Bűnügyi adatgyűjtés és adatfelhasználás a klinikai profilalkotás tükrében
Absztrakt
Jelen tanulmány célja a klinikai, illetve pszichiátriai szaktudás alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a rendészeti tevékenység szolgálatába állítva, különös tekintettel a profilalkotás módszerére. Körüljárjuk a klinikai szaktudás jellegét és röviden ismertetjük azon szakmákat, melyek a klinikumban diagnosztikai tevékenységet végeznek. Bemutatjuk a pszichiátria szaktudás jelentőségét a bűncselekmények kapcsán releváns nemzetközi és hazai eredményekre támaszkodva. Megvizsgáljuk azon szakmai tapasztalatokat, melyek felvetik egy külön, a bűncselekmények kapcsán felmerülő pszichés állapotokra fókuszáló pszichiátriai specializáció szükségességét. Ennek kapcsán nem csak azokra a pszichés kórképekre hozunk példát, melyek a civil ellátásban viszonylag mellőzöttek, de bűnelkövetők körében központi jelentőségűek lehetnek, hanem sorra vesszük a bűncselekmények kapcsán felmerülő pszichés zavarok komplex jellegéből adódó nehézségeket, melyekre a klinikait kiegészítve a rendészeti szaktudás alkalmazása lehet megoldás. Végül ajánlást teszünk a bűnügyi pszichiátria diszciplína megalapozásához szükséges első lépésekre.
Hivatkozások
Alonso, J., Angermeyer, M. C., Bernert, S., Bruffaerts, R., Brugha, T. S., Bryson, H., De Girolamo, G., De Graaf, R., Demyttenaere, K., Gasquet, D., Haro, J. M., Katz, S. J., Kessler, R. C., Kovess, Y., Lépine, J. P., Ormel, J., Polidori, G., Russo, L. J. Vilagut, G., Almansa, J., Arbabzadeh-Bouchez, S., Autonell, J., Bernal, M., Buist-Bouwman, M. A., Codony, M., Domingo-Salvany, A., Ferrer, M., Joo, S. S., Martínez-Alonso, M., Matschinger, H., Mazzi, F., Morgan, Z., Morosini, P., Palacín, C., Romera, B., Taub, N. & Vollebergh, W. A. M. (2004). Prevalence of mental disorders in Europe: results from the European Study of the Epidemiology of Mental Disorders (ESEMeD) project. Acta Psychiatrica Scandinavica, 109(420), 21–27. https://doi.org/10.1111/j.1600-0047.2004.00327.x
American Psychiatric Association (2013). DSM-5, Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth Edition. https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596
Baran B., Szabó Á. & Zsigmond R. (2021). Forenzikus pszichiátria. In Németh A., Füredi J., Lazáry J. & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (pp. 739–759). Medicina.
Bendzsák K. & Benke M. (1994). Profilalkotás mint nyomozási módszer. Rendészeti Szemle, 32(5), 22–37.
Bourget, D., Gagne, P. & Wood, S. F. (2017). Dissociation: Defining the concept in criminal forensic psychiatry. Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law, 45(2), 147–160.
Davidson, K. M., Tyrer, P., Tata, P., Cooke, D., Gumley, A., Ford, I., Walker, A., Bezlyak, V., Seivewright, H., Robertson, H. & Crawford, M. J. (2009). Cognitive behaviour therapy for violent men with antisocial personality disorder in the community: an exploratory randomized controlled trial. Psychological Medicine, 39(4), 569–577. https://doi.org/10.1017/S0033291708004066
Dietz, P. E. (1996). The quest for excellence in forensic psychiatry. Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law Online, 24(2), 153–163.
Fazel, S. & Danesh, J. (2002). Serious mental disorder in 23 000 prisoners: a systematic review of 62 surveys. The lancet, 359(9306), 545–550. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(02)07740-1
Flynn, S., Rodway, C., Appleby, L. & Shaw, J. (2014). Serious violence by people with mental illness: national clinical survey. Journal of interpersonal violence, 29(8), 1438–1458. https://doi.org/10.1177/0886260513507133
Gabbard, G. O. (2014). Psychodynamic psychiatry in clinical practice. American Psychiatric Pub.
Haller J., Bellavics M. Zs. & Baráth N. (2020). Kriminálpszichiátria – elméleti háttérés gyakorlati hasznosítás és hasznosítás. Magyar Rendészet, 20(3),119–135. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.7
Hare, R. D. (1970). Psychopathy: theory and research. John Whiley & Sons.
Heitzman, J., Opio, M. & Waszkiewicz-Białek, E. (2008). Disease-defence-manipulation: the difficulties in providing forensic-psychiatry opinions. Psychiatria Polska, 42(4), 609–622.
Hodgins, S., Piatosa, M. J. & Schiffer, B. (2014). Violence Among People with Schizophrenia: Phenotypes and Neurobiology. In Miczek, K. A. & Meyer-Lindenberg, A. (Eds.), Neuroscience of Aggression (pp. 329–368). Springer Berlin Heidelberg. https://doi.org/10.1515/mks-2014-975-616
Jekkel É. & Gonda X. (2019). Klinikai pszichológiai vizsgálatok. In Réthelyi J. (Szerk.), Pszichiátria jegyzet orvostanhallgatóknak (pp. 216–227). Oriold és Társai Kft.
Kageyama, M., Solomon, P., Yokoyama, K., Nakamura, Y., Kobayashi, S. & Fujii, C. (2017). Violence Towards Family Caregivers by Their Relative with Schizophrenia in Japan. Psychiatric Quarterly. https://doi.org/10.1007/s11126-017-9537-4
Kemény G. (1999). A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 47(3), 3–20.
Lazáry J., Németh A. & Bánki M. Cs. (2021). Klasszifikációs rendszerek. In Németh A., Füredi J., Lazáry J. & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (pp. 201–209). Medicina.
Lehoczki, Á. (2011). Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban, Belügyi Szemle, 59(6), 62–81.
Longato-Stadler, E., Knorring, L. V. & Hallman, J. (2002). Mental and personality disorders as well as personality traits in a Swedish male criminal population. Nordic Journal of Psychiatry, 56(2), 137–144. https://doi.org/10.1080/080394802753617962
Louri, R. (1995). Csikatilo – Hajsza a rosztovi rém után. Ikon Kiadó.
Máttyássi A., Szűcs A. & Kelemen O. (2021). Interjú, anamnézis, státusz. In Németh A., Füredi J., Lazáry J. & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (pp. 135–146). Medicina.
Moore, E., Sunjic, S., Kaye, S., Archer, V., & Indig, D. (2016). Adult ADHD among NSW prisoners: prevalence and psychiatric comorbidity. Journal of Attention Disorders, 20(11), 958–967. https://doi.org/10.1177/1087054713506263
Moran, P. (1999). The epidemiology of antisocial personality disorder. Social psychiatry and psychiatric epidemiology, 34(5), 231–242. https://doi.org/10.1007/s001270050138
Mulay, A. L. & Cain, N. M. (2020). Antisocial personality disorder. Encyclopedia of Personality and Individual Differences, 206–215. https://doi.org/10.1007/978-3-319-24612-3_569
Rosell, D. R., Futterman, S. E., McMaster, A. & Siever, L. J. (2014). Schizotypal personality disorder: a current review. Current psychiatry reports, 16(7), 1–12. https://doi.org/10.1007/s11920-014-0452-1
Rotter, M., Way, B., Steinbacher, M., Sawyer, D. & Smith, H. (2002). Personality disorders in prison: aren’t they all antisocial?. Psychiatric Quarterly, 73(4), 337–349. https://doi.org/10.1023/A:1020468117930
Rivas-Vazquez, R. A. & Blais, M. A. (2002). Pharmacologic treatment of personality disorders. Professional Psychology: Research and Practice, 33(1), 101–104. https://doi.org/10.1037/0735-7028.33.1.104
Rosewood, J. (2017). Jeffrey Dahmer: A Terrifying True Story of Rape, Murder. LAK Publishing.
Sher, L. & Rice, T. (2015). Prevention of homicidal behaviour in men with psychiatric disorders. The World Journal of Biological Psychiatry, 16(4), 212–229. https://doi.org/10.3109/15622975.2015.1028998
Sófi, Gy. & Farkas, J. (2020). A fiatalkori pszichopátiás vonások legfőbb jellegzetességei és rendészeti vetületei. In Marton Zs., Németh K., Pelesz P., Péter E. (Szerk.), IV. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia. Tanulmánykötet (pp. 42–54). Pannon Egyetem.
Stone, M. H. (2009). The Anatomy of Evil. Prometheus Books.
Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó.
Urist, J. (1977). The Rorschach test and the assessment of object relations. Journal of personality assessment, 41(1), 3–9. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4101_1
Volkert, J., Gablonski, T. C. & Rabung, S. (2018). Prevalence of personality disorders in the general adult population in Western countries: systematic review and meta-analysis. The British Journal of Psychiatry, 213(6), 709–715. https://doi.org/10.1192/bjp.2018.202
Zabala-Baños, M. C., Segura, A., Maestre-Miquel, C., Martínez-Lorca, M., Rodríguez-Martín, B., Romero, D. & Rodríguez, M. (2016). Mental disorder prevalence and associated risk factors in three prisons of Spain. Rev Esp Sanid Penit, 18(1), 13–23. https://doi.org/10.4321/S1575-06202016000100003
.png)
