Börtön- és ökopszichológia
Az öko-érzelmekkel való munka integrálása a fogvatartottakkal végzett tanácsadási folyamatokba
Absztrakt
A cikkben az ökopszichológia büntetésvégrehajtási gyakorlatba való bevezetésének lehetőségét vetem fel. Az öko-érzelmek mind a mentális, mind a fizikai egészséget befolyásolják. Egy ökopszichológiai blokk bevezetése a büntetés-végrehajtási intézetben (továbbiakban: bv. intézet) végzett tanácsadási folyamatokba növelheti az ökológiai válsággal kapcsolatos felelősségvállalás létrejöttét, ezáltal pedig egy sikeresebb reintegrációhoz is hozzájárulna. A pozitív öko-érzelmek tudatosítása által a fogvatartott képes lehet a hatékonyabb érzelemszabályozásra. A börtönpszichológusi feladatok közé tartozik a börtönadaptáció, valamint a reszocializáció elő segítése, ehhez hatékony módszer lehet a természetkapcsolattal való munka.
Hivatkozások
Ágoston C. - Csaba B. - Nagy B. - Kőváry Z. - Dúll A. - Rácz J. - Demetrovics Z. (2022): Identifying types of eco-anxiety, eco-guilt, eco-grief, and eco-coping in a climate-sensitive population: A qualitative study. International journal of environmental research and public health. 19(4), 2461.
https://doi.org/10.3390/ijerph19042461
Albrecht G. (2011): Chronic Environmental Change: Emerging 'Psychoterratic' Syndromes. In: Weissbecker, I. (eds) Climate Change and Human Well-Being. International and Cultural Psychology. Springer, New York, NY. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-9742-5_3
https://doi.org/10.1007/978-1-4419-9742-5_3
Boros J. - Csetneky L. (2002): Börtönpszichológia. Budapest, Rejtjel Kiadó
Colbert, R. (2008): Last Child in the Woods: Saving our Children from Nature Deficit Disorder (Revised Edition 2008). Children, Youth and Environments, 18(2), p. 297-298.
https://doi.org/10.1353/cye.2008.0018
DeRobertis, E. M. (2015): Philosophical-anthropological considerations for an existential-humanistic ecopsychology. The Humanistic Psychologist, 43(4), p. 323-337.
https://doi.org/10.1080/08873267.2014.961637
Fredericks, S. E. (2021): Environmental guilt and shame: signals of individual and collective responsibility and the need for ritual responses. Oxford University Press
https://doi.org/10.1093/oso/9780198842699.001.0001
Fromm, E. (1964): The heart of man. New York, NY: Harper & Row
Haller J. - Farkas J. - Fogarasi M. - Kováts D. - Malét-Szabó E. (2020): A bűnöző elme. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó
Ikei, H. - Komatsu, M. - Song, C. R. - Himoro, E. - Miyazaki, Y. (2014): The physiological and psychological relaxing effects of viewing rose flowers in office workers. Journal of Physiological Anthropology, 33(6), 1-5. DOI: 10.1186/1880-6805-33-6
https://doi.org/10.1186/1880-6805-33-6
Kanczler Gy. - Bihariné K. E. (2019): Ökológiai alapismeretek. Természetvédelem és Környezetvédelem. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó
Kaplan, R. - Kaplan, S. (1989): The experience of nature: A psychological perspective. Cambridge University Press
Kiss A. - Farkas J. - Gyurkó N. (2021): Mentőöv érzelmi viharok esetére -érzelemszabályozás a gyakorlatban. Második, bővített kiadás, Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet - Nyírő Gyula Kórház
Kuo, F. E. - Sullivan, W. C. (2001): Environment and crime in the inner city: Does vegetation reduce crime?. Environment and behavior, 33(3), p. 343-367.
https://doi.org/10.1177/00139160121973025
Molnos Zs. (2020): Az ökopszichológiai szemlélet és módszertan a pszichológiai tanácsadásban
Louv, R. (2008): Last child in the woods: Saving our children from nature-deficit disorder. Algonquin books
Lopez, M. (2014): How to build for success: Prison design and infrastructure as a tool for rehabilitation. Retrieved from http://www.penalreform.org/blog/build-success-prison-design-infrastructure-toolrehabilitation/
Moore, E. O. (1981): A prison environment's effect on health care service demands. Journal of Environmental Systems, 11(1), p. 17-34.
https://doi.org/10.2190/KM50-WH2K-K2D1-DM69
Roszak, T. (1992): The voice of the earth: Discovering the ecological ego. The Trumpeter, 9(1).
Schiebel, T. - Gallinat, J. - Kühn, S. (2022): Testing the Biophilia theory: Automatic approach tendencies towards nature. Journal of Environmental Psychology, 79, 101725.
https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2021.101725
Söderlund, J. - Newman, P. (2017): Improving mental health in prisons through biophilic design. The Prison Journal, 97(6), p. 750-772.
https://doi.org/10.1177/0032885517734516
Tringer L. (1991): A gyógyító beszélgetés. Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület
Venkatesan, A. - Barentine, J. C. (2023): Noctalgia (sky grief): Our Brightening Night Skies and Loss of Environment for Astronomy and Sky Traditions. arXiv preprint arXiv:2308.14685.
Zelenski, J. M. - Desrochers, J. E. (2021): Can positive and self-transcendent emotions promote proenvironmental behavior? Current Opinion in Psychology, p. 42., 31-35.
