Az eurázsiai hód (Castor fiber) táplálkozási és fásszárú-használati szokásaival kapcsolatos helyi tudás két évtizeddel a visszatelepítések kezdete után a Kárpát-medencében
Absztrakt
Az eurázsiai hód táplálkozásával és a fásszárú fajok hódok általi használatával kapcsolatos helyi ökológiai tudást a Kárpát-medence három tájában, a Kászoni-medencében (Románia), a Szigetközben és a Mura mentén (Magyarország) strukturált interjúk segítségével vizsgáltuk. A táplálkozási szokásokat, az életmódot, illetve a kidöntött vagy megrágott fásszárú fajokat illetően számos megfigyelés, adat gyűlt össze. Az összegyűjtött információk gyakran pontosak, máskor viszont nem egyeznek a tudomány álláspontjával. A helyiek szerint a hódok legtöbbször az adott területen uralkodó fásszárúakat használják, melyek Kászonban a Salix fragilis és az Alnus incana, a Szigetközben és a Mura-mentén a Salix alba és a Populus spp. Olykor preferencia-különbségekről is említést tettek. Több Mura menti adatközlő említett kukoricaszárból épült hódvárakat. A helyi lakosság tapasztalatai értékes információkkal gazdagíthatják a tudományos eredményeket, ugyanakkor a természetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció során érdemes figyelembe venni a tudományostól eltérő helyi véleményeket.
Hivatkozások
Bajomi, B. (2011): Reintroduction of the Eurasian beaver (Castor fiber). – Hungary. Danube Parks Network of Protected Areas, Directorate of Duna-Dráva National Park, Budapest, Hungary, 26 p.
Belovsky, G. E. (1984): Summer diet optimization by beaver. – Am. Midl. Nat. 111: 209–222. doi: http://dx.doi.org/10.2307/2425316
Brehm, A. (n. d.): Hód (Castor fiber). – In: Brehm, A. (szerk.): Az állatok világa egy kötetben (reprint, 1989). – Állami Könyvterjesztő Vállalat, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, pp. 560–570.
Bódis J., Fehér Cs. E., Lelkes A. & Szeglet P. (2008): A Mura ártér élővilága. Élőhelyek a Kerka torkolatától Letenyéig. – Interreg III A Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program („Ember, Mura, Természet”). 132 p.
Bozsér, O. (2001): Hódok az óvilágban. – WWF Magyarország, Budapest, 28 p.
Bozsér, O. (2007): Amit a hódról tudni érdemes. – WWF füzetek 26. WWF Magyarország, Budapest.
Czabán, D. (2003): A Hanságba visszatelepített hódok (Castor fiber) élőhely- és táplálékválasztási szokásai. – MSc diplomadolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 71 p.
Czabán, D. (2016): Hódok a Szigetközben. – In: Korda, M. (szerk.): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. – Tanulmánygyűjtemény, pp. 403–418.
Doucet, C. M. & Fryxell, J. M. (1993): The effect of nutritional quality on forage preference by beavers. – Oikos 67: 201–208. doi: http://dx.doi.org/10.2307/3545464
Engi Zs., Tóth G., Steinmann, F. & Braun, M. (2012): Historical morphological reconstruction of the Mura river (SW of the Carpathian basin) by using GIS methods. – Z. Geomorphol. 56: 63–77. doi: http://doi.org/10.1127/0372-8854/2012/S-00091
Fehér E. (szerk.) (é. n.): Tájváltozás a Mura mentén. Tájtörténeti tanulmány. – Interreg III A Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program („Ember, Mura, Természet”). 59 p.
Fustec, J., Lodé, T., Le Jacques, D. & Cormier, J. P. (2001): Colonization, riparian habitat selection and home range size in a reintroduced population of European beavers in the Loire. – Freshwater Biol. 46: 1361–1371. doi: http://dx.doi.org/10.1046/j.1365-2427.2001.00756.x
Ganzhorn, J. U. & Harthun, M. (2000): Food selection by beavers (Castor fiber albicus) in relation to plant chemicals and possible effects of flooding on food quality. – J. Zool. 251: 391–398. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7998.2000.tb01090.x
Haarberg, O. & Rosell, F. (2006): Selective foraging on woody plant species by the Eurasian beaver (Castor fiber) in Telemark, Norway. – J. Zool. 270: 201–208. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7998.2006.00142.x
Haarberg, O. (2007): Amit a hódról tudni érdemes. Az eurázsiai hód Magyarországon – visszatelepítés, védelem és állományszabályozás. – WWF Magyarország, Budapest, 16 p.
Hahn, I., Gergely, A. & Barabás, S. (2011): Changes in the active floodplain vegetation of the Szigetköz. – Annali di Botanica 1: 1–8. doi: http://dx.doi.org/10.4462/annbotrm-9117
Halley, D. J. & Rosell, F. (2002): The beaver’s reconquest of Eurasia: status, population development and managementof a conservation success. – Mammal Rev. 32: 153–178. doi: http://dx.doi.org/10.1046/j.1365-2907.2002.00106.x
Hartman, G. & Törnlöv, S. (2006): Influence of watercourse depth and width on dam building behaviour by Eurasian beaver (Castor fiber). – J. Zool. 268: 127–131. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7998.2005.00025.x
Ionescu, G., Popa, M., Paşca, C., Sīrbu, G., Scurtu, M., Visan, D. & Jurj, R. (é.n.): Support for reintroduced beaver population in Romania. – Final report. The Rufford Small Grants Foundation – Carpathians Foundation, Brasov, Románia, 9 p.
Jenkins, S. H. (1979): Seasonal and year-to-year differences in food selection by beavers. – Oecologia 44: 112–116. doi: http://dx.doi.org/10.1007/BF00346408
KSH – Központi Statisztikai Hivatal (2013): 2011. évi népszámlálás, 3. – Területi adatok, 3.8. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, 274 p. elérhető: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_08_2011.pdf (Utolsó letöltés időpontja: 2017. május 31).
John, F. & Kostkan, V. (2009): Compositional analysis and GPS/GIS for study of habitat selection by the European beaver, Castor fiber in the middle reaches of the Morava River. – Folia Zool. 58: 76–86.
Law, A., Jones, K. C. & Willby, N. J. (2014): Medium vs. short-term effects of herbivory by Eurasian beaver on aquatic vegetation. – Aquat. Bot. 116: 27–34. doi: http://doi.org/10.1016/j.aquabot.2014.01.004
Newing, H., Eagle, C. M., Puri, R. K. & Watson C.W. (2011): Conducting Research in Conservation. Social science methods and practice. – Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York, 376 p.
Nolet, B. A., Hoekstra, A. & Ottenheim, M. M. (1994): Selective foraging on woody species by the beaver Castor fiber, and its impact on a riparian willow forest. – Biol. Conserv. 70: 117–128. doi: http://doi.org/10.1016/0006-3207(94)90279-8
Nolet, B. A., & Rosell, F. (1998). Comeback of the beaver Castor fiber: an overview of old and new conservation problems. – Biol. Conserv. 83: 165–173. doi: http://doi.org/10.1016/S0006-3207(97)00066-9
O’Connell, M. J., Atkinson, S. R., Gamez, K., Pickering, S. P., & Dutton, J. S. (2008). Forage preferences of the European beaver Castor fiber: implications for re-introduction. – Conserv. Soc. 6: 190. doi: http://dx.doi.org/10.4103/0972-4923.49213
Parker, J. D., Caudill, C. C. & Hay, M. E. (2007): Beaver herbivory on aquatic plants. – Oecologia 151: 616–625. doi: http://dx.doi.org/10.1007/s00442-006-0618-6
Právics, M. (2012): Az eurázsiai hód (Castor fiber) állományának és táplálkozásának vizsgálata a Kerka mentén. – Szakdolgozat, Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Stocker, G. (1985): Biber (Castor fiber L.) in der Schweiz. Probleme der Wiedereinbürgerung aus biologischer und ökologischer Sicht. – Eidgenössische Anstalt für forstliches Versuchswesen, Birmensdorf. Bericht, Nr. 247, 149 p.
Varju, J. & Jánoska, F. (2015): Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) fás szárú táplálékpreferenciája és élőhelyhasználata a Mosoni-Dunán. – Erdészettudományi Közlem. 5: 129–144. doi: http://dx.doi.org/10.17164/EK.2015.009
Young, J., Richards, C., Fischer, A., Halada, L., Kull, T., Kuzniar, A., & Watt, A. (2007): Conflicts between biodiversity conservation and human activities in the Central and Eastern European countries. – AMBIO 36: 545–550. doi: http://doi.org/10.1579/0044-7447(2007)36[545:CBBCAH]2.0.CO;2
http1: http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=438. Utolsó letöltés időpontja: 2017. május 31.
