A Szőnyi-szigetcsoport tájtörténete és vegetációja
Absztrakt
A vizsgálat célja a Szőnyi-szigetek (Komárom) kialakulásának, tájtörténetének és vegetációjának megismerése. A szigetcsoport viszonylag fiatalnak tekinthető, megközelítőleg 150 éve jött létre. Először az 1864-1887 közötti III. katonai felmérés térképe jelöli. A XIX. század végi folyamszabályozási munkálatok során a mellékágát mindkét oldalról lezárták, a főmeder felőli partját kőszórásokkal szegélyezték. A beavatkozások nagy hatással voltak a sziget mai képének kialakulására. Mindezek ellenére a sziget vegetációja alapvetően megőrizte a hajdani természetes ártéri erdők jellegét, száz évnél is idősebb egyedekkel a puhafás ligeterdők fajai jellemzők: fekete és fehér nyár (Populus nigra, P. alba), valamint fehér fűz (Salix alba). A mellékág felőli parton megtalálható az iszapos talajon kialakult mandulalevelű bokorfüzes (Polygono hydropiperi – Salicetum triandae) társulás is. A főág felőli szigeten a hatalmas méretű ősfák és fává nőtt egybibés galagonyák (Crataegus monogyna) mellett sajnos megjelent az egész ország alacsony ártereire jellemző néhány adventív faj is, a zöld juhar (Acer negundo) és a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), veszélyeztetve a társulás természetességének jövőbeli fennmaradását.
Hivatkozások
Bartha, D. & Oroszi, S. (1995): Magyar erdők. – In: J. Komlódi, M. (szerk.): Pannon Enciklopédia, Magyarország növényvilága. – Dunakanyar 2000 Kiadó, Budapest, 222 p.
Bartha, D. (1998): Veszélyeztetett erdőtársulásaink I. – Fűz-nyár (puhafás) ligeterdők. – Erdészeti lapok 133(1): 23 p.
Bölöni, J., Molnár, Zs., Biró, M. & Horváth, F. (2008): Distribution of the (semi-)natural habitats in Hungary II. Woodlands and shrublands – Acta Botanica Hungarica 50(suppl): 107–148.
Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytárulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kárpáti, I., Pécsi, M. & Varga, György (1962): A vegetáció és az ártéri szintek fejlődésének kapcsolata a Dunakanyarban. – Botanikai Közlemények 49(3-4): 299–308.
Kevey, B. & Tóth, I. (1992): A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori-Carpinetum) – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6: 27–40.
Kevey, B. & Huszár, Zs. (1999): A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici -Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996) – Természetvédelmi Közlemények 8: 37–48.
Kevey, B. (1998): A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai – Kitaibelia 3: 47–63.
Kevey, B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér nyárligeteire – Kanitzia 12: 177–195.
Pécsi, M. (1957): A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana – Akadémia K.
Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója – Tankönyvkiadó, Bp., 976 p.
Szalai, Z. (1997): Human Impacts on a Floodplain: case of Háros Island, Budapest. – Zeitschrift für Geomorphologie 110: 233–240.
Tóth, T. (2001): Tárjörténeti és botanikai kutatások a Felső-Duna árterületén a Neszmély-Süttő közötti Duna-szakaszon. – A Puszta 1/18: 124–141.
VITUKI et al. (2007): A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány (konzorciumi vezető: VITUKI)
Zólyomi, B. (1937): A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei – Botanikai Közlemények 34:169–193.
Zsolt, J. (1943): A Szent-Endrei sziget növénytakarója – Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis 6: 3–18.
