Experiences of a blind mole rat translocation: Suggestions for the development of the methodology of blind mole rat monitoring Viktor
Abstract
Blind mole rats are not only among the most endangered mammals in Hungary, but monitoring their population trends is also particularly difficult. In the course of a nature conservation intervention in Hungary, aimed at establishing a new population of Vojvodina blind mole rats, we gained experience that could contribute to the further development of monitoring methods. According to our experience, relying exclusively on the morphological features of the mounds may lead to inaccurate identification of the subterranean mammal species during the monitoring survey. However, by opening the tunnel system, the owner of the mounds can be identified much more accurately, based on the characteristics of the tunnels. We also found that blind mole rats are much less active in the autumn than in the spring. Fresh mounds may be entirely lacking in the autumn, especially in the case of males. Therefore, a period in spring is more suitable for population trend monitoring. Our suggestions may help to develop a uniform and more accurate methodology for monitoring blind mole rats.
References
Csorba, G., Krivek, G., Sendula, T., Homonnay Z. G., Hegyeli, Zs., Sugár, Sz., Farkas, J., Stojnić N., Németh, A. (2015): How scientific research can change conservation priorities? – A review of decade-long research on blind mole rats (Rodentia: Spalacinae) in the Carpathian Basin. Therya, 6: 103–121. https://doi.org/10.12933/therya-15-245
Gorbunova, V., Seluanov, A., Zhang, Z., Gladyshev, V. N., Vijg, J. (2014): Comparative genetics of longevity and cancer: insights from long-lived rodents. Nature Reviews Genetics, 15(8): 531–540. https://doi.org/10.1038/nrg3728
Horváth R., Bihari Z., Németh A., Csorba G. (2007): Nyugati földikutya In: Bihari, Z., Csorba, G., Heltai, M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp: 157–159.
Moldován, O. (2014): Az erdélyi földikutya Nannospalax (leucodon) transsylvanicus új populációjának létrehozása és az első év tapasztalatai. MSc Diplomadolgozat, Debreceni Egyetem, Debrecen, 44 p.
Moldován, O., Schneider, V., Szél, L., Németh, A. (2021): Ajánlások földikutya-állományok egyedszámváltozásának egységes nyomon követeséhez. Természetvédelmi Közlemények 27: 18–35. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2021.27.18
Németh, A. (2011): A kárpát-medencei földikutyák (Rodentia: Spalacinae) rendszertana, elterjedése és természetvédelmi helyzete. Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 136 p.
Németh A. Czabán D., Csorba G., Farkas J. (2007): Egy fokozottan védett emlős, a nyugati földikutya (Spalax leucodon) csapdázásának lehetőségei. Természetvédelmi Közlemények (13): 439–444.
Németh, A., Csorba, G., Farkas, J., Krnács, Gy., Molnár, A., Boldogh, G., Szelényi, B. (2013a): VM Fajmegőrzési tervek: Kárpát-medencei Nyugati földikutya kisfajok (Nannospalax [superspecies leucodon]). – VM Környezetügyért Felelős Államtitkárság, Budapest, 68 p. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.25180.59529
Németh, A., Molnár, A., Szél, L., Horváth, T., Demeter, L., Csorba, G. (2013b): Hogyan telepítsünk át földikutyát? Módszertani megfontolások szélsőségesen talajlakó rágcsálók megmentéséhez. Természetvédelmi Közlemények 19: 15–33.
Németh, A., Csorba, G., Laczkó, L., Mizsei, E., Bereczki, J., Pásztor J. A., Petró P., Sramkó, G. (2020a): Multi-locus genetic identification of a newly discovered population reveals a deep genetic divergence in European blind mole rats (Rodentia: Spalacidae: Nannospalax). Annales Zoologici Fennici 57: 89–98.
Németh, A., Moldován, O., Szél, L. (2020b): Mindig útban? – Városias környezetben fennmaradt földikutya-állományok megőrzésének kihívásai Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 26: 52–69. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.52
Ruzsa, J., Schneider, V., Farkas, J., Németh A. (2020): A magyarországi földikutya-áttelepítések értékelése. Természetvédelmi Közlemények 26: 70–92. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.70
Schneider, V., Ruzsa, J., Czabán, D., Németh A. (2019): Egy földikutya-áttelepítés tanulságai. Természetvédelmi Közlemények 25: 14–33. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.14
Sramkó, G. (2019): Délvidéki földikutya-állományok (Nannospalax montanosyrmiensis) filogeográfiai és populációgenetikai szerkezetének feltárása, genetikai állapotának értékelése céljából de novo SSR fejlesztés az új generációs módszerekkel. Kutatási jelentés, Mikepércs, 24 p.
Vásárhelyi, I. (1926): Adatok a földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) életmódjának ismeretéhez. Állattani Közlemények 23(3–4): 169–226.
Vásárhelyi, I. (1930): A vakondok vára és a kószapocok fészke. Állattani Közlemények 27: 173–181.
Vidacs, J. A., Farkas, J., Németh, A. (2013): Konvergenciák, divergenciák és adaptáció a talajlakó életmódot folytató emlősöknél. Állattani Közlemények 98: 21–46.
