Dolmányos varjak (Corvus cornix Linnaeus, 1758) szárnybilétás jelölése Debrecenben
Absztrakt
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi környezetben előforduló varjúfélékkel, kiemelt figyelmet fordítva a dolmányos varjúra (Corvus cornix L. 1758), amely jelentős állománynövekedése számos problémát okoz mind a városi madárfauna (pl. fészekfosztogatás), mind a lakosság szempontjából (zajongás, rongálás, agresszió). Mindezek tükrében elképzelhető, hogy a jövőben szükségessé válhat városi állományszabályozásuk, amelyre megoldást különböző élvefogó ládacsapdák alkalmazása jelenthet. A Tanszéken 2016 novemberében elindult egy csapdázási kísérlet, melynek célja egyrészt a varjúfélék esetében releváns csapdatípusok (létrás csapda, Larsen csapda, svéd csapda) hatékonyságának vizsgálata, másrészt a csapdázás során befogott madarak egyedileg történő megjelölése, majd nyomon követése volt. Utóbbi célja, hogy többet megtudjunk a varjak városon belüli mozgásáról, területhűségéről, túléléséről. A dolmányos varjak esetében a jelölés egyedi sorszámmal ellátott szárnybilétákkal történt. A bilétákat a szárny patagium részébe rögzítettük juhoknál alkalmazott füljelző krotáliák segítségével. A több mint 100 csapdanap alatt 28 dolmányos varjat fogtunk, továbbá jelentős számú vetési varjú (Corvus frugilegus L. 1758) is a csapdáinkba került. A 28 jelölt dolmányos varjú közül novembertől márciusig terjedő időszakban 26 egyedről több mint 250 visszajelzést kaptunk. Előzetes eredményeink alapján a dolmányos varjak területhűek, mivel az észlelések szinte minden esetben a gyűrűzés helyének közvetlen környezetéből származtak. A legtávolabbi visszajelzés 4 km-ről érkezett. A jelölt varjak gyakran tűnnek fel csoportosan, volt rá példa, hogy 16 szárnybilétás egyed egy időben tartózkodott egy helyen. A szárnybilétás jelölés hatékonynak bizonyul, mivel a bilétás egyedek nagyobb távolságról is könnyen észrevehetők, szemben a csak színes gyűrűvel jelölt madarakkal.
Hivatkozások
Amar, A. & Burthe, S. (2001): Observations of predation of Hen Harrier nestling by Hooded Crows in Orkney. – Scottish Birds 22: 65–66.
Anderies, J. M., Katti, M. & Shochat, E. (2007): Living in the city: Resource availability, predation, and bird population dynamics in urban areas. – J Theor Biol. 247: 36–49. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.jtbi.2007.01.030
Bub, H. (1995): Bird Trapping and Bird Banding. – Cornell University Press, Ithaca, New York, 330 p.
Caffrey, C. (2000): Marking crows. – North American Bird Bander 10: 146–150.
Curtis, P. D., Braun, C. E. & Ryder, R. A. (1983): Wing markers: visibility, wear, and effects on survival of band-tailed pigeons. – J. Field Ornithol, 54: 351–356.
Emery, N. J. & Clayton, N. S. (2004): The Mentality of Crows: Convergent Evolution of Intelligence in Corvids and Apes. – Science 306: 1903–1907.doi: http://dx.doi.org/10.1126/science.1098410
Fintha, I. (1994): A dolmányos varjú (Corvus cornix) életformájának átalakulása az utóbbi években. – Madártani tájékoztató 1994. júl.-dec.: 23–24.
Gremmel, A. (1988): Understanding crow damage control. – Cooperative Extension Service, Kansas State University.
Hester, A. E. (1963): A plastic wing tag for individual identification of passerine birds. – Bird-Banding 34: 213–217.
Holzhaider, J. C., Sibley, M. D., Taylor, A. H., Singh, P. J., Gray, R. D. & Hunt, G. R. (2011): The social structure of New Caledonian crows. – Anim. Behav. 81: 83–92.
Juhász, L. (1983): Debrecen város ornithofaunájának faunisztikai és synökológiai vizsgálata. - Egyetemi doktori értekezés, KLTE, Debrecen.
Juhász, L., Kövér, L. & Gyüre P. (2009): The urbanization of the Hooded Crow (Corvus cornix L.) in Debrecen (Hungary). – II. European Congress of Conservation Biology, Prague 2009, Book of Abstracts, 227 p.
Kőszegfalvi, T. (2008): Dolmányos varjak (Corvus corone) galambvadászata. – Aquila, 114/115: 171.
Kövér, L., Gyüre, P., Balogh, P., Huettmann, F., Lengyel, Sz. & Juhász, L. (2015): Recent colonization and nest site selection of the Hooded Crow (Corvus corone cornix L.) in an urban environment. – Landscape Urban Plan. 133: 78–86. doi: https://doi.org/10.1016/j.landurb-plan.2014.09.008
Kövér, L. & Juhász, L. (2012): A dolmányos varjú (Corvus cornix L.) színes gyűrűs jelölésének módszertana és az előzetes eredmények. – Agrártudományi Közlem. 2012/48: 43–48.
Kövér, L., Tóth, N., Lengyel, Sz. & Juhász, L. (2017): Corvid control in urban environments: a comparison of trap types. – North-West J Zool., in press.
Loretto, M. C., Reimann, S., Schuster, R., Graulich, D. & Bugnyar, T. (2015): Shared space, individually used: spatial behaviour of non- breeding ravens (Corvus corax) close to a permanent anthropogenic food source. – J. Field Ornithol. 157: 439–450. doi: http://dx.doi.org/10.1007/s10336-015-1289-z
Mazgajski, T. D., Żmihorski, M., Halba, R. & Woźniak A. (2008): Long-term population trends of corvids wintering in urban parks in central Poland. – Pol. J. Ecol. 56: 521–526.
Møller, A. P. (2009): Successful city dwellers: a comparative study of the ecological characteristics of urban birds in the Western Palearctic. – Oecologia 159: 849–959. doi: http://dx.doi.org/10.1007/s00442-008-1259-8
Morgenweck, R. O. & Marshall, W. H. (1977): Wing marker for American Woodcock. – Bird-Banding 48: 224–227.
Mudge, G. P. & Ferns P. N. (1978): Durability of patagial tags on Herring Gulls. – Ringing & Migration 2: 42–45. doi: http://dx.doi.org/10.1080/03078698.1978.9673734
O’Donoghue, P. D., Cross, T. F. & O’Halloran J. (1998): Bill colour as an ageing technique in the Hooded Crow Corvus corone cornix: A cautionary note. – Ringing & Migration 19: 1–4. doi: http://dx.doi.org/10.1080/03078698.1998.9674153
Phillips, R. L., Cummings, J. L. – Berry, J. D. (1991): Effects of patagial markers on the nesting success of Golden Eagles. – Wildl. Soc. Bull. 19: 434–436.
Raatikainen, M., (1989): Variksen ja naakan talvipäivän pituus ja käyttö Jyväskylässä. – Keski Suomen Linnut, 14: 72–81.
Reading, R. P., Maude, G., Hancock, P., Kenny, D. E. & Garbett, R. (2014): Comparing different types of patagial tags for use on vultures. – Vulture News, The Journal of the IUCN Vulture Specialist Group, 67: 33–42. doi: http://dx.doi.org/10.4314/vulnew.v65i1.3
Stiehl, R. B. (1983): A New Attachment Method for Patagial Tags. – J. Field Ornithol. 54: 326–328.
Sweeney, T. M., Fraser, J. D. & Coleman, J. S. (1985): Further evaluation of marking methods for Black and Turkey Vultures. – J. Field Ornithol. 56: 251–257.
Tóth, L. (2006): Barna rétihéják jelölése váll-lapokkal. – Heliaca 2004: 69–70.
Vogrin, M. (2003): Common Magpie Pica pica, Western Jackdaw Corvus monedula and Hooded Crow Corvus cornix in Some Towns in North-estern Slovenia (Central Europe). – Online J. Biolog. Sci. 3: 688–693.
Vrezec, A. (2010): Historical occurrence of the Hooded/Carrion Crow (Corvus cornix/corone) in urban areas of europe with emphasis on Slovenia. – Annales Ser. Hist. Nat. 20: 131–140.
Vuorisalo, T., Andersson, H., Hugg, T., Lahtinen, R., Laaksonen, H. & Lehikonen, E. (2003): Urban development from an avian perspective: Causes of hooded crow (Corvus corone cornix) urbanisation in two Finnish cities. – Landscape Urban Plan. 62: 69–87. doi: https://doi.org/10.1016/S0169-2046(02)00124-X
Wallace, M. P., Parker, P. G. & Temple, S. A. (1980): An evaluation of patagial markers for cathartid vultures. – J. Field Ornithol. 51: 309–428.
Watson, J. W. (1985): Trapping, Marking and Radio-Monitoring Rough-Legged Hawks. – North American Bird Bander 10: 9–10.
