatósági árszabályozás („rezsicsökkentés”) adta, amely a támogatási rendszer korlátozottságával, és kiszámíthatatlanságával együtt csökkentette a háztartások motivációját a hatékonyabb energiahasználatra, illetve az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokra. Ez a helyzet változott meg a hatósági árszabályozás felülvizsgálatával 2022 augusztusától. A tanulmány ebben a kontextusban, az energiaigazságosság (energy justice) elméleti keretében elemzi a magyarországi energiahasználattal kapcsolatos gyakorlatok és problémák társadalmi, térbeli egyenlőtlenségeit, az energiaáremelkedés egyenlőtlen társadalmi, és térbeli társadalmi hatásait, és a háztartási adaptációs stratégiák társadalmi-térbeli eltéréseit, külön figyelmet fordítva a fenntarthatóság szempontjából kérdéses adaptációs technikákra, egy 2023 február-márciusában készült reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatai alapján. Rámutat, hogy a legjelentősebb adaptációs kényszer éppen az erőforrásokkal rosszabbul ellátott háztartásokban jelentkezett, amelyek közül sokak számára a fogyasztáskorlátozás volt az egyetlen lehetőség energiaköltségeik csökkentésére. Ugyanakkor az erőforrásokkal jobban ellátott háztartások nagyobb valószínűséggel tudtak olyan, akár nagyobb költségekkel járó, életminőségüket is javító energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani. Bemutatja továbbá, hogy mind a kedvezőtlenebb, mind a kedvezőbb helyzetű háztartások adaptációs stratégiáiban megtalálhatóak fenntarthatósági szempontból kérdéses technikák.
Hivatkozások
/2022. (VII. 21.) korm.rendelet egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról. Pub. L. No. 259/2022. (VIII. 21.) (2022). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2200259.kor
Anguelovski, I. – Shi, L. – Chu, E. – Gallagher, D. – Goh, K. – Lamb, Z. – Reeve, K. – Teicher, H. (2016): Equity Impacts of Urban Land Use Planning for Climate Adaptation: Critical Perspectives from the Global North and South. Journal of Planning Education and Research, 36(3): 333–348. https://doi.org/10.1177/0739456X16645166
Átol, D. – Bozsik, B. – Kováts, B. – Kőszeghy, L. (2017): Éves jelentés a lakhatási szegénységről. Budapest: Habitat for Humanity Magyarország. Elérhető: https://habitat.hu/wp-content/uploads/2018/08/Habitat_eves_jelentes_2016_web_2.pdf
Bajomi, A. Z. – Feldmár, N. (2022): Fuel of the poor – household use of firewood in Central and Eastern Europe. Biobalance. https://habitat.hu/wp-content/uploads/2022/10/HfHH_Fuel_of_The_Poor_BioBalance_2022.pdf
Bajomi, A. Z. – Feldmár, N. – Kőszeghy, L. (2020): Trapped in Politics - Energy Poverty in Hungary. In Perspectives on Energy Poverty in Post-Communist Europe. Routledge, 25–55.
Bajomi, A. Z. – Feldmár, N. – Tirado-Herrero, S. (2021): Will Plans to Ease Energy Poverty Go Up in Smoke? Assessing the Hungarian NECP through the Lens of Solid Fuel Users’ Vulnerabilities. Sustainability, 13(23): 13047. https://doi.org/10.3390/su132313047
Bouzarovski, S. (2014): Energy poverty in the European Union: landscapes of vulnerability. WIREs Energy and Environment, 3(3): 276–289. https://doi.org/10.1002/wene.89
Bouzarovski, S. (2018a): Energy Poverty: (Dis)Assembling Europe’s Infrastructural Divide. Basingstoke: Springer Nature.
Bouzarovski, S. (2018b): Understanding Energy Poverty, Vulnerability and Justice. In Energy Poverty. Cham: Springer International Publishing, 9–39.
Bouzarovski, S. (2022): Just Transitions: A Political Ecology Critique. Antipode, 54(4): 1003–1020. https://doi.org/10.1111/anti.12823
Bouzarovski, S. – Petrova, S. – Tirado-Herrero, S. (2014): From Fuel Poverty to Energy Vulnerability: The Importance of Services, Needs and Practices. SSRN Electronic Journal. https://doi.org/10.2139/ssrn.2743143
Bouzarovski, S. – Simcock, N. (2017): Spatializing energy justice. Energy Policy, 107, 640–648. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2017.03.064
Bouzarovski, S. – Tirado Herrero, S. (2017a): Geographies of injustice: the socio-spatial determinants of energy poverty in Poland, the Czech Republic and Hungary. Post-Communist Economies, 29(1): 27–50. https://doi.org/10.1080/14631377.2016.1242257
Bouzarovski, S. – Tirado Herrero, S. (2017b): The energy divide: Integrating energy transitions, regional inequalities and poverty trends in the European Union. European Urban and Regional Studies, 24(1): 69–86. https://doi.org/10.1177/0969776415596449
Brucker, B. – Jóna, L. – Szemerédi, E. (2023): Fordulat a magyar energiapolitikában? In Koós, B. (szerk.): Területi folyamatok Magyarországon 2021–2023. Budapest: HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 151–187.
Cabeza, L. F. – Ürge-Vorsatz, D. (2020): The role of buildings in the energy transition in the context of the climate change challenge. Global Transitions, 2, 257–260. https://doi.org/10.1016/j.glt.2020.11.004
Carley, S. – Konisky, D. M. (2020): The justice and equity implications of the clean energy transition. Nature Energy, 5(8): 569–577. https://doi.org/10.1038/s41560-020-0641-6
Csoknyai, T. – Szalay, Z. – Gergely, L. Z. – Szagri, D. – Horváth, M. – Takácsné Tóth, B. – Kotek, P. (2022): A rezsicsökkentés szabályváltozásának hatása a magyar lakóépület-szektor gázfogyasztására – policy brief. https://rekk.hu/publikacio/131/a-rezsicsokkentes-szabalyvaltozasanak-hatasa-a-magyar-lakoepuletszektor-gazfogyasztasara
European Council (2024): Infographic – Energy price rise since 2021. https://www.consilium.europa.eu/en/infographics/energy-prices-2021/
European Environment Agency (2023): The European biomass puzzle Challenges, opportunities and trade-offs around biomass production and use in the EU. https://www.eea.europa.eu/publications/the-european-biomass-puzzle/at_download/file
Feldmár, N. (2020): Energiaszegénység. In Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2020. Habitat for Humanity Magyarország.
Frederiks, E. R. – Stenner, K. – Hobman, E. V. (2015): Household energy use: Applying behavioural economics to understand consumer decision-making and behaviour. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 41, 1385–1394. https://doi.org/10.1016/j.rser.2014.09.026
Fülöp, O. – Lehoczki-Krsjak, A. (2014): Energiaszegénység Magyarországon. Statisztikai Szemle, 92(8–9): 820–831.
Galev, T. – Gerganov, A. (2018): Final report on comparative sociological analysis of the household survey results. http://www.enable-eu.com/wp-content/uploads/2018/02/ENABLE.EU-D4.1.pdf
Gerőházi, É. – Fabbri, M. – Feldmár, N. – Bajomi, A. Z. – Milanovska, E. – Nebiu, B. – Masoyan, A. – Ribic, M. – Sarnet, A. – Szemző, H. (2022): Addressing energy poverty through residential energy efficiency in Central and Eastern Europe – Challenges and best practices. https://getwarmhomes.org/wp-content/uploads/2022/08/REE-Observatory-in-CEE-Addressing-energy-poverty-through-residential-energy-efficiency-in-Central-and-Eastern-Europe-Challenges-and-best-practices.pdf
Gillard, R. – Snell, C. – Bevan, M. (2017): Advancing an energy justice perspective of fuel poverty: Household vulnerability and domestic retrofit policy in the United Kingdom. Energy Research & Social Science, 29, 53–61. https://doi.org/10.1016/j.erss.2017.05.012
Habitat for Humanity (2020): Környezet és egészség. https://habitat.hu/sites/eloszto/temak/kornyezet-es-egeszseg/
Harper, K. – Steger, T. – Filcak, R. (2009): Environmental Justice and Roma Communities in Central and Eastern Europe (1.) https://energy.ceu.edu/sites/default/files/publications/0a85e53556d8e76634000000.pdf
Harvey, D. (szerk.). (2009): Social justice and the city. Rev. ed. Athens: University of Georgia Press.
Heffron, R. J. – McCauley, D. (2017): The concept of energy justice across the disciplines. Energy Policy, 105, 658–667. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2017.03.018
Hegedüs, J. (2001): Lakásmobilitás a magyar lakásrendszerben. Statisztikai Szemle, 79(12): 934–954.
Hess, D. J. – McKane, R. G. – Pietzryk, C. (2022): End of the line: environmental justice, energy justice, and opposition to power lines. Environmental Politics 31(4): 663–683. https://doi.org/10.1080/09644016.2021.1952799
Jenkins, K. (2018): Setting energy justice apart from the crowd: Lessons from environmental and climate justice. Energy Research & Social Science, 39, 117–121. https://doi.org/10.1016/j.erss.2017.11.015
Jenkins, K. – McCauley, D. – Heffron, R. – Stephan, H. – Rehner, R. (2016): Energy justice: A conceptual review. Energy Research & Social Science, 11, 174–182. https://doi.org/10.1016/j.erss.2015.10.004
Jiglău, G. – Sinea, A. – Dubois, U. – Biermann, P. (szerk.) (2021): Perspectives on energy poverty in post-communist Europe. London – New York: Routledge–Earthscan.
Karpinska, L. – Śmiech, S. (2020): Invisible energy poverty? Analysing housing costs in Central and Eastern Europe. Energy Research & Social Science, 70, 101670. https://doi.org/10.1016/j.erss.2020.101670
Kiss, V. (2023): Háztartási energiafelhasználás, fenntarthatóság és társadalmi igazságosság: Kvantitatív elemzés a lakosságienergia-kvóták hazai háztartásokra gyakorolt lehetséges hatásairól. socio.hu, 13(4): 1–27. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2023.4.1
Kökény, L. – Stefkovics, Á. – Hortay, O. (2021): A szubjektív energiaszegénység mérésének problémái Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 68(7–8): 753–772. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.7-8.753
Kőszeghy, L. (2024): A fenntartható energiafogyasztás esélyei hátrányos helyzetű vidéki területeken. In Fenntartható élelmiszer- és energiafogyasztási mintázatok a magyar társadalomban. HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, 118–135.
Kőszeghy, L. – Csizmady, A. (2024): Társadalmi pozíciók, és a lakásmobilitás egyenlőtlenségei. In Kovách, I. (szerk.): Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás – A magyar társadalom a 2020-as évek elején. HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, 235–274.
Levenda, A. M. – Behrsin, I. – Disano, F. (2021): Renewable energy for whom? A global systematic review of the environmental justice implications of renewable energy technologies. Energy Research & Social Science 71 101837. https://doi.org/10.1016/j.erss.2020.101837
Malloy, J. T. – Ashcraft, C. M. (2020): A framework for implementing socially just climate adaptation. Climatic Change, 160(1): 1–14. https://doi.org/10.1007/s10584-020-02705-6
Málovics, G. (2012): Környezetvédelem vagy társadalmi igazságosság? A környezeti igazságosság koncepciójának értelmezési lehetőségei és hazai jelentősége. Kovász, 16(1–4): 3-31.
McCauley, D. – Heffron, R. (2018): Just transition: Integrating climate, energy and environmental justice. Energy Policy, 119, 1–7. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2018.04.014
MEHI (2022): A megvalósult energiahatékonysági támogatási programok áttekintése és javaslatok a következő tervezési időszakra. https://mehi.hu/wp-content/uploads/2022/08/mehi_habitat_tamogatasi-programok_attekintes_ertekeles_20200907-2.pdf
Mišík, M. – Nosko, A. (2023): Post-pandemic lessons for EU energy and climate policy after the Russian invasion of Ukraine: Introduction to a special issue on EU green recovery in the post-Covid-19 period. Energy Policy, 177, 113546. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2023.113546
Nagy, G. (2021): Environmental Justice and its geographical aspects in Hungary. Tér és Társadalom, 35(4): 76–103. https://doi.org/10.17649/TET.35.4.3373
Newell, P. – Mulvaney, D. (2013): The political economy of the ‘just transition’. The Geographical Journal, 179(2): 132–140. https://doi.org/10.1111/geoj.12008
Journal 179(2): 132–140. https://doi.org/10.1111/geoj.12008
Ottinger, G. (2013): The Winds of Change: Environmental Justice in Energy Transitions. Science as Culture 22(2): 222–229. https://doi.org/10.1080/09505431.2013.786996
Paavola, J. – Adger, W. N. (2006): Fair adaptation to climate change. Ecological Economics, 56(4): 594–609. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2005.03.015
Raworth, K. (2022): Doughnut economics: seven ways to think like a 21st-century economist. Penguin Books.
Schlosberg, D. (2004): Reconceiving Environmental Justice: Global Movements And Political Theories. Environmental Politics, 13(3): 517–540. https://doi.org/10.1080/0964401042000229025
Sebestyénné Szép, T. (2018): A hatósági árcsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata indexdekompozícióval. Közgazdasági Szemle, 65(2): 185–205. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.2.185
Shi, L. – Chu, E. – Anguelovski, I. – Aylett, A. – Debats, J. – Goh, K. – Schenk, T. – Seto, K. C. – Dodman, D. – Roberts, D. – Roberts, J. T. – VanDeveer, S. D. (2016): Roadmap towards justice in urban climate adaptation research. Nature Climate Change, 6(2): 131–137. https://doi.org/10.1038/nclimate2841
Soja, E. W. (2010): Seeking spatial justice. Minneapolis–London: University of Minnesota Press.
Sovacool, B. K. – Burke, M. – Baker, L. – Kotikalapudi, C. K. – Wlokas, H. (2017): New frontiers and conceptual frameworks for energy justice. Energy Policy, 105, 677–691. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2017.03.005
Sovacool, B. K. – Dworkin, M. H. (2015): Energy justice: Conceptual insights and practical applications. Applied Energy, 142, 435–444. https://doi.org/10.1016/j.apenergy.2015.01.002
Sovacool, B. K. – Heffron, R. J. – McCauley, D. – Goldthau, A. (2016): Energy decisions reframed as justice and ethical concerns. Nature Energy, 1(5): 16024. https://doi.org/10.1038/nenergy.2016.24
Szép, T. – Pálvölgyi, T. – Kármán-Tamus, É. (2023): „Landscape” of energy burden: role of solid fuels in Central and Eastern European residential heating. International Journal of Sustainable Energy Planning and Management, 37, 61–74. https://doi.org/10.54337/ijsepm.7503
Tirado Herrero, S. (2023): Energy justice and housing. In Handbook on Energy Justice. Edward Elgar Publishing, 112–131.
Tirado Herrero, S. – Ürge-Vorsatz, D. (2012): Trapped in the heat: A post-communist type of fuel poverty. Energy Policy, 49, 60–68. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2011.08.067
Tóth, B. Z. (2023): Posztkommunista típusú energiaszegénység a Rákoskeresztúr-városközponti lakótelepen. In Hegedűs, R. (szerk.): Válságról válságra. Budapest: Magyar Szociológiai Társaság, 131–131.
Trotta, G. (2018): Factors affecting energy-saving behaviours and energy efficiency investments in British households. Energy Policy, 114, 529–539. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2017.12.042
UN DESA (2015): Inequality and the 2030 Agenda for Sustainable Development (No. 4). UN Department of Economic and Social Affairs. https://www.un.org/en/development/desa/policy/wess/wess_dev_issues/dsp_policy_04.pdf
Van Uffelen, N. – Taebi, B. – Pesch, U. (2024): Revisiting the energy justice framework: Doing justice to normative uncertainties. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 189, 113974. https://doi.org/10.1016/j.rser.2023.113974
Walker, G. (2009): Beyond Distribution and Proximity: Exploring the Multiple Spatialities of Environmental Justice. Antipode, 41(4): 614–636. https://doi.org/10.1111/j.1467-8330.2009.00691.x
Walker, G. – Day, R. (2012): Fuel poverty as injustice: Integrating distribution, recognition and procedure in the struggle for affordable warmth. Energy Policy, 49, 69–75. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2012.01.044
Walker, S. E. – Smith, E. A. – Bennett, N. – Bannister, E. – Narayana, A. – Nuckols, T. – Pineda Velez, K. – Wrigley, J. – Bailey, K. M. (2024): Defining and conceptualizing equity and justice in climate adaptation. Global Environmental Change, 87, 102885. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2024.102885
Weiner, C. – Szép, T. (2021): Még egyszer a lakossági hatósági energiaárakról. Egy hungarikum átfogó hatáselemzése. Közgazdasági Szemle, 68(12): 1276–1314. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.12.1276
Weiner, C. – Szép, T. (2022): The Hungarian utility cost reduction programme: An impact assessment. Energy Strategy Reviews, 40, 100817. https://doi.org/10.1016/j.esr.2022.100817
Wood, N. (2023): Problematising energy justice: Towards conceptual and normative alignment. Energy Research & Social Science, 97, 102993. https://doi.org/10.1016/j.erss.2023.102993
