A földhasználati konfliktusok tényezői és dinamikája védett természeti területeken
Absztrakt
Kutatásunkban négy magyarországi agrár-ökoszisztéma (erdő, gyep, gyümölcsös, szántó) szolgáltatásainak vizsgálatával a földhasználati konfliktusokat befolyásoló tényezőket tártuk fel. Kvalitatív empirikus kutatásunk alapján hat faktort azonosítottunk, amelyek egyenként és egymásra kölcsönösen hatva alapvetően meghatározzák a konfliktusok létrejöttét, további alakulását és intenzitását. Ezek a tényezők (1) az agrár-ökoszisztéma típusa és minősége, (2) a gazdasági-pénzügyi helyzet, (3) a természetvédelmi és mezőgazdasági intézményrendszer hatalmi dinamikája és strukturális felépítése, (4) a természetvédelem terepi képviselőinek hozzáállása, (5) a helyi gazdálkodói közösség kulturális-történelmi háttere, valamint (6) az idő és egyéb külső tényezők. Elemzési keretünk egy olyan többszempontú vizsgálati megközelítésre épít, amely a konfliktusok összetett természetének alaposabb megértését, illetve a konfliktusos helyzetek általános és specifikus jellemzőinek megállapítását teszi lehetővé. Eredményeink gyakorlati haszna, hogy rugalmas, az adott társadalmi, gazdasági, természeti kontextusra reflektáló döntéseket alapozhat meg, s így megelőzheti a tájhasználat-változásból fakadó konfliktusok kialakulását, illetve eszkalálódását.
Hivatkozások
Bennett, E. M., Peterson, G. D. & Gordon, L. J. (2009): Understanding relationships among multiple ecosystem services. – Ecol. Lett. 12: 1–11.
Rodríguez, J. P., Beard, T. D. Jr., Bennett, E. M., Cumming, G. S., Cork, S., Agard, J., Dobson, A. P. & Peterson, G. D. (2006): Trade-offs across space, time, and ecosystem services. – Ecol. Soc. 11(1): 28. [online] URL: http://www.ecologyandsociety.org/vol11/iss1/art28/
Elmqvist, T., Maltby, E., Barker, T., Mortimer, M., Perrings, C., Aronson, J., de Groot, R., Fitter, A., Mace, G., Norberg, J., Sousa Pinto, I. & Ring, I. (2010): Biodiversity, ecosytems and ecosystem services. – In: The Economics of Ecosystems and Biodiversity: The Ecological and Economic Foundations. TEEB Document
Forman, J. & Damschroder, L. (2008): Qualitative Content Analysis. Empirical Methods for Bioethics: A Primer. – Adv. Bioethics 11: 39–62. URL: http://78.38.108.200/files/Medical%20Ethics/pages/c090_advances_in_bioethics.pdf#page=50
Glaser, B. G. & Strauss, A. L. (1967): The Discovery of Grounded Theory: Strategies for Qualitative Research. – Chicago: Aldine.
Hellström, E. (2001): Conflict Cultures – Qualitative Comparative Analysis of Environmental Conflicts in Forestry. – Silva Fennica Monographs 2. 109 pp.
MA (2003): Ecosystems and Human Well-being: A Framework for Assessment. – Island Press, Washington D.C.
Mayring, P. (2000): Qualitative Content Analysis. – Forum: Qualitative Social Research. Vol. 1. No. 2. URL: http://www.qualitative-research.net/index.php/fqs/article/view/1089/2385
Norgaard, R. B. (1994): Development Betrayed. – Routledge, London és New York.
Strauss, A. & Corbin, J. (szerk) (1997): Grounded Theory in Practice. – Sage, London.
White, R., Fischer, A., Hansen, H., Varjoparu, R., Young, J. & Adamescu, M. (2005): Conflict Management, Participation, Social Learning and Attitudes in Biodiversity Conservation. ALTERNet: A Long-Term Biodiversity, Ecosystem and Awareness Research Network. – ALTERNet work package R4, Biodiversity conservation options – WPR4-2005-12.
White, R., Fischer, A., Marshall, K., Travis, J. M. J, Webb, T. J. di Falco, S., Redpath, S. M., van der Wal, R. (2009): Developing an integrated conceptual framework to understand biodiversity conflicts. – Land Use Policy 26: 242–253.
