Sphagnum habitats in south-west of Hungary
Abstract
Sphagnum in the Dél-Dunántúl, in south-west of Hungary, has occurred particularly in the Somogy and Mecsek region. In the Somogy region, Sphagnum species mostly have occurred in the area of Barcsi-Borokás and Kaszó forest. Our investigation has found Sphagnum species in 19 out of the 30 previously registered Sphagnum habitats. In 90 years of research, altogether 16 Sphagnum species have been identified, of which a few identifications proved to be incorrect. During our investigation, occurrences of 7 Sphagnum species have been identified in the region. Sphagnum palustre has been the most common, S. fimbriatum and S. fallax have also been frequent. We have identified occurrences of Sphagnum auriculatum, S. inundatum and S. teres, which have been the rarest Sphagnum species in Hungary. Sphagnum species primarily have occurred in willow and alder mires and other wet hollows in south-west of Hungary. In the past decades these habitats have become more arid and have been populated with weed species which have contributed to the disappearance of Sphagnum habitat.
References
Ádám, L., Marosi, S. & Szilárd, J. (szerk.) (1981): A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). – Akadémiai Kiadó, Budapest, 704 p.
Ádám, L., Marosi, S. & Szilárd, J. (szerk.) (1988): A Dunántúli-középhegység. B. Regionális tájföldrajz. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 494 p.
Barina, Z. (2001): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata 2. – Kitaibelia 6:157– 161.
Borhidi, A. (1958): Belső-Somogy növényföldrajzi tagozódása és homokpusztai vegetációja. – MTA Biológiai Csoport Közleményei 1: 343–378.
Borhidi, A. & Juhász, M. (1985): Egy új növénytársulás a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzetben: Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis Borhidi et Juhász ass. nova. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat, A Barcsi Borókás élővilága 5: 59–66.
Borhidi, A. & Járai-Komlódi, M. (1959): Die Vegetation das Naturschutzgebiets des Baláta-Sees. – Acta Botanica Acad. Scient. Hung. 5: 259–320.
Borhidi, A. & Járai–Komlódi, M. (1960): A Baláta-tó növényvilága. – Természettudományi Közlöny 91: 501–503.
Borhidi, A. & Sánta A. (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, I. 362 p., II. 404 p.
Boros, Á. (1915-1972): Florisztikai jegyzetek (kézirat). MTM Tudománytörténeti Tára, Budapest.
Boros, Á. (1924a): Magyar láptanulmányok II. A drávabalparti síkság flórájának alapvonásai, különös tekintettel a lápokra. – Magyar Botanikai Lapok 23: 1–56.
Boros, Á. (1924b): A zsombék. – Természettudományi Közlöny Pótfüzete 56: 61–63.
Boros, Á. (1926): Közép és Nyugatmagyarország Sphagnum-lápjai növényföldrajzi szempontból. – A debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai 2: 3–14.
Boros, Á. (1936): Adatok Somogy vármegye flórájának ismeretéhez. – Vasi Szemle 3: 79– 86.
Boros, Á. (1953): Magyarország mohái. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 361 p.
Boros, Á. (1964): A tőzegmoha és a tőzegmohás lápok Magyarországon – Vasi Szemle 18: 53–68.
Boros, Á. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 466 p.
Daniels, R. E. & Eddy, A. (1985): Handbook of European Sphagna. – Institute of Terrestrial Ecology, Huntingdon, 266 p.
Fodor, A. (2004): Nyugat-Magyarország tőzegmoha előfordulásai. Szakdolgozat. – ELTE TTK Biológia Intézet, Budapest.
Galambos, I. (1981): A Barcsi Borókás Tálvédelmi Körzet moha flórája. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat, A Barcsi Borókás élővilága 2: 25–42.
Galambos, I. & Juhász, M. (1985): Újabb adatok a Barcsi Borokás Tájvédelmi Körzet mohaflórájához. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat. A Barcsi Borókás élővilága 5: 233–243
Hill, M. O., Bell, N.; Bruggeman-Nannenga, M. A., Brugues, M., Cano, M. J., Enroth, J., Flatberg, K. I., Frahm, J. P., Gallego, M. T., Garilleti, R., Guerra, J., Hedenas, L., Holyoak, D. T., Ignatov, M. S., Lara, F., Mazimpaka, V., Munoz, J. & Söderström, L. (2006): An annotated checklist of the mosses of Europe and Macaronesia. – Journal of Bryology 28: 198–267.
Jaczó, I. (1941): Néhány Dunántúli tőzegmohaláp és Sphagnum előfordulás házas Rhizopodáiról. – Állattani Közlemények 38: 18–34.
Jakucs, P., Marosi, S. & Szilárd, J. (1967): Mikroklímamérések és komplex természeti földrajzi típusvizsgálatok a Belső-Somogyban (Nagybajom). – Földrajzi Értesítő 16: 161–186.
Juhász, M., Szerdahelyi, T. & Szollát, Gy. (1985a): Újabb adatok a Barcsi Tájvédelmi Körzet flórájához. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat. A Barcsi Borókás élővilága 5: 35–50.
Juhász, M., Szerdahelyi, T. & Szollát, Gy. (1985b): Természetvédelmi gondok a Barcsi Tájvédelmi Körzetben - botanikat tapasztalatok alapján. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat. A Barcsi Borókás élővilága 5: 241–243.
Kaán, K. (1931): Természetvédelem és a természeti emlékek. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 312 p.
Király, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.
Lájer, K. (1998a): Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 3: 263–274.
Lájer, K. (1998b): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. – Tilia 6: 84–238.
Latzel, A. (1934): Beitag zur Kenntnis der Moose des Komitats Baranya – Botanikai Lapok 33: 160–191.
Marosi, S. & Somogyi, S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1026 p.
Megyeri, J. (1965): Adatok a Baláta tó vizifaunájának ismeretéhez. – Acta Academiae Paedagogicae Szeged, 2: 105–114.
Misik, T. & Misik-Bartók, D. (2011): Új tőzegmoha-előfordulás a Mátrában (Apró közlemények). – Kitaibelia 15:180.
Ódor, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. (1996): Újabb adatok a Vendvidék mohaflórájához. – Botanikai Közlemények 83: 97–108.
Ódor, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. (2002): Az Őrség és a Vendvidék főbb élőhelyeinek mohavegetációja és flórája. – Kanitzia 10: 15–60.
Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. (2010): Updated checklist and red list of Hungarian bryophytes. – Studia Botanica Hungarica 41: 31–59.
Péterfi, M. (1904): Magyarország Tőzegmohai. – Növénytani Közlemények 3: 137–169.
Pócs, T. (1958): Beiträge zur Moosflora Ungarns und der Ost- und Südkarpaten. – Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 50: 107–117.
Simkovics (1873): Adatok Magyarhon edényes növényeihez. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 11: 157–211.
Somlyai, L. & Lőkös, L. (1999): Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. – Kitaibelia 4: 17–23.
Soós, Á. (1940a): A magyarországi tőzegmoha-lápok fonalférgeiről II. – Állattani Közlemények 37: 71–91.
Soós, Á. (1940b): Über die Nematoden eines neuen, bisher unbekannten Sphagnum-Vorkommens. – Fragmenta Faunistica Hungaria 3: 17–18.
Szerdahelyi, T. & Hably, L. (1980): New species in Hungary: Osmunda regalis L. – Studia Botanica Hungarica 14: 73–78.
Szurdoki, E., Tóth, Z. & Pelles, G. (2000): The Sphagnum populations of the Zemplén Mountains, NE Hungary. – Studia Botanica Hungarica 30–31: 113–125.
Szurdoki, E., Ódor, P., Tímár, G. & Tóth, Z. (2001): Tőzegmohás élőhelyek a Vasi-hegyhát területén. – Természetvédelmi Közlemények 9: 111–149.
Szurdoki, E. & Nagy, J. (2002): Sphagnum dominated mires and Sphagnum occurrences of North-Hungary. – Folia Historico Naturalia Musei Matrensis 26: 67–84.
Szurdoki, E. (2003): Peat Mosses of North Hungary. – Studia Botanica Hungarica 34: 55–79.
Uherkovich, G. (1981): A Szürühely-folyás (Barcsi-Borókás) tőzegmohás tavacskájának algái. – Dunántúli dolgozatok Természettudományi Sorozat 2: 5–23.
Vajda L. (1933-1978): Florisztikai jegyzetek (kézirat). MTM Növénytár, Budapest.
Visnya, A. (1939): Sphagnum-folt a Kalaposkőn. – Vasi Szemle 6: 346–347.
