Rekultivált meddőhányó szekunder szukcessziójának vizsgálata a gyepszint alapján
Absztrakt
Hazánkban is egyre nagyobb szerepet kap a felhagyott ipari területek rekultivációja, az eredeti tájkép helyreállítása. Kutatásainkat a közel tíz éve rekultivált Zobák-aknai meddőhányón, Komló térségében végeztük, melynek során 7 különböző vegetációtípust különítettünk el és térképeztünk fel, ezekben összesen 250 db 1m x 1m-es kvadrátban mértük fel a gyepszintet. A hét különböző folttípusból összesen 101 faj került elő, ezek közül legnagyobb arányban a természetes zavarástűrők fordultak elő. A felmért vegetációtípusok közül a pázsitfű és a szeder dominanciájú, a vizes, és az egykori utak területén lévő vegetációtípusok természetesebbek, ahol a természetes zavarástűrők, a kompetítorok, és a generalisták dominálnak. A degradáltabb típusok a seprence és az akác dominanciájú, valamint a vadak által bolygatott területek, ahol tömegesek a ruderális kompetítorok és az agresszív tájidegen inváziós fajok. Cönológiai csoportok szerint elemezve a vegetációtípusok fajkészletét, kimutattuk, hogy a legtöbb faj társulásközömbös, vagy zavart termőhelyekre jellemző lágyszárú társulások faja, de előfordulnak gyepi és lombos erdőkre jellemző fajok is. Összegezve elmondható, hogy a vizsgált területen változatos életközösség jött létre, ami sokkal jobb, mint a rekultivációt megelőző állapot, viszont a természetes állapottól még egyelőre messze van. A kutatásaink során szerzett ismeretek a bányászat által okozott természeti károk elhárításának területén széles körben felhasználhatók.
Hivatkozások
Bartha, S. (2010): Miért kell a MÉTA-túrának meddőhányókra menni? In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt” - MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 449–455.
Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. - Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és JPTE, Pécs, 93 pp.
Góbi, J. & Litkei, J. (1976): Komló földrajza. I. fejezet Komló környékének természeti földrajza. - Komló Város Tanács, Komló, pp. 8–18.
Hammer, O. (2011): PAST Reference manual. - Natural History Museum, University of Oslo, pp. 36–79.
Hendrychova, M. (2008): Reclamation success in post-mining landscapes in the Czech Republic: A review of pedological and biological studies.- Journal of Landscape Studies 1: 63–78.
Lehmann, A. (2008): Bányászati felszínek növényzete, talajai és újrahasznosítási lehetőségei a Mecsek térségében. - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 88 pp.
Novak, J. & Prach, K. (2003): Vegetation succession in basalt quarries: Pattern on a landscape scale. - Vegetation Science 6: 111–116
Pásztor, E. & Oborny, B. (2007): Ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p.286.
Prach, K. & Pysek, P. (2001): Using spontaneous succession for restoration of human-disturbed habitats: Experience from Central Europe.- Ecological Engineering 17: 55–62.
Szegi J., Oláh J., Fekete G., Halász T., Várallyay Gy. & Bartha S. (1988): Recultivation of the Spoil Banks Created by Open-cut Mining Activities in Hungary. – Ambio 17: 137–143.
Szirtes B., Kiss J., Lafferton Gy., Sütő I. & Tiszai L., 1993: A mecseki kőszénbányászat. II. rész Művelődéstörténeti áttekintés. - Kútforrás Kiadó, Pécs, pp. 39–175.
