Énekesmadarak őszi vonulása csatornaparti fasoron

  • Bozó László 5744 Kevermes, Battonyai utca 10.
  • Bozóné Borbáth Erna 5744 Kevermes, Battonyai utca 10.
  • Tar Levente 5600 Békéscsaba, Zsíros u. 10. fsz. 5.
Kulcsszavak: énekesmadár vonulás, vízelvezető csatorna, fasor, madárgyűrűzés, élőhelypusztulás

Absztrakt

Csatornaparti spontán kialakult fasoron a madárgyűrűzés eszközeit felhasználva végeztünk kutatást 2016 őszén, Kevermesen. Az általunk kiválasztott csatorna mellett referenciaként egy ezüstfásban is gyűrűztünk és összehasonlítottuk a két területegységet abból a szempontból, hogy az egyes madárfajok melyik élőhelyet használják. A kutatás során kiderült, hogy a csatorna kulcsfontosságú a legtöbb átvonuló énekesmadárfaj számára, azonban a hosszabb ideig itt tartózkodó fajok egyedei már a táplálékban gazdagabb erdőben voltak jelen nagyobb számban. Több olyan faj is szorosan kötődik az őszi időszakban a csatornákhoz, amelyek egyébként erdőkben költenek. Mindezek miatt természetvédelmi szempontból indokolt lenne ezen élőhelyek védelme, vagy legalábbis a jelenlegi mértéktelen növényirtás visszaszorítása.

Hivatkozások

Anonim, 1 (1923): 1923. évi XIX. törvénycikk az alföldi erdő telepítéséről és a fásításokról.

Bartha, D. (2012): A magyarországi erdők fenntartása. – In: Kozák, L. (szerk.): Természetvédelmi élőhelykezelés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 195–198.

Bozó, L. (2015): Kevermes és a lőkösházi Turai-gyep madárvilága. – A Puszta 24: 225–250.

Bozó, L. (2014): Kevermes természeti értékei napjainkban. – Kézirat, Kevermes, 49 p.

Bozó, L. (2012): Kevermes madárvilága. – Dél-békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület, Kevermes, 144 p.

Gál, J. (1968): A mezővédő erdősávok növényvédelmi vonatkozásai. – Erdészeti Lapok 103: 450–

Gál, J. & Marosán, M. (2003): A mezőgazdasági tevékenység által okozott kár a vadállományban. – Növényvédelmi tanácsok: kertészet, növénytermesztés, szaktanácsadás 12: 36–37.

Halász, A., Tasi, J., & Rásó, J. (2015): Fás legelők, legelőerdők, erdősávok és fasorok használata ökológiai gazdálkodási rendszerben. Növénytermelés 64: 77–89.

Haraszthy, L. (szerk.) (1998): Magyarország madarai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 441 p.

Herrmann, G. & Plakolm, A. (1991): Ökologische Landbau. – Österreichischer Agrarverlag, Wien, 158 p.

Horváth, M. (2009): Habitat – and Prey – of selection of Imperial Eagles (Aquila heliaca). – Phd thesis. ELTE TTK, Budapest, 119 p.

Kromp, B. (1998): Wiener Windschutzhecken. – Magistrat der Stadt Wien, Wien, 19 p.

Legány, A. (1991): A mezővédő erdősávok és fasorok madártani szerepe és természetvédelmi jelentősége. – Aquila 98: 169–180.

Marton, A. & Csikós, Cs. (2004): Mezővédő erdősávok és a fenntartható fejlődés. – Környezeti Tanácsok 4. Kiadja: KÖTHÁLÓ, Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, közreműködő: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged.

MME Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator Avium Hungariae. An annotated list of the birds of Hungary. – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 278 p.

Princé, K., Jiguet, F. (2013): Ecological effectiveness of French grassland agri-environment schemes for farmland bird communities. – J. Environ. Manage. 121: 110–116. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.jenvman.2013.02.039

Rakonczay, Z. (1992): Az alföldi erdők szerepe a természetvédelemben; Az Alföld-fásítás aktuális kérdései. – Tudományos emlékülés Kaán Károly születésének 125. évfordulója alkalmából. – Konferenciakiadvány, Püspökladány pp. 59–62.

Szarvas, P. (2010): Mezővédő erdősávok, fasorok jellemzése, ökológiai feltárása, kihatásai. – Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a Növénytermesztési- és Kertészeti Tudományok, Élelmiszertudományok tudományágban. Debrecen, 198 p.

Széles, Zs. E. (2010): Kék vércse gyülekezőkori élőhelyhasználatának és táplálékösszetételének elemzése a Dél-Hevesi Régióban. – Diplomamunka, Debrecen, 47 p.

Szép, T. (2007): Madarak monitorozása: ökológiai és evolúciós folyamatok feltárásának lehetőségei. – Doktori disszertáció, Nyíregyháza, 150 p.

Takács, V. (2008): Útfásítások közlekedésbiztonsági vizsgálata a Sopron-Fertőd kistérség területén. – Doktori disszertáció, NyME, Sopron, 153 p.

Vahid, Y. & Vahidné Kóbori, J. (2005): Erdőfejlesztési politikánk múltja és jelene. – Agrárágazat 6: 94–96.

Wretenberg, J., Pärt, T. & Berg, Å. (2010): Changes in local species richness of farmland birds in relation to land-use changes and landscape structure. – Biol. Conserv. 143: 375–381. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2009.11.001

http1: http://www.maps.google.hu

http2: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/aktualitas/ketmilliohektar.html

http3: http://www.vassarstats.net

Megjelent
2017-12-31
Folyóirat szám
Rovat
Természettudományos kutatások