Zöld forradalom állása a magyar fiatalok körében: ökológiai kérdések és fiatal attitűd-szegmensek
Absztrakt
A Covid19-világjárvány óta globális léptékben tapasztalható a környezettudatosság csökkenése, kevesebben aggódnak általában az ökológiai válság, a klímaváltozás, illetve döntéseik környezeti hatásai miatt. Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető. A magyarországi fiatalok a nyugati országok társadalmaihoz képest eleve le voltak maradva a várt zöldforradalom terén, az értékkutatások sem mutattak kifejezett és általános posztmateriális áttörést. Szemben a generációkutatások sokszor homogenizáló megközelítéseivel, tanulmányunk abból indul ki, hogy a fiatalabbak környezetvédelmi attitűdjei rendkívül heterogének. Ennek a heterogenitásnak és tartalmának a feltárását integrált módszertannal végezzük el annak érdekében, hogy alaposan megértsük zöldgondolkodásmódjuk mintázatait, és mélyebben feltárjuk rétegződésüket a környezetvédelmi attitűdök mentén. Ennek keretében nagymintás online survey adatfelvételeken alapuló szegmentálással és átfogó kvalitatív interjús feltárással dolgoztunk. A 2023 decemberében – 2024 elején lezajlott kutatássorozat eredményei szerint a 17 –29 éves fiatalok körében karakteres, egymástól jól elválasztható és behatárolható szegmensek rajzolódnak ki a környezetvédelmi attitűdök mentén. A fiatalok viszonyulását meghatározzák zöldtapasztalataik, tájékozottságuk és szociodemográfiai, szociokulturális hátterük. A többség nem közömbös a környezet- és klímavédelem iránt, nyitott a környezetvédelem témájára, és bár a hétköznapokban kevesen követnek környezettudatos szokásokat, megjelennek e tekintetben progresszív fiatalok is. Az attitűdszegmensek eltérő motivációkkal, preferenciákkal és cselekvésekkel jellemezhetőek, és egyértelműen feltárható az is, hogy szegmensenként különböznek az ökológiai válság vagy a klímaváltozás iránti érdeklődés és cselekvés mozgatórugói.
Hivatkozások
Bíró-Nagy, András – Szabó, Andrea (2021): Youth Study Hungary 2021 — Discontent, Polarisation, Pro-Europeanism. Friedrich-Ebert-Stiftung.
Bognár, Bulcsu (2020): Az ökológiai kommunikáció lehetőségei és korlátai a modernitásban. Társadalomelméleti észrevételek a környezetvédelem témájához. Replika, 114, 7 –39. https://doi.org/10.32564/114.1
Böcskei, Balázs – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám – Szabó, Andrea (2022): A „generációs szakértők” mindent tudnak – kár, hogy fontos dolgokat rosszul tudnak. Qubit, október 18. https://qubit.hu/2022/10/18/a-generacios-szakertok-mindent-tudnak-kar-hogy-fontos-dolgokat-rosszul-tudnak
Böcskei, Balázs – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám – Szabó, Andrea (2024a): A maszkon túl. Gondolat.
Böcskei, Balázs – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám – Szabó, Andrea (2024b): Hoztam is ajándékot, meg nem is – A generációs diskurzus értelme és a Covid-generáció. Új Pedagógiai Szemle, 73 (11–12): 75–83.
Caniëls, Marjolein C. J. – Lambrechts, Wim – Platje, Johannes (Joost) – Motylska-Kuźma, Anna – Fortuński, Bartosz (2021): Impressing my friends: The role of social value in green purchasing attitude for youthful consumers. Journal of Cleaner Production, Vol. 303. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.126993
Currie, Sean (2022): Should European Green Parties Go Into Government? Green European Journal, március 31. https://www.greeneuropeanjournal.eu/should-european-green-parties-go-into-government/
Csutorás, Gábor Ákos (2024): Nemzedékek nómenklatúrája. Új Pedagógiai Szemle, 74. (1 –2): 29 –53.
Do Paco, Arminda M Finisterra – Raposo, Lino Barata – Filho, Walter Leal (2009): Identifying the green consumer: A segmentation study. Journal of Targeting, Measurement and Analysis for Marketing, 17, 17 –25. https://doi.org/10.1057/jt.2008.28
D’Souza, Clare – Taghian, Mehdi – Lamb, Peter – Peretiatkos, Roman (2007 ): Green decisions: Demographics and consumer understanding of environmental labels. International Journal of Consumer Studies, 31 (4): 371. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2006.00567.x
Iyer, Easwar – Banerjee, Bobby (1993): Anatomy of green advertising. Advances in Consumer Research, 20, 494–501.
Kiss, Virág Ágnes (2017): A környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállás középiskolás diákok különböző szegmensei mentén. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 12 (3): 277 –201.
Kovács-Magosi, Orsolya – Székely, Levente (2022): A magyarországi klímageneráció nyomában. In Székely, Levente (szerk.): HorizontON – Aktuális kérdések a magyarországi fiatalok élethelyzetéről és életmódjáról. Társadalomkutató Kft., 63 –77.
Kullnig, Christoph – Obermüller, Anja – Aichhorn, Katherine (2020): Improving campaign performance using purpose marketing: Case study of Run For The Oceans. Journal of Brand Strategy, 9 (1): 7–17. https://doi.org/10.69554/IOJU8163
Kwiatkowska, Agnieszka (2019): Institutionalisation without voters: the Green Party in Poland in comparative perspective. Zeitschrift für Vergleichende Politikwissenschaft, 13., 273 –294. https://doi.org/10.1007/s12286-019-00424-6
Marek, Bertram (2022): Mennyire hatásos a Thunberg-jelenség? In Mikecz, Dániel – Oross, Dániel (szerk.): Éghajlatváltozás és politika. Attitűdök, tüntetők, reakciók. Napvilág, 40 –86.
Marjainé Szerényi, Zsuzsanna – Zsóka, Ágnes – Kocsis, Tamás – Széchy, Anna (2012): A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 62 (11 –12): 15 –36.
Martiskainen, Mari – Axon, Stephen – Sovacool, Benjamin K. – Sareen, Siddharth –Furszyfer Del Rio, Dylan – Axon, Kayleigh (2020): Contextualizing climate justice activism: Knowledge, emotions, motivations, and actions among climate strikers in six cities. Global Environmental Change, Vol. 65. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2020.102180
McDougall, Gordon (1993): The green movement in Canada: Implications for marketing strategy. Journal of International Consumer Marketing, 5 (3): 69–87.
Mészáros, Fanni – Farsang, Andrea (2023): Klímaváltozás, klímatudás és a klímaszorongás. GeoMetodika, 7. (1): 25–39. https://doi.org/10.26888/GEOMET.2023.7.1.2
Mikecz, Dániel (2022): A környezeti tudatosságtól az aktivizmusig: fiatalok klímavédelmi tüntetési részvételét meghatározó szociológiai és politikai jellemzők. In Mikecz, Dániel – Oross, Dániel (szerk.): Éghajlatváltozás és politika. Attitűdök, tüntetők, reakciók. Napvilág, 89 –111.
Otjes, Simon (2019): Pathways to Power: How Green Parties Join Governments. Green European Journal, 2019. szeptember 27. https://www.greeneuropeanjournal.eu/pathways-to-power-how-green-parties-join-governments/
Piscitelli, Alfonso – D’Uggento, Angela Maria (2022): Do young people really engage in sustainable behaviors in their lifestyles? Social Indicators Research, 163, 1467 –1485. https://doi.org/10.1007/s11205-022-02955-0
Straughan, Robert D. – Roberts, James A. (1999): Environmental segmentation alternatives: A look at green consumer behaviour in the new millennium. Journal of Consumer Marketing, 16 (6): 558–575. https://doi.org/10.1108/07363769910297506
Tóth, Péter – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám (2020): Ki menti meg a világot? – Életeseményektől a Bolygó Kapitánya indexig. In Nagy, Ádám (szerk.): A lábjegyzeten túl. Magyar ifjúságkutatás 2020. Szociális Demokráciáért Intézet – Excenter Kutatóközpont, 366–386.
WWF (2023 ): WWF: a magyar fiatalok körében csökkent a környezettudatosság. Qubit, július 1.https://qubit.hu/2023/08/01/wwf-a-magyar-fiatalok-koreben-csokkent-a-kornyezettudatossag
