Erdőtermészetesség szempontú értékelési módszer a Pannon életföldrajzi régió Natura 2000 erdei élőhelytípusainak szerkezet és funkció monitorozása alapján
Absztrakt
Az élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és javítása érdekében Magyarország és a Pannon régió Natura 2000 erdei élőhelyeinek állapotát monitorozni szükséges. Az egyszerűsített és továbbfejlesztett extenzív szerkezet és funkció monitorozás és értékelés erdőtermészetességi megközelítést alkalmaz, a TERMERD projekt módszertani eredményei alapján. Eltérő a monitorozott erdők osztályozása, a mintavételezési módszertan, az indikátorváltozók száma és köre. Az értékelés fő szempontjai nagyrészt azonosak: a faállomány, a cserjeszint, a gyepszint, az újulat, a holtfa viszonyok természetessége, de kissé eltérőek a vadhatás természetessége és a termőhelyi, táji és gazdálkodási körülmények természetközelisége esetében. Bemutatjuk a monitorozott alapadatok értékelésének részletes módszerét, amely a további, ún. országjelentések elkészítése során használható fel.
Hivatkozások
Babos, I. (1954): Magyarország táji erdőművelésének alapjai. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 163 p.
Bartha, D. (1996): A magyarországi erdők értékelése biológiai szempontból. – Természet Világa 127: 30–32.
Bartha, D. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. – MTA Doktori Értekezés, Sopron, 186 p.
Bartha, D., Bölöni, J., Ódor, P., Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár G. (2003): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. – Erdészeti Lapok 138: 73–75.
Bartha, D., Gálhidy, L., Aszalós, R., Bartha, D., Bodonczi, L., Bölöni, J., Kenderes, K., Ódor, P., Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár, G. (2007): A magyarországi erdők természetessége. – WWF Füzetek 27, WWF Magyarország, 44 p.
Bartha, D., Ódor, P., Horváth, T., Tímár, G., Kenderes, K., Standovár, T., Bölöni, J., Szmorad, F., Bodonczi, L. & Aszalós, R. (2006): Relationship of tree stand heterogeneity and forest naturalness. – Acta Silv. Lign. Hung. 2: 7–22.
Bartha, D., Standovár, T., & Tímár, G. (2009): Milyen értékelő módszert alkalmazzunk a szakigazgatási gyakorlatban? – Erdészeti Lapok 146: 330–332.
Bartha, D., Standovár, T. & Tímár, G. (2010): Erdőtermészetesség-értékelő. – Erdészeti Lapok 64: 13–15.
Bartha, D., Szmorad F. & Tímár G. (1998): A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelési lehetősége. – Erdészeti Lapok 133: 74-77.
Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.
Bölöni, J. (2008): Natura 2000 monitorozási adatlap: erdők extenzív felmérése; Kitöltési útmutató; Kiértékelési útmutató – In: Horváth, A., Bartha, S., & Bölöni, J. (szerk.): A Natura 2000 élőhely monitorozó protokollok kidolgozása és tesztelése. Struktúra és funkció protokoll. – Kutatási jelentés a „Madárvédelmi (79/409/EGK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése (2006/018–176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt)” keretében. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 101–103, 127–139.
Bölöni, J., Kun, A. & Molnár Zs. (szerk.) (2003): Élőhelyismereti Útmutató. A „Magyarország növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése” című NKFP program élőhelytérképezési részének élőhely felismerési útmutatója. – Kézirat, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. Forrás: http://www.novenyzetiterkep.hu/eiu/
Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
Bölöni, J., Molnár, Zs., Kun, A. & Biró, M. (szerk.) (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR 2007). Kézirat. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. 184 p. URL: http://www.novenyzetiterkep.hu/node/208
Bölöni, J., Ódor, P., Ádám, R., Keeton, W. S., & Aszalós, R. (2017): Quantity and dynamics of dead wood in managed and unmanaged dry-mesic oak forests in the Hungarian Carpathians. – Forest Ecol. Manag. 399: 120–131. doi: http://doi.org/10.1016/j.foreco.2017.05.029
Cantarello, E. & Newton, A. C. (2008): Identifying cost-effective indicators to assess the conservation status of forested habitats in Natura 2000 sites. – Forest Ecol. Manag. 256: 815–826. doi: http://doi.org/10.1016/j.foreco.2008.05.031
CEC (2009): Composite Report on the Conservation Status of Habitat Types and Species as required under Article 17 of the Habitats Directive. – Report from the Commission to the Council and the European Parliament, 17. Retrieved from URL: http://scholar.google.com/scholar?hl=en&btnG=Search&q=intitle:Composite+Report+on+the+Conservation+Status+of+Habitat+Types+and+Species+as+required+under+Article+17+of+the+Habitats+Directive#0
Chao, A., Gotelli, N. J., Hsieh, T. C., Sander, E. L., Ma, K. H., Colwell, R. K., & Ellison, A. M. (2014): Rarefaction and extrapolation with Hill numbers: A framework for sampling and estimation in species diversity studies. – Ecol. Monogr. 84: 45–67. doi: http://doi.org/10.1890/13-0133.1
Csiky, J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. – Szerzői kiadás, Pécs, 451 p.
Danszky, I. (szerk.) (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai, 1-6. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 3484 p.
Evans, D., & Arvela, M. (2012): Assessment and reporting under Article 17 of the Habitats Directive Explanatory Notes & Guidelines for the period 2007-2012. – European Topic Center on Biological Diversity, Habitats Committee, Paris. URL: http://circa.europa.eu/Public/irc/env/monnat/library?l=/expert_reporting/work-package_revision/consultation_committee_1/guidelines_hab-compdf/_EN_1.0_&a=d
Fekete, G. (1965): Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. Vergleichende pflanzengeographische Studie über die Wälder der kühl-kontinentalen Waldsteppe. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 223 p.
Fekete, G. (2002): A szünbotanikai kutatások első négy évtizede. – In: Fekete, G., Kiss, K., T., Kovácsné Láng. E., Kun. A., Nosek, J. & Révész, A. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve 1952-2002. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, pp. 13–34.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1998): Hemerobie österreichischer Waldöko-Systeme. – Veröffentlichungen des Österreichischen MaB-Programms 17., Universitätsverlag Wagner, Innsbruck, 493 p.
Halász, A. (1994): A magyar erdészet 70 éve számokban 1920-1990 – FM Erdőrendezési szolgálat, Budapest, 203 p.
Heilmann-Clausen, J., & Christensen, M. (2004): Does size matter? On the importance of various dead wood fractions for fungal diversity in Danish beech forests. – Forest Ecol. Manag. 201: 105–117. doi: http://doi.org/10.1016/j.foreco.2004.07.010
Hernando, A., Tejera, R., Velázquez, J. & Núñez, M. V. (2010): Quantitatively defining the conservation status of Natura 2000 forest habitats and improving management options for enhancing biodiversity. – Biodivers. Conserv. 19: 2221–2233. doi: http://doi.org/10.1007/s10531-010-9835-8
Horánszky, A. (1965): Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 288 p.
Horváth, F. (2012): Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához. – Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 122 p.
Horváth, F., Molnár, Cs., Ortmann-né Ajkai A., Csicsek, G., Szabó, G., Zimmermann, Z., Lukács, M. & Bölöni, J. (2017): Natura 2000 erdei élőhelytípusok szerkezet és funkció monitorozási módszere a Pannon életföldrajzi régióban. – Természetvédelmi Közlem. 23: 24–50.doi: http://dx.doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.24
Jakucs, P. (1961): Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südostmitteleuropas. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 313 p.
Kevey, B. (2008): Magyarország erdőtársulásai. – Tilia 14: 11–488.
Kun, A. & Molnár, Zs. (szerk.) (1999): Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer, Élőhelytérképezés IX. – Scientia Kiadó, Budapest, 174 p.
Kun, A., Aszalós, R., Botta-Dukát, Z., Biró, M., Bölöni, J., Fekete, G., Horváth, F., Krasser, D., Molnár, Zs., Ruprecht, E. & Török K. (2002): A növénytakaró vizsgálata és leírása táji léptékben: az utóbbi évtized. – In: Fekete, G., Kiss, K., Kovácsné-Láng, E., Kun, A., Noszek, J. & Révész, A. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002), pp. 35–64.
Kutnar, L., Matijašić, D., & Pisek, R. (2011): Conservation status and potential threats to natura 2000 forest habitats in slovenia. – Sumar. List 135: 215–231.
Lengyel, Sz., Déri, E., Varga, Z., Horváth, R., Tóthmérész, B., Henry, P.-Y., Kobler, A., Kutnar, L., Babij, V., Selinkar, A., Christia, C., Papastergiadou, E., Gruber, B. & Henle, K. (2008): Habitat monitoring in Europe: A description of current practices. – Biodivers. Conserv. 17: 3327–3339. doi: http://doi.org/10.1007/s10531-008-9395-3
Louette, G., Adriaens, D., Paelinckx, D. & Hoffmann, M. (2015): Implementing the Habitats Directive: How science can support decision making. – J. Nat. Conserv. 23: 27–34.
Molnár, Zs. & Biró, M. (2010): A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana. – Földrajzi Tanulmányok 5: 109–126.
Molnár, Zs., Bartha, S., Seregélyes, T., Illyés, E., Tímár, G., Horváth, F., Révész, A., Kun, A., Botta-Dukát, Z., Bölöni, J., Biró, M., Bodonczi, L., Deák, J.Á., Fogarasi, P., Horváth, A., Isépy, I., Karas, L., Kecskés, F., Molnár, Cs., Ortmann-né Ajkai, A. & Rév Sz. (2007): A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). – Folia Geobot. 42: 225–247.
Münch, D. (1995): Naturwaldreservate und das Leitbild „Natürlichkeit”. Eine historische Analyse forstwissen-schaftlicher Forschung. – Allg. Forst- und Jagdztg. 166: 115-121.
Németh, F., Seregélyes, T. (1989): Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési útmutató. – Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest
Ódor, P. (2016): Az Északi-középhegység (Aggteleki Karszt, Börzsöny, Bükk, Mátra, Zemplén hegységek) holtfa viszonyainak és a holtfához kötődő moha- és gombaközösség leíró értékelése. – Kutatási jelentés, MTA Ökológiai Kutatóközpont. URL: http://holtfa.okologia.mta.hu
Ódor, P., Heilmann-Clausen, J., Christensen, M., Aude, E., Van Dort, K., Piltaver, A., Siller, I.,Veerkamp, MT., Walleyn, R., Standovár, T., Van Hees, A., Kosec, J., Matočec, N., Kraigher, H., Grebenc, T. (2006): Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in seminatural beech forests in Europe. – Biol. Conserv. 131: 58–71. doi: http://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.02.004
Palo, A., & Gimbutas, M. (2015): Habitat Directive Forest Type Western Taiga (*9010) In Estonia – the First Descritpion of Stand Structure According to Mapping and Monitoring Data. – Baltic For. 21: 16–27.
Peterken, G. F. (1996): Natural Woodland. Ecology and Conservation in Northern Temperate Regions. – Cambridge University Press, Cambridge, 522 p.
Pócs, T. (1960): Die Zonale Waldgesellschaften Südwestungarns. – Acta Bot. Hung. 6: 75–105.
Puumalainen, J. (2001): Structural, compositional and functional aspects of forest biodiversity in Europe. – Geneva Timber and Forest Discussion Papers, United Nations, New York and Geneva, 88 p.
Schirmer, C. (1992): Verfahren und Ergebnisse der Waldbiotopbewertung. – AFZ 1: 38–41.
Simon, T. (1977): Vegetationsuntersuchungen im Zempléner Gebirge, Abgrencung Zönologischer Einheiten Unter Anwendung Quantitativer und Rechentechnischer Methoden; Vorstellung der Zytozönologischen Analyse. – Akadémia Kiadó, Budapest, 350 p.
Soó, R. & Zólyomi, B. (1951): Növényföldrajzi – térképezési tanfolyam jegyzete, kézirat gyanánt.– Országos Természettudományi Múzeum Vácrátóti Botanikai Kutatóintézete és Növénytára, Vácrátót, 186 p.
Standovár, T., Szmorad, F., Kovács, B., Kelemen, K., Plattner, M., Roth, T., & Pataki, Zs. (2016): A novel forest state assessment methodology to support conservation and forest management planning. – Comm.Ecol. 17: 167–177.
Tejera, R., Núñez, M. V., Hernando, A., Velázquez, J., & Pérez-Palomino, A. (2012): Biodiversity and Conservation Status of a Beech (Fagus sylvatica) Habitat at the Southern Edge of Species´ Distribution. – In: Lameed, A. G. (ed.): Biodiversity Enrichment in a Diverse World. – InTech, Rijeka, pp. 63–84.
Velázquez, J., Tejera, R., Hernando, A. & Núñez, M. V. (2010): Environmental diagnosis: Integrating biodiversity conservation in management of Natura 2000 forest spaces. – J. Nat. Conserv. 18: 309–317. doi: http://doi.org/10.1016/j.jnc.2010.01.004
http1: http://ramet.elte.hu/~ramet/project/termerd/index.htm
http2: http://erdovigyazo.hu/modszertan; http://www.erdorezervatum.hu/N2KMON_modszertan)
http3: http://erdovigyazo.hu
