Amit a selyemharisnya nem tud eltakarni
Vizsgálat a női testszőrzettel és a szőrtelenítéssel kapcsolatos attitűdökről
Absztrakt
A női szőrtelenítés témájában tudományos igényű szociológiai munkát Magyarországon alig találni, holott ez a szokás igen erős norma a társadalmunkban. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, milyen attitűdökkel rendelkeznek a nők, és miként értelmezik saját és a társadalom viszonyulását a szőrtelenítés normájához: mivel magyarázható a széles körű normakövetés. Kutatásomat két módszerrel végeztem: előbb szőrtelenítőreklámokat elemeztem azzal a céllal, hogy e gyakorlat képi reprezentációit megvizsgálhassam, és hogy előkészítsem a kutatás fő pillérét képező fókuszcsoportos interjúkat. Három fókuszcsoportos interjút készítettem összesen 28 budapesti egyetemi hallgatónővel, arra törekedve, hogy a normakövetés különféle dimenzióit feltárjam. Ebből következően a szőrtelenítés gyakorisága nem, csupán az arra adott társadalmi reakciók és tipikus mintázatok értelmezése képezte elemzésem tárgyát. Kutatásom célja lehetséges elméleti kereteket nyújtani a jelenség mélyebb megértéséhez, felhasználva mind a szociológia klasszikus elméleteit, mind a feminista kritikai szemléletet.
Hivatkozások
Balogh, R., Bedekovics, N., Imre, N., Peszeki, N., & Scharle, Cs. R. (2015). A reklámokba való bevonódás hatása a női testképre és önértékelésre. Impulzus, 2(1), 1–40.
Beauvoir, S. (1969). A második nem. Gondolat Könyvkiadó.
Bourdieu, P. (2000). Férfiuralom. Napvilág Kiadó.
Csabai, M. (2019). Az önelfogadás kihívásaitól a testpozitív mozgalmakig – a pozitív pszichológia testképei. Magyar Pszichológiai Szemle, 74(3), 361–373. https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.3.6
Dworkin, A. (1974). Woman Hating. Plume.
Elias, N. (2004). A civilizáció folyamata. Gondolat Könyvkiadó.
Fahs, B. (2011). Dreaded “Otherness”: Heteronormative Patrolling in Women’s Body Hair Rebellions. Gender and Society, 25(4), 451–472. https://doi.org/10.1177/0891243211414877
Foucault, M. (1990). Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondolat Könyvkiadó.
Gyivicsán, A. (2023). A Z generáció internethasználati szokásai és az internetfüggőség. Módszertani Közlemények, 63(1), 121–137. https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.1.121-137
K. Horváth, Zs. (2021). A bundátlan Vénusz. Prae Kiadó.
Kurzban, R., & Leary, M. R. (2001). Evolutionary Origins of Stigmatization: The Functions of Social Exclusion. Psychological Bulletin, 127(2), 187–208. https://doi.org/10.1037/0033-2909.127.2.187
Millett, K. (2000). Sexual Politics. University of Illinois Press.
Obál, A., Hamvai, Cs., & Pikó, B. (2019). A testbecsülést befolyásoló tényezők vizsgálata serdülő lányok körében. Egészségfejlesztés, 60(2), 6–17. https://doi.org/10.24365/ef.v60i1.396
Obst, P., White, K., & Matthews, E. (2019): A full Brazilian or all natural: understanding the influences on young women’s decision to remove their pubic hair. BMC Women’s Health, 19(164). https://doi.org/10.1186/s12905-019-0868-1
Riboli, G., Borlimi, R., & Caselli, G. (2022): A qualitative approach – delineates changes on pubertal body image after menarche. International Journal of Adolescence and Youth, 27(1), 111–124. https://doi.org/10.1080/02673843.2022.2032219
Simmel, G. (1973). A divat. In uő. Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, 473–507. Gondolat Könyvkiadó.
Toerien, M., & Wilkinson, S. (2004). Exploring the depilation norm: A qualitative questionnaire study of women’s body hair removal. Qualitative Research in Psychology, 1(1), 69–92. https://doi.org/10.1191/1478088704qp006oa
Toerien, M., Wilkinson, S., & Choi, P. Y. L. (2005). Body hair removal: The ‘mundane’ production of normative femininity. Sex Roles: A Journal of Research, 52(5–6), 399–406. https://doi.org/10.1007/s11199-005-2682-5
Wolf, N. (2002). The Beauty Myth. HarperCollins.
