A Vergyálomi szőlőhegy (Zala megye) tájtörténete és florisztikai értékei
Absztrakt
Hazánk kedvező adottságú területein a szőlőművelés évszázados hagyományokra tekint vissza. A művelés intenzitásának változása másodlagos élőhelyekkel gazdagította a szőlőhegyeket. A kisparcellás gazdálkodás több évtizede zajló visszaszorulása jelentős hatást gyakorol a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyekre. Munkánk során egy szőlőhegy növényzetének az elmúlt 230 évben bekövetkezett változásait vizsgáltuk és feltártuk a művelés felhagyását követően kialakult száraz gyepek védett és ritka fajainak előfordulásait. A Zalai-dombság északkeleti részén elhelyezkedő mintaterület a XIX. század közepén szinte teljesen szőlővel borított volt. Radikális változások az 1950-es évektől következtek be, azóta egyre több a felhagyott parcella, nő az akáccal borított területek száma. A megmaradó gyepek a félszáraz irtásrétek fajkészletéhez állnak a legközelebb. A négy részletesen vizsgált gyepfolt mindegyike gazdag védett növényfajokban, azok egyed- és fajszáma azonban nagy változatosságot mutat. A védett növényfajok: Pulsatilla grandis, P. nigricans, Helleborus dumetorum, Anemone sylvestris, Linum flavum, Aster amellus, Gymnadenia densiflora, Orchis purpurea, O. tridentata, O. militaris, Ophrys apifera, Iris variegata. A veszélyeztető tényezők között az özönfajok állnak az első helyen, de a cserjésedés és a túltartott vadállomány is károkat okoz.
Hivatkozások
Bencze, G. (1832 in 1986): Zala megye leírása a reformkorban. – Zalai Gyűjtemény 23. sz., Zalaegerszeg, 95 pp.
Bölöni, J., Molnár, Zs., Kun, A. & Biró M. (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007). – Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót, 184 pp.
Borhidi, A. & Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 2. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Cey-Bert, R. Gy. (2001): Balatoni borgasztronómia. Paginarium Kiadó. 41–50.p., 98–99.p.
Garadnai, J. (2003): A Tokaji-hegy természetföldrajzának, tájhasználatának és vegetációjának áttekintése. MÉTA-túrafüzetek I., Vácrátót.
Hóbor, J. (1998): Zala megye kézikönyve I. – Ceba Kiadó, Budapest, pp: 407–410.
Hudák, K. & Horváth, B. (2003): Koncepció kidolgozása a szőlőhegyek táji értékelésének egységesítéséhez. In: MTA TAKI Környezetállapot értékelési Program (KÉP). (http://www.kep.taki.iif.hu/index.php?mid=4&userid=)
Károlyi, Á. & Pócs, T. (1968, 1969): Délnyugat-Dunántúl flórája I., II. – Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 6: 329–390., 7: 329–377.
Károlyi, Á., Pócs, T. & Balogh, M. (1970, 1971, 1972, 1974, 1975): Délnyugat-Dunántúl flórája III., IV., V., VI., VII. – Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 8: 469–495., 9: 387–409., 10: 373–400., 12: 451–463., 13: 395–415.
Kovács, M. (1985): A Sár-hegy növénytársulásai. – Folia historico-naturalia Musei Matraensis Suppl. I: 47–62.
Malatinszky, Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. – Tájökológiai lapok 2(1): 65–76.
Mesterházy, A. (2008): Zalaapáti-hát. In: Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J. & Vojtkó, A. (szerk): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI. Vácrátót, p.111.
Mravcsik, Z., Harmos, K., & Malatinszky, Á. (2009): Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban . – Tájökológiai lapok 7(2): 473–484.
Pálfi, D. (2007): Szőlészeti és borászati hagyományok Zala megyében. Zalai Borút Egyesület, Zalaszentgrót.
Pócs, T. (1954): Levélben közölt adatok, cédulakatalógusának adatai (1950-1968) In: Kovács, J. A. (2005): Délnyugat-Dunántúl flórája VIII. (Egyszikűek). Károlyi Árpád florisztikai cédulakatalógusa alapján – Kanitzia 13: 125–275.
Pozder, M. (1985): A Sár-hegy és szőlői. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis Suppl. I: 63–72.
Sipos, V. J. & Varga, Z. (2003): A Pannóniai Régióban előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok kódjai, növénytársulástani értelmezése és jellemző állategyüttesei – Debrecen (kézirat)
