A Biharugrai halastórendszer ökoszisztéma szolgáltatásai a helyiek szemszögéből–többszempontú szocio-kulturális értékelés
Absztrakt
A nagy folyószabályozások mellékhatásaként természetes vizes élőhelyeink kiterjedése, illetve az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások mennyisége és minősége radikálisan lecsökkent. Szerepüket a Biharugrai-halastavakhoz hasonló természetközeli élőhelyek részben pótolhatják, ami miatt hosszútávú hasznosításuk fontos kérdés. Célunk, hogy támogassuk halastavaink fenntartható használatát, azok szolgáltatásainak összegyűjtésével és szocio-kulturális értékelésével valamint, hogy új módszereket alakítsunk ki a szolgáltatások rangsorba állítására. Vizsgálataink során 10 helyi kulcsinformátorral végeztünk strukturált interjúkat a Biharugrai tavak szolgáltatásainak összegyűjtésére majd az így kapott lista alapján szocio-kulturális felmérést készítettünk 3 közeli településen azok fontossági sorrendjének megállapítására egy hazai viszonylatban új, általunk kialakított módszer felhasználásával. Eredményeink között 14 feltárt szolgáltatás szerepel, melyek közül a helyiek a haltermelést, a rekreációt és a faji sokszínűséget sorolták az első három helyre. További, elsősorban a demográfiai tényezők hatásával, a vizsgálandó települések kiválasztásával és az általunk használt módszer előnyeivel kapcsolatos eredményeinkkel korábbi, hazai vizsgálatok megállapításait és eljárásait egészítettük ki.
Hivatkozások
Andersson, E., Nykvist, B., Malinga, R., Jaramillo, F. & Lindborg, R. (2015): A social–ecological analysis of ecosystem services in two different farming systems. – Ambio. 44: 102–112. doi: https://doi.org/10.1007/s13280-014-0603-y
Babbie, E. R. (ed.) (2002): The Basics of Social Research. – Wadsworth Thomson Learning, CA., Belmont, 542 p.
Balmford, A., Bruner, A., Cooper, P., Costanza, R., Farber, S., Green, R.E., Jenkins, M., Jefferiss, P., Jessamy, V., Madden, J., et al. (2002): Economic reasons for conserving wild nature. – Science 297: 950–995. doi: https://doi.org/10.1126/science.1073947
Bezdán, M. (2011): A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyószakaszokon.– Doktori (PhD) értekezés. SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Földtudományok Doktori Iskola, Szeged, 120 p.
Bíró, L. (szerk.) (2009): Körös-Maros Nemzeti Park – Kis-Sárrét. – JAVIPA Nyomdaipari Kft., Békéscsaba, 16 p.
Blayac, T., Mathé, S., Rey-Valette, H. & Fontaine, P. (2014): Perceptions of the services provided by pond fish farming in Lorraine (France). – Ecol. Econ. 108: 115–123. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2014.10.007
Csatári, B., Gaborjákné Dr. Vydareny, K., Kiss, A. & Kovács, A. (szerk.) (2001): A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya megbízásából készült Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója. – MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét, 103 p.
Chan, K., Guerry, A., Balvanera, P., Klain, S., Satterfield, T., Basurto, X., Bostrom, A., Chuenpagdee, R., Gould, R., Halpern, B., Hannahs, N., Levine, J., Norton, B., Ruckelshaus, M., Russell, R., Tam, J. & Woodside, U. (2012): Where are ‘Cultural’ and ‘Social’ in Ecosystem Services? A Framework for Constructive Engagement. – BioSci. 62: 744–756. doi: https://doi.org/10.1525/bio.2012.62.8.7
Daily, G., Postel, S., Bawa, K. & Kaufman, L. (eds.) (1997): Nature’s Services: Societal Dependence On Natural Ecosystems. – Bibliovault OAI Repository, The University of Chicago Press, Chicago, 392 p.
Deák, A. A. (szerk.) (1996): A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. – Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 128 p.
de Groot, R. (2006): Function-analysis and valuation as a tool to assess land use conflicts in planning for sustainable, multi-functional landscapes. – Landsc. Urban Plan. 75: 175–186. doi: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2005.02.016
Duray, B. (2009): Tájdinamikai vizsgálatok – A tájhasználat-változás és regenerációs potenciál összefüggéseinek modellezése. – Doktori (PhD) értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Földtudományi Doktori iskola, Szeged, 136 p.
Horoszné Gulyás, M. (2010): Birtoktervezési és rendezési ismeretek 8., BTRI8 modul, Vásárhelyi Terv birtokrendezési összefüggései. – Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, 17 p.
Nagy, Sz. & Könczey, R. (szerk.) (1995): Természetvédelem a halastavakon. – Ikon Kiadó, Budapest, 58 p.
Juhász, P., Kiss, B., Olajos, P. & Grigorszky, I. (2000): Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös–Maros Nemzeti Park működési területén. – Crisicum 3: 141–156.
Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. – Doktori (PhD) értekezés, SZIE, Környezettudományi Doktori Iskola, 18 p.
Kelemen, E., Bela, Gy. & Pataki, Gy. (szerk.) (2010): Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez. ESSRG Füzetek 2/2010. – SZIE Környezet-, és Tájgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék, Gödöllő, 24 p.
Kelemen, E., Lazányi, O., Arany, I., Aszalós, R., Bela, Gy., Czúcz, B., Kalóczkai, Á., Kertész, M., Megyesi, B. & Pataki, Gy. (2015): Ökoszisztéma szolgáltatásokról a kiskunsági Homokhátság társadalmának szemszögéből. – Termvéd. Közlem. 21: 116–129.
Kelemen, E. & Pataki, Gy. (2014): Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének elméleti megalapozása. – In: Kelemen, E. & Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. – SZIE KTI – ESSRG, Gödöllő –Budapest, pp. 37–57.
Kerepeczki, É., Gyalog, G., Halasi-Kovács, B., Gál, D. & Pekár, F. (2011): Extenzív halastavak ökológiai értékei és funkciói. – Halászatfejl. 33: 47–54.
Kovács, E., Kelemen, E. & Pataki, Gy. (2011): Ökoszisztéma szolgáltatások a tudományterületek és a szakpolitikák metszéspontjaiban. – Termvéd. Közlem. 17: 1–11.
KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2017): Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. – Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 227 p.
Lehota, J. (szerk.) (2001): Marketingkutatás az agrárgazdaságban. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 233 p.
Margóczi, K. (szerk.) (1998): Természetvédelmi biológia. – JATE Press, Szeged, 108 p.
Martín-López, B., Gómez-Baggethun, E., García-Llorente, M. & Monte, C. (2014): Trade-offs across value-domains in ecosystem services assessment. – Ecol. Ind. 37: 220-228. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2013.03.003
Mathé, S. & Rey-Valette, H. (2015): Local knowledge of pond fish-farming ecosystem services: management implications of stakeholders’ perceptions in three different contexts (Brazil, France and Indonesia). – Sustainability 7: 7644–7666. doi: https://doi.org/10.3390/su7067644
MEA, Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystem and Human Well-being: Synthesis. – World Resource Institute, Washington DC., 137 p.
Newing, H., Eagle, C. M., Puri, R. K. & Watson, C. W. (eds.) (2011): Conducting research in conservation. Social science methods and practice. – Routledge Taylor Francis Group, London and New York, 376 p.
Oláh, J., Pekár, F. & Váradi, L. (szerk.) (2009): Extenzív halastavi gazdálkodás és ökoturisztikai fejlesztés, Biharugrai-halastavak esettanulmány. – MME, Biharugra-Budapest, 27 p.
Palomo, I., Martín-López, B., López-Santiago, C. & Montes, C. (2011): Participatory scenario planning for protected areas management under the ecosystem services framework: the Doñana social-ecological system in southwestern Spain. – Ecol. Soc. 16: 23.
Penksza, K., Házi, J., Héjja, P., Nagy, A., Bajor, Z., Sutyinszki, Zs., Malatinszky, Á. & Szentes, Sz. (2010): Cönológiai vizsgálatok Biharugra környéki mocsári területeken. – Crisicum 6: 95–116.
Pretty, J. (2003): Social capital and the collective management of resources. – Science 302: 1912–1914. doi: https://doi.org/10.1126/science.1090847
Rakonczai, J. (2001): A környezeti változások hatása az alföldi táj átalakulására. – A Magyar Földrajzi Konferencia 2001 CD kiadványa, 16 p.
Reilly, K., Adamowski, J. & John, K. (2018): Participatory mapping of ecosystem services to understand stakeholders’ perceptions of the future of the Mactaquac Dam, Canada. – Ecosyst. Serv. 30: 107–123. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2018.01.002
Santos-Martin, F., Kelemen, E., Garcia Llorente, M., Jacobs, S., Oteros-Rozas, E., Barton, D., Palomo, I., Hevia, V. & Martín-López, B. (2017). Socio-cultural valuation approaches. – In: Benjamin, B. & Joachim, M. (eds.) (2017): Mapping Ecosystem Services, Chapter: 4.2. Pensoft Publishers, Sofia, pp. 104–114.
Somogyi, S. (szerk.) (2000): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. – MTA FKI, Budapest, 302 p.
Stefanovits, P., Filep, Gy. & Füleki, Gy. (szerk.) (1999): Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470 p.
TEEB, Pushpam, K. (ed.) (2010): The Economics of Ecosystems and Biodiversity: Ecological and Economic Foundations. – Earthscan, London and Washington, 410 p.
Tóth, F., Jancsovszka, P., Kerepeczki, É. & Kelemen, E. (2017): A Biharugrai-halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak szociokulturális értékelése. – Termvédelmi Közlem. 23: 224–241. doi: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.224
Tőgye, J. (2006): Természetvédelem mesterséges halastavakon – A Biharugrai-halastavak. – Szakmérnöki diplomadolgozat, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen, 87 p.
Turkelboom, F., Thoonen, M., Jacobs, S., García-Llorente, M., Martín-López, B. & Berry, P. (2016): Ecosystem services trade-offs and synergies (draft). – In: Potschin, M. & Jax, K. (eds.): OpenNESS Ecosystem Services Reference Book.
Ungvári, G., Molnár, Zs., Varga, Gy. & Ellison, D. (szerk.) (2012): Ökoszisztéma-szolgáltatások nagyságrendi becslése vízgyűjtő szinten a vízkörforgást leíró vízháztartási jellemzők alapján. – Műhelytanulmány (working paper). Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont, Budapest, 31 p.
Vágás, I. (1996): Gondolatok Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervéből. – Hidr. Közl. 6: 336.
Völgyesi, I. (2005): Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből? – Hidr. Közl. 5: 20–24.
Völgyesi, I. (2009): Ökológiai vízigény, vagy megfelelő talajvízszintek. – Hidr. Közl. 5: 53–56.
West, P. (ed.) (2006): Conservation is our government now: The politics of ecology in Papua New Guinea. – Duke University Press, NC., Durham, 352 p.
Wu, Y., Jie, C., Bin, X., Changhui, P. & Ying, G. (2008): Ecosystem service value assessment for constructed wetlands: A case study in Hangzhou, China. – Ecol. Econ. 68: 116–125. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2008.02.008
