Local ecological knowledge on feeding habits and woody plant species usage of the reintroduced Eurasian beaver (Castor fiber) in the Carpathian Basin two decades after its reintroduction
Abstract
Local ecological knowledge of the nutrition of and the use of woody species by the Eurasian beaver (Castor fiber) was studied in three regions of the Carpathian Basin: Kászon Basin (Romania), Szigetköz and Mura River region (Hungary). Local understanding on alimentary habits, lifestyle and woody species usage were collected from 90 informants by structured interviews. In most cases locals possessed detailed knowledge on the issues studied. However, some data seemed to be unreliable or incorrect. According to local people, beavers generally used the dominant tree species of a given region. These were Salix fragilis and Alnus incana in the Kászon region, while Salix alba and Populus spp. in Szigetköz and in the Mura River region. Several informants living along the Mura River mentioned beaver dams built from corn-stalks. Our findings showed that experiences and observations of local people could improve scientific understanding of beaver behaviour. Furthermore, we argue that reciprocal knowledge exchange between local stakeholders and conservationists may help reduce human-beaver conflicts.
References
Bajomi, B. (2011): Reintroduction of the Eurasian beaver (Castor fiber). – Hungary. Danube Parks Network of Protected Areas, Directorate of Duna-Dráva National Park, Budapest, Hungary, 26 p.
Belovsky, G. E. (1984): Summer diet optimization by beaver. – Am. Midl. Nat. 111: 209–222. doi: http://dx.doi.org/10.2307/2425316
Brehm, A. (n. d.): Hód (Castor fiber). – In: Brehm, A. (szerk.): Az állatok világa egy kötetben (reprint, 1989). – Állami Könyvterjesztő Vállalat, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, pp. 560–570.
Bódis J., Fehér Cs. E., Lelkes A. & Szeglet P. (2008): A Mura ártér élővilága. Élőhelyek a Kerka torkolatától Letenyéig. – Interreg III A Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program („Ember, Mura, Természet”). 132 p.
Bozsér, O. (2001): Hódok az óvilágban. – WWF Magyarország, Budapest, 28 p.
Bozsér, O. (2007): Amit a hódról tudni érdemes. – WWF füzetek 26. WWF Magyarország, Budapest.
Czabán, D. (2003): A Hanságba visszatelepített hódok (Castor fiber) élőhely- és táplálékválasztási szokásai. – MSc diplomadolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 71 p.
Czabán, D. (2016): Hódok a Szigetközben. – In: Korda, M. (szerk.): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. – Tanulmánygyűjtemény, pp. 403–418.
Doucet, C. M. & Fryxell, J. M. (1993): The effect of nutritional quality on forage preference by beavers. – Oikos 67: 201–208. doi: http://dx.doi.org/10.2307/3545464
Engi Zs., Tóth G., Steinmann, F. & Braun, M. (2012): Historical morphological reconstruction of the Mura river (SW of the Carpathian basin) by using GIS methods. – Z. Geomorphol. 56: 63–77. doi: http://doi.org/10.1127/0372-8854/2012/S-00091
Fehér E. (szerk.) (é. n.): Tájváltozás a Mura mentén. Tájtörténeti tanulmány. – Interreg III A Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program („Ember, Mura, Természet”). 59 p.
Fustec, J., Lodé, T., Le Jacques, D. & Cormier, J. P. (2001): Colonization, riparian habitat selection and home range size in a reintroduced population of European beavers in the Loire. – Freshwater Biol. 46: 1361–1371. doi: http://dx.doi.org/10.1046/j.1365-2427.2001.00756.x
Ganzhorn, J. U. & Harthun, M. (2000): Food selection by beavers (Castor fiber albicus) in relation to plant chemicals and possible effects of flooding on food quality. – J. Zool. 251: 391–398. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7998.2000.tb01090.x
Haarberg, O. & Rosell, F. (2006): Selective foraging on woody plant species by the Eurasian beaver (Castor fiber) in Telemark, Norway. – J. Zool. 270: 201–208. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7998.2006.00142.x
Haarberg, O. (2007): Amit a hódról tudni érdemes. Az eurázsiai hód Magyarországon – visszatelepítés, védelem és állományszabályozás. – WWF Magyarország, Budapest, 16 p.
Hahn, I., Gergely, A. & Barabás, S. (2011): Changes in the active floodplain vegetation of the Szigetköz. – Annali di Botanica 1: 1–8. doi: http://dx.doi.org/10.4462/annbotrm-9117
Halley, D. J. & Rosell, F. (2002): The beaver’s reconquest of Eurasia: status, population development and managementof a conservation success. – Mammal Rev. 32: 153–178. doi: http://dx.doi.org/10.1046/j.1365-2907.2002.00106.x
Hartman, G. & Törnlöv, S. (2006): Influence of watercourse depth and width on dam building behaviour by Eurasian beaver (Castor fiber). – J. Zool. 268: 127–131. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7998.2005.00025.x
Ionescu, G., Popa, M., Paşca, C., Sīrbu, G., Scurtu, M., Visan, D. & Jurj, R. (é.n.): Support for reintroduced beaver population in Romania. – Final report. The Rufford Small Grants Foundation – Carpathians Foundation, Brasov, Románia, 9 p.
Jenkins, S. H. (1979): Seasonal and year-to-year differences in food selection by beavers. – Oecologia 44: 112–116. doi: http://dx.doi.org/10.1007/BF00346408
KSH – Központi Statisztikai Hivatal (2013): 2011. évi népszámlálás, 3. – Területi adatok, 3.8. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, 274 p. elérhető: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_08_2011.pdf (Utolsó letöltés időpontja: 2017. május 31).
John, F. & Kostkan, V. (2009): Compositional analysis and GPS/GIS for study of habitat selection by the European beaver, Castor fiber in the middle reaches of the Morava River. – Folia Zool. 58: 76–86.
Law, A., Jones, K. C. & Willby, N. J. (2014): Medium vs. short-term effects of herbivory by Eurasian beaver on aquatic vegetation. – Aquat. Bot. 116: 27–34. doi: http://doi.org/10.1016/j.aquabot.2014.01.004
Newing, H., Eagle, C. M., Puri, R. K. & Watson C.W. (2011): Conducting Research in Conservation. Social science methods and practice. – Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York, 376 p.
Nolet, B. A., Hoekstra, A. & Ottenheim, M. M. (1994): Selective foraging on woody species by the beaver Castor fiber, and its impact on a riparian willow forest. – Biol. Conserv. 70: 117–128. doi: http://doi.org/10.1016/0006-3207(94)90279-8
Nolet, B. A., & Rosell, F. (1998). Comeback of the beaver Castor fiber: an overview of old and new conservation problems. – Biol. Conserv. 83: 165–173. doi: http://doi.org/10.1016/S0006-3207(97)00066-9
O’Connell, M. J., Atkinson, S. R., Gamez, K., Pickering, S. P., & Dutton, J. S. (2008). Forage preferences of the European beaver Castor fiber: implications for re-introduction. – Conserv. Soc. 6: 190. doi: http://dx.doi.org/10.4103/0972-4923.49213
Parker, J. D., Caudill, C. C. & Hay, M. E. (2007): Beaver herbivory on aquatic plants. – Oecologia 151: 616–625. doi: http://dx.doi.org/10.1007/s00442-006-0618-6
Právics, M. (2012): Az eurázsiai hód (Castor fiber) állományának és táplálkozásának vizsgálata a Kerka mentén. – Szakdolgozat, Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Stocker, G. (1985): Biber (Castor fiber L.) in der Schweiz. Probleme der Wiedereinbürgerung aus biologischer und ökologischer Sicht. – Eidgenössische Anstalt für forstliches Versuchswesen, Birmensdorf. Bericht, Nr. 247, 149 p.
Varju, J. & Jánoska, F. (2015): Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) fás szárú táplálékpreferenciája és élőhelyhasználata a Mosoni-Dunán. – Erdészettudományi Közlem. 5: 129–144. doi: http://dx.doi.org/10.17164/EK.2015.009
Young, J., Richards, C., Fischer, A., Halada, L., Kull, T., Kuzniar, A., & Watt, A. (2007): Conflicts between biodiversity conservation and human activities in the Central and Eastern European countries. – AMBIO 36: 545–550. doi: http://doi.org/10.1579/0044-7447(2007)36[545:CBBCAH]2.0.CO;2
http1: http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=438. Utolsó letöltés időpontja: 2017. május 31.
