Vizsgálható-e erdeink természetessége az aljnövényzet ökológiai szempontú elemzésével?

  • Kenderes Kata ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
  • Standovár Tibor ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Kulcsszavak: fajcsoportosítás, globális optimalizáció, ökológiai tulajdonság, természetességvizsgálat

Absztrakt

Lomberdeink természetesség-értékelésének egy olyan új módszerét keressük, amellyel eltérő fajösszetételű közösségek is összevethetők. E cél érdekében a természetes bolygatások révén létrejövő, és az emberi beavatkozás hatásainak kitett erdők aljnövényzetének ökológiai viselkedésében jelentkező eltéréseket értelmezzük. Magyarország erdei, erdőszéli, indifferens és gyomfajait csoportosítottuk lombozatuk, életformájuk, klonális viselkedésük, virágzásuk, magasságuk, magsúlyuk és terjedésük szerint globális optimalizáció, főkoordináta- és diszkriminanciaanalízis módszerével. Eredményeink alapján hat fajcsoportot hoztunk létre: Geranium robertianum (A), Sonchus asper (B), Cephalanthera (C), Corydalis (D), Viola sylvestris (E), Stachys sylvatica (F) csoport. A fajcsoportok viselkedését a Kékes környéki erdőkben gyűjtött adatokon vizsgáltuk. A gazdasági erdőállományokban az egységnyi területre eső összfajszám jelentős csökkenése mellett a lágyszárúak között az A, B, C, D fajcsoportok részesedése hasonló az erdészeti kezeléstől mentes erdőrezervátumban megfigyeltekhez. Azonban az E és F csoport részesedése szignifikánsan különbözik a két területen. A rezervátumban a heterogénebb lombkorona-szerkezet miatt a gyepszint bővebb fényellátottságú, ami a magasra növő és nyártól őszig lombos fajoknak kedvez. Mindazonáltal feltételezzük, hogy a növényfajok ökológiai viselkedésének értelmezésén alapuló módszer elsősorban a fajok tömegarányát is kifejező mintavételek alkalmazásával lehet használható a természetesség vizsgálatára.

Hivatkozások

Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. - Acta Bot. Hung. 39(1-2): 97-181.

Csontos, P. (2000): A magyar flóra ezermagsúly-adatbázisának bemutatása, alkalmazási példákkal. - Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 11(1): 51.

Csontos, P., Tamás, J. & Tobisch, T. (2002): A magyar flóra magterjesztési mód adatbázisának bemutatása, elemzési példákkal: a szociális magatartási típusok értékelése. - In: Salamon-Albert, É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón — Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére . PTE Növénytani Tanszék és MTA Pécsi Akadémiai bizottság, Pécs, pp. 557-569.

Diaz, S., Cabido, M. & Casanoves, F. (1998): Plant functional traits and environmental filters at a regional scale. - J. Vegetation Science 9(1): 113-122.

Epstein, H. E., Chapin, F. S., Walker, M. D. & Starfield, A. M. (2001): Analyzing the functional type concept in arctic plants using a dynamic vegetation model. - Oikos 95(2): 239-252.

Gitay, H. & Noble, I. R. (1997): What are the functional types and how should we seek them? - In: Smith, T. M., Shugart, H. H. & Woodward, F. I. (eds): Plant functional types: their relevance to ecosystem properties and global change. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 3-19.

Givnish, T. J. (1982): On the adaptive significance of leaf height in forest herbs. - Amer. Naturalist 120(3): 353-381.

Graae, B. J. & Sunde, P. B. (2000): The impact of forest continuity and management on forest floor vegetation evaluated by species traits. - Ecography 23: 720-731.

Grime, J. P., Hodgson, J.G. & Hunt, R. (1988): Comparative plant ecology. A functional approach to common British species. - Unwin Hyman Ltd, London.

Grime, J. P., Thompson, K., Hunt, R., Hodgson, J. G., Comelissen, J. H. C., Rorison, I. H., Hendry, G. A. F., Ashenden, T. W., Askew, A. P., Band, S. R., Booth, R. E., Bossard, C. C., Campbell, B. D., Cooper, J. E. L., Davison, A. W., Gupta, P. L., Hall, W., Hand, D. W., Hannah, M. A., Hillier, S. H., Hodkinson, D. J., Jalili, A., Liu, Z., Mackey, J. M. L., Matthews, N., Mowforth, M. A., Neal, A. M., Reader, R. J., Reiling, K., RossFraser, W., Spencer, R. E., Sutton, F., Tasker, D. E., Thorpe, P. C. & Whitehouse, J. (1997): Integrated screening validates primary axes of specialisation in plants. - Oikos 79(2): 259-281.

Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T. (1995): FLÓRA adatbázis 1.2: Taxonlista és attribútum-állomány . - MTA ÖBKI, Vácrátót.

Klimes, L., Klimesova, J., Hendriks, R. & van Groenendael, J. (1997): Clonal plant architectures: a comparative analysis of form and function. - In: de Kroon, H. & van Groenendael, J. (eds): The ecology and evolution of clonal plants. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 1-29.

Kovács, M. (1968): Die Acerion pseudoplatani-wälder (Mercuriali-Tilietum und Phyllitidi-Aceretum) des Mátra-Gebirges. - Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 14(3-4): 331-350.

Kovács, M. (1975): Beziehung zwischen Vegetation und Boden. - Akadémiai Kiadó, Budapest.

Lavorel, S., McIntyre, S., Landsberg, J. & Forbes, T. D. A. (1997): Plant functional classifications: from general groups to specific groups based on response to disturbance. - Trends Ecol. & Evol. 12(12): 474-478.

Lavorel, S., Touzard, B., Lebreton, J. D. & Clement, B. (1998): Identifying functional groups for response to disturbance in an abandoned pasture. - Acta Oecol., Intern. J. Ecol 19(3): 227-240.

Lavorel, S., Rochette, C. & Lebreton, J. D. (1999): Functional groups for response to disturbance in Mediterranean old fields. - Oikos 84(3): 480-498.

Leishman, M. R. & Westoby, M. (1992): Classifying plants into groups on the basis of associations of individual traits evidence from Australian semiarid woodlands. - J. Ecol. 80(3): 417-424.

Leishman, M. R., Westoby, M. & Jurado, E. (1995): Correlates of seed size variation: a comparison among five temperate floras. - J. Ecol. 83: 517-539.

Lindacher, R. (1995): Phanart. Datenbank der Gefässpflanzen Mitteleuropas. - Veröff. geobot. Inst. Eidg. tech. Hochschule, Stiftung Rubel, Zürich, 125: 1-436.

Margóczi, K., Báldi, A., Dévai, Gy. & Horváth, F. (1997): A természetvédelmi ökológiai kutatási prioritásai. - Term. véd. Közlem. 5-6: 6-16.

Mucina, L. (1997): Classification of vegetation: Past, present and future. - J. Vegetation Sci. 8(6): 751-760.

Pászty, G. (1998): A Kékes Észak erdőrezervátum vegetációtérképe. - Szakdolgozat, ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest.

Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. - Scientia Kiadó, Budapest.

Regehr, D. L. & Bazzaz, F. A. (1976): Low temperature photosynthesis in successional winter annuals. - Ecology 57: 1297-1303.

Rothmaler, W. (1988): Exkursionsflora Atlas der Gefässpflanzen. - Volk und Wissen Volkseigener Verlag, Berlin.

Shipley, B., Keddy, P. A., Moore, D. R. J. & Lemkt, K. (1989): Regeneration and establishment strategies of emergent macrophytes. - J. Ecol. 77: 1093-1110.

Simon, T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok-virágos növények. - Tankönyvkiadó, Budapest.

Soó, R. (1964): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VII. - Akadémiai Kiadó, Budapest.

Standovár, T. & Primack, R. B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Székely, A. (1964): A Mátra természeti földrajza. - Földr. Közlem. 12(88): 199-218.

Thompson, K. & Rabinowitz, D. (1989): Do big plants have big seeds? - Amer. Naturalist 133: 722-728.

Thompson, K., Bakker, J. P., Bekker, R. M. & Hodgson, J. G. (1998): Ecological correlates of seed persistence in soil in the north-west European flora. - J. Ecol. 86: 163-169.

Vadas, J. (1898): Erdőműveléstan. - Országos Erdészeti Egyesület, Budapest.

Woodward, F. I. & Cramer, W. (1996): Plant functional types and climatic changes: Introduction. - J. Vegetation Sci. 7(3): 306-308.

Megjelent
2004-12-31