A fenékpusztai Balaton-part botanikai értékei és a területen folyó természetvédelmi célú legeltetés hatása
Absztrakt
A fenékpusztai Balaton-part füves területeinek fenntartásához évszázadokon keresztül hozzátartozott a legeltetés is. Ennek abbamaradása, valamint az utóbbi évek szárazabb időjárása együtt vezetett a terület elgyomosodásához (Solidago gigantea), becserjésedéséhez. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zalai Helyi Csoportja felügyeletével, Palkó Sándor irányításával 1999-ben újból megkezdődött a terület immár természetvédelmi célú, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szürke marháival történő legeltetése, mely már néhány év elmúltával eredményesnek mutatkozott. A vizsgált területen ma (2003) összesen 25 védett növényfaj él, melyek egy részének állománynagysága minden valószínűség szerint a kezelés hatására növekszik. 2002 őszén a Nemzeti Park Igazgatóság elszállította a szürke marhákat. A terület tisztító kaszálással kombinált legeltetése a tapasztalatok alapján továbbra is feltétlenül kívánatos
lenne.
Hivatkozások
Borbás, V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, Budapest, p. 432.
Boros, Á. (1927): A Balaton vizének és partjának néhány növényéről. - Archívum Balatonicum, Tihany, pp. 178-180.
Füzes, M. (1978): A fenékpusztai „gabonatemető” - Egy római katonai expedíció növényi bizonyítékai. - Élet és Tudomány 25: 787-790.
Haraszthy, L. & Márkus, F. & Bank, L. (1997): A fás legelők természetvédelme. - WWF-füzetek 12. Budapest, p. 23.
Kelemen, J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. - Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 388.
Nagy, Sz. (1992): Füves élőhelyek természeti értékei és védelme az Alföldön. - WWF-füzetek 2. Budapest, p. 22.
Szabó, I. (2000): A Balaton természetvédelmi botanikai kutatása, különös tekintettel a parti lágyszárú növényállományokra. - Magyar Vízivad Közlemények 6: 65-110
Vidéki, R., Somodi, I., Zólyomi, Sz. & Megyasszai, T. (2001): Florisztikai vizsgálatok a Kis- Balaton II. ütem területén. - Kézirat.
Virág, Á. (szerk.) (1997): A Balaton múltja és jelene. - Egri Nyomda Kft., Eger, pp. 306-629.
Vörösházi, K. (1999): A Kis-Balatonon előforduló orchideafajok élőhelyei, különös tekintettel az Ophrys sphecodes-re. — Szakdolgozat, Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely, p. 51.
