Perception of certain ecological condition characteristics and ecosystem services of the Peszéri Forest among key stakeholder groups
Abstract
In our research, we investigated the perception of certain compositional, structural and functional ecological condition characteristics and ecosystem services of the Peszéri Forest among the stakeholder groups directly related to the study area. Interviews and a two-round questionnaire survey were applied in this inquiry. As a result, an inventory of 220 elements was compiled, consisting of 180 ecological condition characteristics and 40 ecosystem services. Via the analyses, it was possible to reveal the elements not known to at least one respondent (deficient knowledge), elements considered important by all stakeholder groups, and elements ranked differently by the stakeholder groups. Knowledge transfer and training can be useful to reduce the number of elements with deficient knowledge. Cooperation can be built on the elements that all groups consider important, and for the elements that are valued differently, exploring the underlying reasons and further discussion about them can best serve conservation. Revealing the preferences of the stakeholder groups also provides useful information for the preparation of conservation-related projects, and increases the effectiveness of planned actions.
References
Bartha, D. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. MTA Doktori Értekezés, Sopron, 281 p.
Benkhard, B., Csákvári, E. (2019): A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a gyalogos természetjárás szempontjából, Budapest környéki hegységeinkben. In: Fazekas, I., Lázár, I. (szerk.): Tájak működése és arculata. MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, Debrecen, pp. 169–176.
Bonsu, N. O., Dhubháin, Á, N., O’Connor, D. (2019): Understanding forest resource conflicts in Ireland: A case study approach. Land Use Policy 80: 287–297. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2015.11.009
Cui, F., Wang, B., Zhang, Q., Tang, H., De Maeyer, Ph., Hamdi, R., Dai, L. (2021): Climate change versus land-use change—What affects the ecosystem services more in the forest-steppe ecotone? Science of the Total Environment 759: 143525. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.143525
Czúcz, B., Keith, H., Driver, A., Jackson, B., Nicholson, E., & Maes, J. (2021). A common typology for ecosystem characteristics and ecosystem condition variables. One Ecosystem 6: e58218. https://doi.org/10/gjsn2c
Demeter, L., Molnár, Á. P., Öllerer, K., Csóka, Gy., Kiš, A., Vadász, Cs., Horváth, F., Molnár, Zs. (2021): Rethinking the natural regeneration failure of pedunculate oak: The pathogen mildew hypothesis. Biological Conservation 253: 108928. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2020.108928
Dövényi, Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 878 p.
Eranus, E., Láng, S., Máth, A., Rácz, A. (2005): A kérdőíves adatfelvételezés újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott (CAPI, CATI) és internetes adatgyűjtés. In: Letenyei, L. (szerk.): Településkutatás, Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 545 –590.
Erdős, L., Ambarli D., Anenkhonov, O. A., Bátori, Z., Cserhalmi, D., Kiss, M., Kröel-Dulay, Gy., Liu, H., Magnes, M., Molnár, Zs., Naqinezhad A., Semenishchenkov, Y. A., Tölgyesi, Cs., Török, P. (2018): The edge of two worlds: A new review and synthesis on Eurasian forest-steppes. Applied Vegetation Science 21: 345–362. https://doi.org/10.1111/avsc.12382
Fabók, V. (2022): Kapcsolati értékek értelmezése környezeti igazságossági keretben egy természetvédelmi konfliktus példáján. Doktori értekezés, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 166 p.
Fabók, V., Kovács, E. (2019): A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nézőpontok vizsgálata Q-módszerrel. Szociológiai Szemle 29: 68–93. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2019.2.4
Forgó, F. (2016): A pilisi térség ismertsége Magyarországon és a térség szerepe a hazai turizmusban. E-CONOM 5: 80–93. https://doi.org/10.17836/EC.2016.1.080
Grilli, G., Nikodinoska, N., Paletto, A., De Meo, I. (2015): Stakeholders' preferences and economic value of forest ecosystem services: An example of the Italian Alps. Baltic Forestry 21: 298–307.
Haraszti, L., Vadász, Cs., Andrési, D., Malatinszky, Á. (2021): A kocsányos tölgy természetes megmaradó újulatának tömegességi viszonyai a Felső-Kiskunságban. Erdészeti Lapok 156: 98–101.
Haines-Young, R, Potschin, M. B. (2018): Common International Classification of Ecosystem Services (CICES) V5.1 and Guidance on the Application of the Revised Structure. Fabis Consulting Ltd. https://www.cices.eu
Havel, A., Saláta D., Halász, G., Orosz, Gy., Tormáné Kovács, E. (2022): A kirándulás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás a Börzsönybe látogatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján. Természetvédelmi Közlemények 28: 48–73. https://doi.org/tvk-jnatconserv.2022.28.48
Héra G., Ligeti, Gy. (2005): Módszertan – A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.
Joshi, G., Negi, G. C. S. (2011): Quantification and valuation of forest ecosystem services in the western Himalayan region of India. International Journal of Biodiversity Science, Ecosystem Services & Management 7: 2–11. https://doi.org/10.1080/21513732.2011.598134
Kalóczkai, Á. (2018): Az ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a természet értékének mérésében és a tájhasználati konfliktusok kezelésében. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 171 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2018.022
Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 190 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2014.017
Kovács, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Hansen, H. P. (2016a): Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. Land Use Policy 54: 158–168. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2016.02.011
Kovács, E., Harangozó, G., Marjainé Szerényi, Zs., Csépányi, P. (2015): Az erdők által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások és értékelésük alapjai. Erdészeti Lapok 150: 164–166.
Kovács, E., Kiss, G., Kelemen, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Mihók, B., Pataki, Gy., Balázs, B., Bela, Gy., Megyesi, B., Margóczi, K. (2016b): Natura 2000 fenntartási tervek részvételi folyamatainak értékelése. Természetvédelmi Közlemények 22: 112–130. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.112
Kovács, E., Kelemen, E., Czúcz, B. (2014): A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő – Budapest, pp. 15–34.
Kovács E., Pataki Gy., Kelemen E., Kalóczkai Á. (2011): Az ökoszisztéma szolgáltatások fogalma a társadalomkutató szemszögéből. Magyar Tudomány 7: 780–787.
Mihók, B., Kiss, G., Kovács, E., Margóczi, K., Fabók, V., Kalóczkai, Á. (2016): Ki mondja meg, mi a fontos? – Részvétel és természetvédelem. Természetvédelmi Közlemények 22: 131–154. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.131
Molnár, Á., Demeter, L., Fülöp, B., Csicsek, G., Nyári, L., Vadász-Besnyői, V., Koncz, P., Deák, M., Bódis, J., Sisák, I., Lestyán, Cs., Vadász, Cs. (2017): Az észak-kiskunsági meszes homoki erdőssztyepp-komplex recens vegetációdinamikája. In: Mizsei, E., Szepesváry, Cs. (szerk.): XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Sikerek és tanulságok a természetvédelemben” Absztraktkötet. pp. 112–113.
Pataki, Gy., Kelemen, E., Balázs, B., Matolay, R., Bela, Gy., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Kohlheb, N., Kovács, E., Kovács Krasznai, E., Mertens, C. (2014): Amiről az őrségi és vendvidéki erdő mesél… avagy változó értékek a változó tájban. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő – Budapest, pp. 77–93.
Patton, M. Q. (2002): Qualitative Research and Evaluation Methods. Sage Publications, London, 598 p.
Santos-Martín, F., Kelemen, E., García-Llorente, M., Jacobs, S., Oteros-Rozas, E., Barton, D. N., Palomo, I., Hevia, V., Martín-López, B. (2017): 4.2. Socio-cultural valuation approaches. In: Burkhard, B., Maes, J. (eds.): Mapping Ecosystem Services. Pensoft Publishers, Sofia, pp. 102–112.
Sutherland, W. J., Pullin, A. S., Dolman, P. M., Knight, T. M. (2004): The need for evidence-based conservation. Trends in Ecology and Evolution 19: 305–308. https://doi.org/10.1016/j.tree.2004.03.018
Tanács, E., Bede-Fazekas, Á., Standovár, T., Pásztor, L., Szitár, K., Csecserits, A., Kiss, M., Vári, Á. (2021): Az általános ökoszisztéma-állapot indikátorok térképezésének módszertana. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok projekt, Ökoszisztéma-szolgáltatások projektelem. Agrárminisztérium, Budapest, 154 p. https://doi.org/10.34811/osz.allapot.modszer.tanulmany
United Nations et al. (2021). System of Environmental-Economic Accounting – Ecosystem Accounting (SEEA EA). White cover publication, pre-edited text subject to official editing. https://seea.un.org/ecosystem-accounting
Zahvoyska, L., Bas, T. (2013): Stakeholders’ Perceptions of Mountain Forest Ecosystem Services: The Ukrainian Carpathians Case Study. In: Kozak, J., Ostapowicz, K., Bytnerowicz, A., Wyżga, B. (eds.): The Carpathians: Integrating Nature and Society Towards Sustainability. Environmental Science and Engineering. Springer, Berlin, Heidelberg, pp. 353–367. https://doi.org/10.1007/978-3-642-12725-0_25
http1: http://oakeylife.hu/
