Az egyházi épületkezelők attitűdje a gyöngybagollyal (Tyto alba) és költőhelyeinek védelmével kapcsolatban
Absztrakt
A gyöngybagoly (Tyto alba) állományai számos európai régióban csökkenő tendenciát mutatnak. Épületlakó fajként speciális költőhelyeinek (különösen a hagyományos mezőgazdasági és egyházi épületekben található fészkelőhelyeknek) megváltozása és eltűnése feltehetően komoly szerepet játszik az állományok változásában. Magyarországon költésük napjainkban is erősen kötődik az egyházi épületekhez. Költőhelyeik védelmében kiemelt szerepe van az épületkezelőknek, mivel támogatásuk nélkül a hosszú távú fajvédelmi intézkedések megvalósítása nehezen képzelhető el. A papok és lelkészek fajjal kapcsolatos ismereteinek és a költőhelyvédelmi intézkedésekhez való hozzáállásának feltárására országos online kérdőíves vizsgálatot végeztünk. Az eredmények alapján az egyházi személyek többsége alapvető fajismerettel rendelkezik a gyöngybagolyról, és a templomokban történő költőhelyvédelmi intézkedésekhez is igen pozitívan viszonyulnak. A válaszok alapján a galambok épületben való jelenléte és az általuk okozott épülethigiéniai és -fenntartási problémák jelentik a leggyakoribb ellenérvet a gyöngybagolyvédelmi tevékenységgel kapcsolatban. Vizsgálatunk alapján a templomépületekhez kötődő gyöngybagolyvédelmi intézkedések társadalmi feltételei Magyarországon alapvetően kedvezőek és adottak.
Hivatkozások
Arsene, M. O., Shan, X. (2025): Confronting cultures: northern Madagascar’s cultural beliefs and the relationship of owls and humans. BMC Ecology and Evolution 25: 18. https://doi.org/10.1186/s12862-025-02357-z
Askew, N. P., Searle, J. B., Moore, N. P. (2007): Agri-environment schemes and foraging of barn owls Tyto alba. Agriculture, Ecosystems and Environment 118: 109–114. https://doi.org/10.1016/j.agee.2006.05.003
Bank, L., Haraszthy, L., Horváth, A., Horváth, Gy. F. (2019): Nesting success and productivity of the Common Barn-owl Tyto alba: results from a nest box installation and longterm breeding monitoring program in Southern Hungary. Ornis Hungarica 27(1): 1–31. https://doi.org/10.2478/orhu-2019-0001
Bándi, Gy. (2004): A teremtésvédelem egyetemessége. In: Komáromi, L., Szabó, P., Birher, N. M., Cserey, Gy., Puskás, A. (szerk.): Munus et dilectio: Ünnepi kötet Kuminetz Géza 65. születésnapja alkalmából. Pázmány Press, Budapest, pp. 75–83.
Barn Owl Trust (2012): Barn Owl Conservation Handbook. Pelagic Publishing, Exeter, 395 p.
Bontzorlos, V. A., Johnson, D. H., Poirazidis, K., Roulin A. (2023): Owl symbolism in Greek civilization over the last 5000 years: social perceptions and implications for conservation. The European Zoological Journal 90(2): 691–707. https://doi.org/10.1080/24750263.2023.2254823
Borrini-Feyerabend, G., Kothari, A., Oviedo, G. (2004): Indigenous and Local Communities and Protected Areas: Towards Equity and Enhanced Conservation. IUCN, Gland, Switzerland and Cambridge, UK, xviii + 111pp.
Buthelezi, L., Maseko, M. S. T., Downs, C. T. (2026): A global systematic review of studies on people’s perceptions and cultural beliefs towards owl species. Biodiversity and Conservation 35: 74. https://doi.org/10.1007/s10531-026-03275-2
Dawson, N. M., Coolsaet, B., Sterling, E. J., Loveridge, R., Gross-Camp, N. D., Wongbusarakum, S., Sangha, K. K., Scherl, L. M., Phan, H. P., Zafra-Calvo, N., Lavey, W. G., Byakagaba, P., Idrobo, C. J., Chenet, A., Bennett, N. J., Mansourian, S., Rosado-May, F. J. (2021): The role of Indigenous peoples and local communities in effective and equitable conservation. Ecology and Society 26(3): 19. https://doi.org/10.5751/ES-12625-260319
Estes, B. R., Johnson M. D. (2021): Environmental values of California winegrape growers and the use of barn owl nest boxes as a tool for integrated pest management. California Fish and Wildlife 107(3): 260–275. https://doi.org/10.51492/cfwj.hwisi.11
Golawski, A., Kasprzykowski, Z., Kowalski, M. (2003): The occurrence of the Barn Owl Tyto alba in sacred buildings in central-eastern Poland. Ornis Hungarica 12-13: 275–279.
Gyurácz, J., Gángó, Cs., Németh, Cs., Mesterházy, A., Fehér, I. (1997): A gyurgyalag (Merops apiaster) és a gyöngybagoly (Tyto alba) védelme Vas megyében (1997). Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 2: 8–9.
Jusztin, B. (2022): A gyöngybagoly (Tyto alba) állományának felmérése és védelme Heves megyében (1999–2020). Heliaca18: 30–35.
Klein, Á., Mátics, R., Schneider, Z. (2023): Breeding and conservation status of the Western Barn Owl (Tyto alba) in Zala County, Hungary. An overview of 39 years of data. Ornis Hungarica 31(2): 203 –216. https://doi.org/10.2478/orhu-2023-0030
Klein, Á. (2022): Gyöngybagoly. In: Szép, T., Csörgő, T., Halmos, G., Lovászi, P., Nagy, K., Schmidt, A. (szerk.): Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.
Klein, Á. (2017): A gyöngybagoly természetvédelmi helyzete és gyakorlati védelme. In: Hámori, D., Csörgő, T. (szerk.): Magyarországon előforduló bagolyfajok határozása és gyakorlati természetvédelme. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Budapest, pp. 44–53.
Klein, Á., László, Cs. (2015): A gyöngybagoly (Tyto alba) megtelepítésének lehetőségei. Heliaca 13: 65–67.
Klein, Á., Nagy, T., Csörgő, T., Mátics R. (2007): Exterior nest-boxes may negatively affect Barn Owl Tyto alba survival: an ecological trap. Bird Conservation International 17(3): 273–281. https://doi.org/10.1017/S0959270907000792
Klein, Á. (2003): A gyöngybagoly (Tyto alba Scop., 1769) gyűrűzés-visszafogási adatok természetvédelmi szempontú értékelése. Diplomadolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Mihók, B., Kiss, G., Kovács, E., Margóczi, K., Fabók, V., Kalóczkai, Á. (2016): Ki mondja meg, mi a fontos? – Részvétel és természetvédelem. Természetvédelmi Közlemények 22: 131–154. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.131
Monoki, Á., Nagy, G. (2026): A gépjárműforgalom bagolyfajokra (Strigiformes) gyakorolt hatása, különös tekintettel a 4-es számú főút Kisújszállás és Karcag közötti szakaszára. Heliaca 22: 83–95.
Móczár, B., ifj. Vasuta, G., Schneider, Z. (2026): A gyöngybagoly (Tyto alba) Veszprém vármegyei védelmének áttekintése a kezdetektől napjainkig. Heliaca 22: 40–44.
Newton, I., Wyllie, I., Freestone, P. (1990): Rodenticides in British Barn Owls. Environmental Pollution 68: 101–117. https://doi.org/10.1016/0269-7491(90)90015-5
Peleg, O., Nir, S., Leshem, Y., Meyrom, K., Aviel, S., Charter, M., Roulin, A., Izhak, I. (2018): Three decades of satisfied Israeli farmers: Barn owls (Tyto alba) as biological pest control of rodents. Proceedings of the Vertebrate Pest Conference 28: 208–217. https://doi.org/10.5070/V42811039
Poprach, K. (2010): The Barn Owl (S. Sweeney, Trans.). TYTO, Nenakonice, Czech Republic.
Roulin, A. (2020): Barn Owls Evolution and Ecology. Cambridge University Press.
Šálek, M., Poprach, K., Opluštil, L., Melichar, D., Mráz, J., Václav, R. (2019): Assessment of relative mortality rates for two rapidly declining farmland owls in the Czech Republic (Central Europe). European Journal of Wildlife Research 65: 19. https://doi.org/10.1007/s10344-019-1253-y
Schneider, Z., Móczár, B., Klein, Á., Laczi, M., Mátics, R. (2025): Fatal traps in western barn owls’ (Tyto alba) nesting sites: The consequence of improper building modification. Ecology and Evolution. 15(5): e71409. https://doi.org/10.1002/ece3.71409
Wardropper, C. B., Dayer, A. A., Goebel, M. S., Martin, V. Y (2021): Conducting conservation social science surveys online. Conservation Biology 35: 1650–1658. https://doi.org/10.1111/cobi.13747
