Habitat reconstruction for marshland fish species

  • Sándor Tatár Doctoral School of Biology, Faculty of Sciences, University of Pécs
  • Bálint Bajomi Center for Environmental Sciences, Eötvös Loránd University
  • Bence Balován Department of Aquaculture, Szent István University
  • Balázs Tóth Danube-Ipoly National Park Directorate
  • Zoltán Sallai Hortobágy National Park Directorate
  • Ferenc Demény Department of Aquaculture, Szent István University
  • Béla Urbányi Department of Aquaculture, Szent István University
  • Tamás Müller Department of Aquaculture, Szent István University
Keywords: Umbra krameri, Misgurnus fossilis, Carassius carassius, species conservation, wetland reconstruction, propagation, supplementation, stocking

Abstract

The goal of the European Mudminnow Conservation Model Program is to conserve and supplement the populations of the internationally important European mudminnow (Umbra krameri) in the Cartpathian basin. Between 2008 and 2010, we created 6 independent small standing waters (“Illés’ Ponds”) in the Model Area of Szada (Pest plain). We conducted botanical, water chemistry, hydrobiological and fish faunal investigations in the new ponds and in waters where the European mudminnow naturally occurs. We concluded that one of the main risks threatening the European mudminnow populations is the spread of the Amur sleeper (Perccottus glenii). In 2009, we have released captive bred weatherfishes (Misgurnus fossilis) and crucian carps (Carassius carassius) into the 1st Illés’ Pond to examine their survival. In 2010-2011, we have bred 26 saved mudminnow mother fish and raised 660 larvae. The physical and chemical water quality and the species number and population sizes of zooplankton and macrozoobenton (the food of mudminnows) in the 1st Illés’ Pond have reached the values proper to the natural waters supporting mudminnow populations. Therefore during 2010 and 2011, we released European mudminnow mother fishes and captive bred youngsters to the Illés’ Ponds for the purpose of genetic preservation and to their original habitat as well. In 2010-2011, the European mudminnow and the crucian carp have successfully bred in the Illés’ Ponds – according to our survey, the natural mudminnow progeny counted around 1000 individuals.

References

Bajomi, B. (2003): Veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének eredményességét befolyásoló tényezők: a kékcsőrű réce és az eurázsiai hód magyarországi visszatelepítésének összehasonlító elemzése. Msc. diplomadolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Genetikai Tanszék. Budapest, 79 pp.

Bajomi, B., Pullin, A. S., Stewart, G. B. & Takács-Sánta, A. (2010): Bias and dispersal in the animal reintroduction literature. – Oryx 44(3): 358–365.

Bioaqua (2010): Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram keretében hidrobiológiai vizsgálatok végrehajtása. Kézirat, Bioaqua Pro Kft., Debrecen, 39 pp.

Demény, F., Lévai, T., Zöldi, L.G., Fazekas, G., Deli, Z., Urbányi, B. & Müller, T. (2009): A réti csík (Misgurnus fossilis) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében. – Pisces Hungarici 3: 107–113.

Erős, T., Takács, P., Sály, P., Specziár, A., György, Á. I. & Bíró, P. (2008): Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) megjelenése a Balaton vízgyűjtőjén. – Halászat 101: 75–77.

Freyhof, J. (2011): Umbra krameri. In: IUCN 2011. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2011.2. . Downloaded on 26 November 2011.

Guti, G. (1995): Ecological impacts of the Gabcikovo River Barrage System with special reference to Umbra krameri in the Szigetköz floodplain. – Annalen des Naturhistorischen Museums 97B: 466–469.

IUCN (1998): Guidelines for re-introductions. IUCN/SSC Re-introduction Specialist Group, Gland and Cambridge. http://www.iucnsscrsg.org/download/English.pdf. Megtekintve: 2011. 06. 26.

IUCN (2011): European Environment: alarming decline in plants, molluscs and freshwater fish. http://www.iucnredlist.org/news/european-red-list-press-release. Megtekintve: 2011. 11. 29.

Maitland, P. S. (1995): The conservation of freshwater fish: past and present experience. – Biological Conservation 72(2): 259–270.

Müller, T., Balován, B., Tatár, S., Müllerné Trenovszki, M., Urbányi, B. & Demény, F. (2011): A lápi póc (Umbra krameri) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében. – Pisces Hungarici 5: 15–20

Sallai, Z. (2005): A lápi póc (Umbra krameri) magyarországi elterjedése, élőhelyi körülményeinek és növekedési ütemének vizsgálata a kiskunsági Kolon-tóban. – In: Barna et al. (szerk.): A Puszta 2005, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve, pp. 113–172.

Seddon, P. J. (1999): Persistence without intervention: assessing success in wildlife reintroductions. – Trends in Ecology & Evolution 14: 503.

Seddon, P. J.; Soorae, P. S. & Launay, F. (2005): Taxonomic bias in reintroduction projects. – Animal Conservation 8: 51–58.

Storfer, A. (1999): Gene flow and endangered species translocations: a topic revisited. – Biological Conservation 87: 173–180.

Tatár, S., Sallai, Z., Demény, F., Urbányi, B., Tóth, B. & Müller, T. (2010): Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram. – Halászat 103(2): 70–75.

Tatár, S. (2011): Lápi póc Adatbázis 1.3./2011 (kézirat). – Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veresegyház

Tatár, S., Krenedits, S. (2011): Természeti kincseink védelme Veresegyház térségében. – Tavirózsa Egyesület, Veresegyház, 120 pp.

VITUKI (2008, 2009, 2010): A Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram (Tavirózsa Egyesület) keretén belül megvalósult hidrobiológiai vizsgálatok eredményei. Záró jelentések. Kézirat, VITUKI Nonprofit Kft., Budapest, 54 pp.

Wilhelm, S. (2008): A lápi póc. – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, Románia, 118 pp.

Published
2012-12-31