Klimatológiai vonatkozású városi ökoszisztéma szolgáltatások értékelése Szeged példáján
Absztrakt
A települési ökoszisztémák nagy népsűrűségű területeken sok ember jólétéhez járulnak közvetlenül hozzá, ezért az általuk biztosított szolgáltatások értékelése és az ehhez szükséges módszerek kidolgozása elengedhetetlen feladat. A városi zöldfelületek fontos szabályozó szolgáltatásai az antropogén hatásra módosult települési klimatikus viszonyokhoz kapcsolódnak (pl. széndioxid-megkötés, szennyezőanyag-megkötés), munkánkban ezek értékelését és annak eredményeit mutatjuk be Szeged példáján. Az értékelést egyed alapon végeztük az amerikai fejlesztésű i-Tree Eco modell adaptálásával, a város fakataszter-adatbázisának felhasználásával. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a faállapot jelentősen befolyásolhatja a szolgáltatások mennyiségét, ezért a városi fafajválasztásban, különösen az utcai fasorok esetében fontos szerepet kell kapnia az ilyen értékelésekből vagy más módon megállapított várostűrésnek.
Hivatkozások
Baur, J. W. R., Tynon, J. F., Ries, P. & Rosenberger, R. S. (2014): Urban Parks and Attributes about Ecosystem Services: Does Park Use Matter? – J. Park Recreat. Adm. 32: 19–34.
Bolund, P. & Hunhammar, S. (1999): Ecosystem services in urban areas. – Ecol. Econ. 29: 293–301.
Chaparro, L. & Terradas, J. (2009): Ecological Services of Urban Forest in Barcelona. – Barcelona City Council, Barcelona, Spain: Department of Environment, 96 pp.
Dobbs, C., Escobedo, F. J. & Zipperer, W. C. (2011): A framework for developing urban forest ecosystem services and goods indicators. – Landscape. Urban. Plan. 99: 196–206.
Európai Bizottság (2011): Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia. – COM(2011) 244, Brüsszel, 19 pp.
Gulyás, Á., Kiss, M., Takács, Á., Varga. L. & Makrai, L. (2015): Szeged közterületi faállományának vizsgálata. – In: Rakonczai, J., Blanka, V. & Ladányi Zs. (szerk): Tovább egy zöldebb úton. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged, pp. 67–79.
Hegedűs, A., Gaál, M. & Bérces, R. (2011): Tree appraisal methods and their application – first results in one of Budapest’s districts. – Appl. Ecol. Environ. Res. 9: 411–423.
Hunter Block, A., Livesley, S. J. & Williams, N. S. G. (2012): Responding to the urban heat island: A review of the potential of the green infrastructure. – Victorian Centre for Climate Change Adaptation Research,Melbourne, 56 pp.
i-Tree (2014): i-Tree Eco User Manual v5.0. – USDA Forest Service, 114 pp.
Nowak, D. J., Crane, D. E., Stevens, J. C., Hoehn, R. E., Walton, J. T. & Bond, J. (2008): A Ground-Based Method of Aessing Urban Forest Structure and Ecosystem Services. – Arboric. Urb. For. 34: 347–358.
Peng, L., Chen, S., Liu, X. & Wang, J. (2008): Application of CITYgreen model in benefit assessment of Nanjing urban green space in carbon fixation and runoff reduction. – Front. For. China 3: 177–182.
Pothier, A. J. & Millward, A. A. (2013): Valuing trees on city-centre institutional land: an opportunity for urban forest management. – J. Environ. Plann. Man. 56: 1380–1402.
Rogers, K., Jarratt, T. & Hansford, D. (2011): Torbay’s Urban Forest – Assessing Urban Forest Effects and Values. – Treeconomics, Exeter, 43 pp.
Russo, A., Escobedo, F. J., Timilsina, N., Schmitt, A. O., Varela, S. & Zerbe, S. (2014): Assessing urban tree carbon storage and sequestration in Bolzano, Italy. – Int. J. Biodivers. Sci. Ecosyst. Serv. Manag. 10: 54–70.
Soares, A. L., Rego, F. C., Mcpherson, E. G., Simpson, J. R., Peper, P. J. & Xiao, Q. (2011): Benefits and costs of street trees in Lisbon, Portugal. – Urban. For. Urban. Gree. 10: 69–78.
Vajna, L. (2010): Fiatal díszfák és cserjék pusztulása városi környezetben. – Növényvédelem 46: 431–436.
Wälchli, G. (2012): Ökosystemdienstleistungen als ökonomische Strategie? i-Tree: ein Instrument für die Wertermittlung von Stadtbäumen Zusammenfassung. – Wädenswil: Zürcher Hochschule für Angewandte Wissenschaften, 123 pp.
