Vegetációátmenetek dinamikája szikes élőhelykomplexumokban, eltérő csapadékjárású években

  • Lukács Balázs András Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, Tisza-kutató Osztály
  • Radócz Szilvia Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék
Kulcsszavak: szikfok, szikes rét, szikes gyep, vegetáció, fitomassza, csapadék

Absztrakt

A Balmazújvárosi „Nagy-szik” szikes élőhely-komplexumban három, nagy kiterjedésben előforduló növényközösséget és átmeneti zónáikat vizsgáltuk állandó transzszektek segítségével. Összesen 10, egyenként tizenkettő 1m2-es kvadrátból álló transzszektben végeztünk cönológiai felvételezést magasan fekvő rövidfüvű szikes gyep (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae), mély fekvésű sziki sásrét (Agrostio-Caricetum distantis) és köztes helyzetű szikfok (Puccinellietum limosae) közösségekben, illetve a közösségek között elhelyezkedő átmeneti zónákban egy átlagos (2009) és egy magas (2010) csapadékú évben. Kvadrátonként kettő, 20×20cm-es területről begyűjtöttük a teljes földfelszín feletti növényi biomasszát. Vizsgálatainkban a csapadékmennyiség társulások fajösszetételére, és a fitomassza produkciójára gyakorolt hatását tanulmányoztuk. Vizsgálataink során kimutattuk, hogy a többlet csapadék az alacsonyabban fekvő, nedvességkedvelő szikes növényközösségek (sás dominálta és szikfok) fajkészletében és azok tömegességében jelentősebb változásokat okozott, mint a magasabban fekvő, többletvíz által kevésbé érintett növényközösségek esetében. A megnövekedő csapadék hatására a kvadrátok átmeneti zónáiban csökkent a vegetáció borítása és a vegetációs határok a magasabb térszínek irányába kissé eltolódtak.

Hivatkozások

Bodrogközy, Gy. (1965): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum II. Correlation between alkali („szik”) plant communities and genetic soil classification in the Northern Hortobágy. – Acta Botanica Hungarica 11: 11–51.

Borhidi, A. (2003): Magyarország Növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Borhidi, A. & Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.

Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Török, P., Miglécz, T., Ölvedi, T., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2011): Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration. – Plant Biosystems 145: 730–737.

Horváth, F., Dobolyi, K., Morschauer, T., Lőkös, L., Karas, L., Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis. MTA ÖBKI, Vácrátót.

Magyar, P. (1928): Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz. – Erdészeti Kísérletek 30: 26–63.

Molnár, B. (1999): A szikesedés és a víz kapcsolata a Duna-Tisza közén. – Agrokémia és Talajtan 48: 469–480.

Molnár, Zs. & Borhidi, A. (2003): Hungarian alkali vegetation: Origins, landscape history, syntaxonomy, conservation. – Phytocoenologia 33(2-3): 377–408.

Molnár, Zs. & Botta-Dukát, Z. (1998): Improved space-for-time substitution for hypothesis generation: secondary grasslands with documented site history in SE-Hungary. – Phytocoenologia 28(1): 1–29.

Molnár, Zs. (2010): Az elsődleges szolonyec szikes puszta növénytársulásainak dinamikai kapcsolatai. – In: Molnár, Cs., Molnár, Zs. & Varga, A. (szerk): Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003-2009. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót.

OMSZ (2012): http://met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto).

Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Sümegi, P., Hertelendi, E., Magyari, E. & Molnár, M. (1998): Evolution of the environment in the Carpathian Basin during the last 30.000 BP years and its effects on the ancient habits of different cultures. – In: Költő, L. & Bartosiewicz, L. (szerk.): Archimetrial research in Hungary, Budapest pp. 183–197.

Szabolcs, I. (1994): Prospects of soil salinity for the 21st century. – Agrokémia és Talajtan 43: 5–24.

Török, P., Deák, B., Vida, E., Lontay, L., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2008): Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén. – Botanikai Közlemények 95(1-2): 101–113.

Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2010): Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. – Biological Conservation 143: 806–812.

Török, P., Kapocsi, I., Deák, B. (2011): Conservation and management of alkali grassland biodiversity. in Central-Europe. – In: Zhang, W. J. (szerk.) Grasslands: Types, Biodiversity and Impacts. New York: Nova Science Publishers Inc., 2011. pp. 1–10.

Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B. & Matus, G. (2011): Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry-mesophilous meadows: can restoration be based on local seed banks? – Restoration Ecology 19: 9–15.

Zar, J. H. (1999): Biostatistical analysis. Prentice & Hall, Upper Saddle River, New Jersey.

Megjelent
2012-12-31