A hínárvegetáció változása az Által-ér vízgyűjtőjén a korábbi kutatások tükrében
Absztrakt
A szerző kutatásai során az Által-ér és mellékvizeinek hínárvegetációját hasonlította össze az archív és az aktuális (saját) előfordulási adatok alapján. Több, különböző adottságú víztest vizsgálata egybehangzóan mutatja a hínárvegetáció eltűnését, vagy jelentős átalakulását. A vizsgált időszak alatt 16 faj, a korábban jelzett fajok 55%-a, köztük számos országos jelentőségű ritkaság pusztult ki a területről. Az újonnan megjelentek között betelepített dekoratív, illetve idegenhonos fajok egyaránt előfordulnak. A szerző vizsgálataival a hínárvegetáció sérülékenységére és természetvédelmi szempontból vett mellőzöttségére szeretné felhívni a figyelmet.
Hivatkozások
Bauer N. (2006): A Potemogeton coloratus Hornem. Magyarországon. - Flora Pannonica 4: 111-119.
Borhidi A. & Sánta A. (1999)(szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 362.
Boros Á. (1924-25, 1934-35, 1937-3S): Florisztikai jegyzetek. - Kézirat, MTM Növénytár.
Boros Á. (1934): Néhány ritkább Potamogeton-faj hazai elterjedéséhez. - Botanikai Közlemények 31(3-4): 156-157.
Boros Á. (1937): Magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. - Botanikia Közlemények 34(3-4): 85- 118.
Boros Á. (1954): A Vértes, a Velencei-hegység, a Velencei-tó és környékük növényföldrajza. - Földrajzi Értesítő 3(2): 280-310.
Feichtinger S. (1899): Esztergom megye és környékének flórája. — Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társaság kiadványa, Esztergom, p.456.
Felföldy L. 1990. Hínár határozó. Aqua Kiadó, Budapest, p. 145.
Frank F. (1870): Tata vidéke flórájának rövid ismertetése. - A kegyestanítórend tatai kisgymnasiumának értesítménye az 1869/70. tanévre, Esztergom, pp. 3-6.
Gáyer Gy. (1916): Komárommegye virányos növényeiről. - Magyar Botanikai Lapok 11: 37-54.
Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii 2. - Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, p. 604.
Hydroprofil Kft. (2000): Előzetes környezeti hatásvizsgálat a tatai Öreg-tó Ramsari terület élőhelyrekonstrukciós kiviteli tervéhez. - Kézirat, Tata, p. 42.
Lájer K. (1999): Florisztikai adatok a Dunántúlról, valamint Vácrátót környékéről. - Kitaibelia 4: 311-317.
Lőkös L. (szerk.) (2001): Diana Itinerum Pauli Kitaibelii III. - A Magyar Természettudományi Múzeum kiadása, Budapest, p. 62-71.
Mesterházy A. (2006a): A sűrűlevelű békaszőlő. - In: Újhelyi P. Molnár V. A. (szerk): Élővilág enciklopédia II. A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó, Budapest, p. 148.
Mesterházy A. (2006b): „A therma—k hű kísérője”. In: Újhelyi P. Molnár V. A. (szerk): Élővilág enciklopédia II. A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó, Budapest, p. 147.
Riezing N. (2005): Adatok a Gönyű-Neszmély közötti Duna-szakasz flórájához és vegetációjához. - Botanikai Közlemények 92(1—2): 57-67.
Riezing N. (2006): Adatok az Által-ér-völgy flórájához. - Kitaibelia 10 (1): 128-134.
Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - Virágos növények. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 976.
Takács A. A. (1996): A Vértes vízrajza. - In: Béni K. & Viszló L. (szerk.): A Vértes hegység és környéke, Egy cseppnyi Magyarország. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, pp. 47-60.
