A csíkos szöcskeegér helyzete a Hernád-völgyben

  • Kondor Tamás ELTE-TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék; Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
  • Estók Péter Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület; EKTF Állattani Tanszék
  • Szentgyörgyi Péter IRMAG Természetvédelmi Egyesület
  • Szőke Krisztina Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
  • Cserkész Tamás ELTE-TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék; Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
Kulcsszavak: Sicista subtilis trizona, köpetelemzés, talajcsapdázás, veszélyeztetett faj

Absztrakt

A csíkos szöcskeegérnek (Sicista subtilis trizona, Frivaldszky 1865) jelenleg mindössze kettő előfordulási helyét ismerjük Magyarországról. Ezek közül az egyik a 2006-ban leírt populáció a Borsodi- Mezőség területéről, míg a másik az eddig méltatlanul mellőzött hernád-völgyi. Utóbbi helyről eddig csak bagolyköpetekből került elő; élő példányt valószínűleg itt soha nem láttak. 2014-ben bagolyköpet-gyűjtést és elemzést végeztünk, amely során régebbi mintákat is feltártunk. Elemzéseink alatt egyetlen szöcskeegér példány maradványai kerültek elő egy 2008-as aszalói gyűjtésből. A Hernád-völgy alapos bejárása után talajcsapdázást végeztünk a potenciális élőhelyeken. Az egykori elterjedési terület behatárolásához 1960-as években készült légifotókat használtunk, amelyeken a lehetséges korábbi élőhelyek elkülöníthetők. Csapdázásaink során sajnos nem sikerült kimutatni a Hernád-völgyből a fajt. Valószínűleg a terület gyakori égetése okozhatta a faj eltűnését a területről. Azonban még további csapdázások szükségesek ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük: a szöcskeegér kipusztult a Hernád-völgyben.

Hivatkozások

Aczél-Fridrich, Z. & Hegyeli, Z. (2009): A csíkos szöcskeegér új jelzése Erdélyből. – 10. Kolozsvári Biológus Napok. Kolozsvár, Románia.

Cserkész, T. & Gubányi, A. (2008): New record of Southern birch mouse, Sicista subtilis trizona in Hungary. – Folia Zool. 57(3): 308–312.

Cserkész, T. (2007): High relative frequency of Sicista subtilis (Dipodidae, Rodentia) in owl-pellets collected in Borsodi Mezőség (NE Hungary). – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 31:173–177.

Cserkész, T. (2010): A csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) ökológiai, taxonómiai és konzervációbiológiai vizsgálata [egyetemi doktori disszertáció]. – Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

Cserkész, T., Rusin, M., Czabán, D., Kondor, T. & Sramkó, G. (2014): New morphological and molecular evidences to the full species status of Sicista subtilis trizona. – In: 14th Rodens et Spatium: International Conference on Rodent Biology. Lisszabon, Portugália, 162 pp.

Cserkész, T., Török, H. A., Farkas, J., Bodnár, M. & Seres, N. (2010): Második csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) fajmegőrzési program. – Eger, Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület.

Demeter, G. & Obuch, J. (2004): Recent occurrence of the Southern birch mouse (Sicista subtilis) near Leva. – In: Kautman, J. & Stloukal, E. (eds): Zbornik abstraktov z konferencie 10. Feriancové dni. Faunium. Bratislava, pp. 9–10.

Denys, C., Chituaukali, W., Mfune, J. K., Combrexelle, M. & Cacciani, F. (1999): Diversity of small mammals in owl pellet assemblages of Karunga district, northern Malawi. – Acta Zool. Cracov 42: 393–396.

Dohány, Z. (2010): Történeti földrajzi tanulmányok a Hernád-völgy területéről (18-20. század). – Jósvafő, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

Frisnyák, S. (2005): A Hernád-völgy történeti földrajza. – Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza. Kézirat.

Griffiths, A. D. & Brook, B. W. (2014): Effect of fire on small mammals: a systematic review. – Int. J. Wildland Fire 23: 1034–1043.

Horváth, Gy. & Gubányi, A. (2004): Az északi pocok (Microtus oeconomus) populációk jövője: fennmaradásukat befolyásoló tényezők, természetvédelmi stratégiák. – Term. Közlem. 11: 587–595.

Martonné, E. K. (2005): Magyarország tájföldrajza. – Debreceni Egyetem Kossuth Kiadója, Debrecen, 192 pp.

Németh, A., Farkas, J., Krnács, Gy. & Csorba, G. (2010): KvVM Fajmegőrzési tervek: Nyugati földikutya (Nannosplax leucodon). – KvVM Természetvédelmi Szakállamtitkárság, Budapest

Pucek, Z. (1999): Sicista subtilis (Pallas 1773): The Southern birch mouse. – In: Mitchell-Jones, A. J., Amori G., Bogdanowich W., Krystufek B., Reijners P. J. H., Spitzenberger F., Stubbe M., Thissen J. B. M., Vohralík V. & Zima J: The atlas of European mammals. Academic Press, London, pp. 306–307.

Quantum GIS Developement Team (2012): Quantum GIS Geographic Information System. – Open Source Geographic Fundation Project. http://qgis.osgeo.org

Schmidt, E. (1971): Neue Funde der Steppenbirkenmaus, Sicista subtilis (Pallas, 1773) in Ungarn. Säugertierkundliche Mitteilungen 19: 384–388.

Szentgyörgyi, P. (2014): A csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) kutatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bagolyköpet elemzés segítségével. Dövény, IRMAG Természetvédelmi Egyesület, 13 pp.

Szentgyörgyi, P., Fügedi, L. & Gál, I. (1996): Háromcsíkos egér (Sicista subtilis) újabb előfordulása Csobádon. Calandrella 10(1-2): 244.

Taylor, I. (1994): Barn Owls. Predation-prey relationships and conservation. – Cambridge University Press.

Tvrtković, N. & Dzukić, G. (1974): Southern birch mouse (Sicista subtilis, Pallas 1773) a new mammal species in the fauna of Yugoslavia. – Arhiv Bioloskih Nauka 26: 1–2.

Ujhelyi, P. (1994): A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. – Magyar Madártani Egyesület, Budapest.

Vásárhelyi, I. (1932): A földikutya (Spalax hungaricus h. Nhrg.) Abaújtorna megyei előfordulása. – Állattani Közl. 29: 75–77.

Megjelent
2015-12-31