Az útmutató pdf-ben letölthető innen.

A kiadvány a természetvédelemmel kapcsolatos, tudományos igényességgel megírt eredeti, magyar nyelvű cikkeket közöl, évente egy kötetben. Szigorúan műszaki, ipari, jogi vagy filozófiai fejtegetések nem kerülnek közlésre. A nyelvezet helyességét, a tudományos színvonalat a szerkesztőbizottság mellett felkért referensek, lektorok bírálják el.

A folyóirat négy szekcióba vár kéziratokat:

• Természettudományos kutatások
• Társadalomtudományi módszerek a természetvédelem szolgálatában
• Gyakorlati természetvédelmi tapasztalatok
• Könyvek és digitális anyagok ismertetése

Kérjük, figyelmesen olvassák el a honlapon a szekciók leírását, és a tematikailag leginkább illeszkedő szekcióba nyújtsák be kéziratukat. A jelen útmutató végén az egyes szekciókra vonatkozóan specifikus kiegészítések találhatók. Kérjük ezeket figyelembe venni a kézirat elkészítése során.

A kéziratok benyújtása

A kéziratokat az alábbi email címre kérjük benyújtani, elektronikus formában: termeszetvedelmi.kozlemenyek@gmail.com. Kérjük a folyóirat honlapján meghirdetett határidő pontos betartását!

A lap profiljába nem illő kéziratokat a szerkesztők azonnal visszaküldik. Felhívjuk figyelmüket, hogy csak formai és tartalmi szempontból megfelelő cikkeket áll módjában a szerkesztőbizottságnak elfogadni! Az elfogadott, esetleges javításokon átesett, betördelt kéziratok hasábkorrektúrára visszakerülnek a szerzőkhöz.

A kézirat tagolása

Az egyes közleményekben a következő alapszerkezet követését javasoljuk:

Cím,

Szerzők neve,

Szerzők affiliációja és postacíme (külön megjelölve a kapcsolattartó szerző e-mail címét),

Élőfej javasolt szövege (nem lehet hosszabb 50 karakternél, beleértve a szóközöket is),

Összefoglaló (max. 10 sor, irodalmi hivatkozások nélkül),

Kulcsszavak (max. 8, betűrendben),

Bevezetés (témakijelölés, témaindoklás, előzmények, stb.),

Anyag és módszer (területleírás, felhasznált anyagok, alkalmazott módszerek, stb.),

Eredmények (a kapott eredmények rövid, tömör ismertetése),

Diszkusszió (a kapott eredmények szakirodalmi adatokkal való összevetése, értékelése, magyarázata),

Köszönetnyilvánítás,

Irodalomjegyzék,

Függelékek listája (ha vannak) (a függelék elkészítési útmutatóját ld. a jelen dokumentum végén),

Angol nyelvű cím,

Szerzők neve angol formátumban,

Szerzők affiliációja és postacíme angol nyelven (intézmény neve angolul, irányítószám „H-2163” formában, végén: „Hungary”),  

Angol összefoglaló és kulcsszavak,

Táblázatok a címükkel együtt (egyenként külön oldalon + külön Excel file-ként benyújtva),

Ábraaláírások,

Ábrák (egyenként külön oldalon + külön file-ként benyújtva).

Formai előírások

A kézirat terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 20 000 leütést (kb. 10 hagyományos kézirati oldal). Alkalmazandó formátum: Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, szimpla sorköz, 2,5 cm-es margók.

A bekezdések előtt semmiképpen se használjon szóközöket vagy tabulátorokat, behúzáshoz (beütés) használja a szövegszerkesztő indent utasítását. Számok között használjon hosszú gondolatjelet.

Kérjük a sorokat a teljes szövegen keresztül folytatólagosan megszámozni, ez megkönnyíti a bírálók számára az egyes sorokra való hivatkozást.

Állat- és növénynevek esetében kérjük a fő szövegben történő első említés alkalmával a faj latin nevét, leíróját és a leírás évét is megadni. A leíró és a leírás éve normál betűtípussal szerepeljen, a leíró neve után vessző szükséges (pl. „Aquila heliaca Savigny, 1809”). Az ICZN ajánlásának megfelelően a genusz és az alatti kategóriák latin neveit dőlt betűvel kell írni. A „superspecies”, „subspecies”, „forma”, stb., megnevezések normál betűvel legyenek (pl. Columba livia forma domestica). A későbbi említésekkor elegendő a magyar név megadása.

Kérjük, ne használjanak a szövegben félkövér kiemelést.

A fő fejezeteken belüli alcímeket kérjük dőlttel írni.

Irodalmi hivatkozások a szövegben

A szövegközi hivatkozásokat az alábbi példák szerint használjuk:

Egy szerző esetén: (Sulyok 2011)

Két szerző esetén: (Bridson és Forman 1992)

Kettőnél több szerző esetén pedig: (Pécsi et al. 1958), vagy folyó szövegben: „... Pécsi és munkatársai (1958)...”.

Több, egymást követő hivatkozást az alábbi módon, időrendben, és azon belül alfabetikus sorrendben adjunk meg: (Pécsi et al. 1958, Bridson és Forman 1992, Horváth et al. 1992). Ugyanazon szerzőtől, ugyanabban az évben idézett két eltérő forrás esetén használjon „a”, „b” megkülönböztetést az évszám után.

Internetes forrásokra a szövegben (http1) formában, míg jogszabályokra (13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet) formában kérünk hivatkozni.

Az irodalomjegyzék formázása

Az irodalomjegyzék formázásakor használjanak 1,25 cm-es függő behúzást. A folyóiratok címét kérjük teljesen kiírni. Amennyiben van, kérjük a DOI-számot is megadni az alábbi formátumban: https://doi.org/10.1111/cobi.12762. Sokszerzős cikkek esetén kérjük az összes szerzőt kiírni.

Példák:

Folyóiratok:

"Norrbom, A. L., Kim, K. C. (1985): Taxonomy and phylogenetic relationships of Copromyza Fallén (s. s.) (Diptera: Sphaeroceridae). Annals of the Entomological Society of America 78: 331–347. https://doi.org/10.1093/aesa/78.3.331"

Könyvek:

"Bridson, D., Forman, L. (eds.) (1992): The herbariumhandbook. Royal Botanic Gardens, Kew, 303 p."

Külföldi kiadványok esetén „(ed.)”, „(eds.)”, míg magyar kiadványok esetén „(szerk.)” használandó.

Könyvrészletek:

"Zólyomi, B. (1958): Budapest környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi, M., Marosi, S.,  Szilárd, J. (szerk.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 511–642."

Internetes források, jogszabályok:

Kerüljenek külön alcím alá, az irodalomjegyzék végére, az alábbi formában:

"Internetes források:

http1: https://www.decadeonrestoration.org/"

"Hivatkozott jogszabályok:

13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről"

A fentieken túl az irodalomjegyzékben más formázást ne használjanak. Kérjük, ügyeljenek rá, hogy az irodalomjegyzékben kizárólag a szövegben idézett források szerepeljenek, de minden idézett forrást tartalmazzon a jegyzék.

Ábrák, táblázatok, illusztrációk

Közlésre csak jó minőségű, kontrasztos, olvasható méretű jelekkel ellátott, világosan értelmezhető vonalas ábrák (dendrogramok, diagramok, képletek, térképek, stb.), illetve fényképek fogadhatók el. Az illusztrációk össz-terjedelme lehetőleg ne haladja meg a közlemény terjedelmének 50%-át.

Az ábrákon kerüljük a raszteres kitöltő minták alkalmazását, ehelyett inkább különböző sraffozásokat alkalmazzunk, ha szükséges! Kerüljük az egyszerű torta-, kör- és oszlopdiagramok alkalmazását is, melyeket tartalmilag azonos táblázatos formával helyettesíthetünk!

Két dimenzióban ábrázolható diagramokat nem fogadunk el háromdimenziós ábraként. Kerüljük az ábrákba beillesztett szövegek, magyarázatok használatát, helyettük használjunk jeleket, és ezek kifejtését helyezzük el az ábraaláírásban. Az ábrákat keret nélkül kérjük.

Az ábrák, fényképek mérete vagy aránya igazodjon az oldaltükörhöz (12,6 cm × 18 cm). Az ábraaláírásokat a közlemények végén, az ábrák előtt külön listázva kérjük elhelyezni!

Az ábrákat külön file-ként, a vonalas ábrákat (pl. R programmal készült ábrák) vektorgrafikus formátumban (lehetőleg EPS file-ban), a fényképeket raszteres formában (lehetőleg TIF file-ban) is kérjük benyújtani! Amennyiben ez problémát jelent, kérjük az eredeti, nem konvertált file-t küldeni (Power Point, Excel, stb.).

 A táblázatok esetében is vegyük figyelembe az oldaltükör (12,6 cm × 18 cm) méretét, kerüljük a túl széles (túl sok oszlopból álló) táblázatokat! Szóközöket ne használjanak a táblázatok kialakításához. A táblázatok a kéziratok végén szerepeljenek, ne legyenek a kéziratba illesztve.

Specifikus kiegészítések az egyes szekciókhoz

Természettudományos kutatások

Javasoljuk, hogy a kutatás eredményeinek tudományos jellegű megvitatása után a diszkusszió gyakorlati természetvédelmi, kezelési javaslatokat is tartalmazzon, még ha ezek csak közvetetten származtathatók is a kapott eredményekből.

Társadalomtudományi módszerek a természetvédelem szolgálatában

A társadalomtudományos módszert alkalmazó kéziratok 20 000 leütésnél hosszabbak is lehetnek, amennyiben ez tartalmilag indokolt.

Gyakorlati természetvédelmi tapasztalatok

A szekcióba kerülő kéziratok esetében nem elvárás a tudományos kutatások minden feltételének (standardizált kísérleti körülmények, kellő ismétlésszám, statisztikai értékelés, stb.) való megfelelés, hanem egyszerűbb, leíró jellegű esettanulmányokat is fogadunk. Ugyanakkor a szakszerűség, a logikusan felépített gondolatmenet, a szabatos megfogalmazás, és a kapott eredményekből reálisan levonható, mértéktartó következtetések megfogalmazása itt is követelmény.

Könyvek és digitális anyagok ismertetése

A szekcióban megjelenő cikkek esetében nem szükséges a tudományos kutatásokat bemutató cikkek tagolását (bevezetés, anyag és módszer, eredmények, diszkusszió) követni. Ez esetben a címet kérjük, kövesse a bemutatott könyv vagy egyéb kiadvány bibliográfiai adatainak ismertetése (szerző/szerkesztő, teljes cím, kiadás éve, kiadó neve, terjedelem, ISBN ill. ISSN szám. Amennyiben egy kiadvány nem nyilvános terjesztésű, akkor a beszerezhetőség forrását is kérjük megadni. Elektronikus anyagok (weboldalak, programok) esetén kérjük megadni annak típusát, internetes elérhetőségét. A bibliográfiai adatokat kövesse a cikk szövege, majd a végére kérjük a szerző nevét, intézményét, ill. e-mail címét. Az ismertetőhöz illusztrációként csatolható fénykép is a könyvről.

Útmutató a Függelék elkészítéséhez

A függelék a cikk elválaszthatatlan részét képező melléklet, azzal együtt kell benyújtani. A függelék a cikkel együtt lektorálásra kerül, de a cikknek önmagában is érthetőnek kell lennie. A függelék lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasók számára hozzáférhetővé váljanak:

• nagyobb terjedelmű, fontos adattáblák, pl. előfordulási adatok, fajlisták;
• térképek, légifotók;
• színes fényképek, pl. élőhelyekről;
• szimulációs forráskódok, script-ek, programok.

Csak az adott cikkhez esszenciálisan fontos adatok kerülnek elfogadásra. A függelék nem adattárolásra szolgál, hanem a cikk részletei megértésének és alátámasztásának szerves része.

A Függelék megjelenése a cikkben

A Függelékre hivatkozni kell a szövegben (pl.: „1. Függelék”, vagy „2. Függelék, 1. ábra”, stb.), csakúgy, mint az ábrákra vagy táblázatokra.

A kézirat legvégén is hivatkozni kell rá, a következőképpen:

„Függelék:

A cikkhez tartozó Függelékek a folyóirat honlapján találhatóak.

1. Függelék: ...ide a függelék címét kérjük beírni
2. Függelék: ...ide a függelék címét kérjük beírni”

A Függelék elkészítése

A függelék egy file legyen, lehetőleg pdf formátumban készüljön, esetleg más, széles körben használt formátumban (excel, word). Elnevezése: szerzőnév_Fuggelek

Kezdődjön a következőképpen:

„Függelék(ek) a(z) XY: ... című cikkhez (Természetvédelmi Közlemények, xx. szám, évszám).

1. Függelék: ...ide a függelék címét kérjük beírni
2. Függelék: ...ide a függelék címét kérjük beírni”

Figyelem! A Függelék nem kerül tördelésre, tehát a szerző felelőssége, hogy érthetően és olvashatóan kerülhessen fel a honlapra.

Fontos, hogy:

• a táblázat és ábramagyarázatok informatívak legyenek,
• az adatok pontosan legyenek bemutatva, érthető legyen, mire vonatkoznak,
• nyelvi és nyelvhelyességi szempontból a függelék is megfelelő legyen,
• a folyóirat formai követelményeihez illeszkedjen (pl. irodalomjegyzék esetében).

Természetesen a Függelékre is vonatkozik, hogy a szerző saját anyagot tesz közzé, vagy legálisan rendelkezik a közlendő anyaggal.