Landscape history and protected plant species of Vergyálom vine-yard hill (Zala county)
Abstract
Semi-natural habitats are influenced by any kinds of land use system. The abandonment of the traditional land use types causes both nature conservation problems and questions. The viticulture has centuries-old traditions on the areas of Hungary under favourable environmental conditions. The abandonment of former vineyards enriched the landscape with secondary habitats. In our study we investigate the landscape history, spontaneous succession and floristic composition of an abandoned vineyard hill. Our research has focused on the protected plant species. The study area is located in the North-East of the Zala hills. The middle of the 20th Century nearly all area has been covered by vineyards. Radical changes have started in the1950’s, since then increased amount of abandonment parcel and invasive species (for example: Robinia pseudoacacia). The secondary grasslands are considered to be most similar to semi-dry grasslands. The examined four grassland patches were rich in nationally protected species, for example: Pulsatilla grandis, P. nigricans, Helleborus dumetorum, Anemone sylvestris, Linum flavum, Aster amellus, Gymnadenia densiflora, Orchis purpurea, O. tridentata, O. militaris, Ophrys apifera, Iris variegata. The most endangering factors that cause problems in nature conservation are invasive species, shrub encroachment and also the high stock of game.
References
Bencze, G. (1832 in 1986): Zala megye leírása a reformkorban. – Zalai Gyűjtemény 23. sz., Zalaegerszeg, 95 pp.
Bölöni, J., Molnár, Zs., Kun, A. & Biró M. (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR 2007). – Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót, 184 pp.
Borhidi, A. & Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 2. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Cey-Bert, R. Gy. (2001): Balatoni borgasztronómia. Paginarium Kiadó. 41–50.p., 98–99.p.
Garadnai, J. (2003): A Tokaji-hegy természetföldrajzának, tájhasználatának és vegetációjának áttekintése. MÉTA-túrafüzetek I., Vácrátót.
Hóbor, J. (1998): Zala megye kézikönyve I. – Ceba Kiadó, Budapest, pp: 407–410.
Hudák, K. & Horváth, B. (2003): Koncepció kidolgozása a szőlőhegyek táji értékelésének egységesítéséhez. In: MTA TAKI Környezetállapot értékelési Program (KÉP). (http://www.kep.taki.iif.hu/index.php?mid=4&userid=)
Károlyi, Á. & Pócs, T. (1968, 1969): Délnyugat-Dunántúl flórája I., II. – Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 6: 329–390., 7: 329–377.
Károlyi, Á., Pócs, T. & Balogh, M. (1970, 1971, 1972, 1974, 1975): Délnyugat-Dunántúl flórája III., IV., V., VI., VII. – Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 8: 469–495., 9: 387–409., 10: 373–400., 12: 451–463., 13: 395–415.
Kovács, M. (1985): A Sár-hegy növénytársulásai. – Folia historico-naturalia Musei Matraensis Suppl. I: 47–62.
Malatinszky, Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. – Tájökológiai lapok 2(1): 65–76.
Mesterházy, A. (2008): Zalaapáti-hát. In: Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J. & Vojtkó, A. (szerk): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI. Vácrátót, p.111.
Mravcsik, Z., Harmos, K., & Malatinszky, Á. (2009): Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban . – Tájökológiai lapok 7(2): 473–484.
Pálfi, D. (2007): Szőlészeti és borászati hagyományok Zala megyében. Zalai Borút Egyesület, Zalaszentgrót.
Pócs, T. (1954): Levélben közölt adatok, cédulakatalógusának adatai (1950-1968) In: Kovács, J. A. (2005): Délnyugat-Dunántúl flórája VIII. (Egyszikűek). Károlyi Árpád florisztikai cédulakatalógusa alapján – Kanitzia 13: 125–275.
Pozder, M. (1985): A Sár-hegy és szőlői. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis Suppl. I: 63–72.
Sipos, V. J. & Varga, Z. (2003): A Pannóniai Régióban előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok kódjai, növénytársulástani értelmezése és jellemző állategyüttesei – Debrecen (kézirat)
