A felszínborítás változása a karcsai Karcsa-tó környezetében 1966–2020 között

Abstract

Összességében megállapíthatjuk a vizsgált terület felszínborításáról, hogy az elmúlt évtizedekben történtek benne olyan változások, melyek elősegíthetik az állóvíz fennmaradását, környezete ökológiai sokszínűségének növekedését, valamint a csökkenthetik a terhelését. Ezek között kell megemlítenünk az erdőterületek majdnem háromszoros növekedését, illetve a szántók és kertek kiterjedésének közel 10%-os csökkenését (6. táblázat). A partok mentén szélesedő zöldfolyosók az élőlények számára több kilométer hosszan nyújthatnak zavartalan közlekedési sávot az országhatár irányából a belső területek felé. A fásszárú növényzet arányának növekedése klimatikus, vízháztartási, ökológiai és környezetvédelmi szempontokból is előnyösebb a tó közvetlen környezete számára a területveszteség nagyját viselő szántókkal ellentétben.

Természetesen a tó vizének részletes vízkémiai elemzése nélkül nem vonhatunk le végleges következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy a beépített területek és a szántók nagy aránya miatt a Karcsát éri-e akkora szerves anyag, nitrát-, és foszforterhelés, ami hosszú távon a tó feltöltődését eredményező folyamatokat erősítené. Az előbbieket figyelembe véve viszont megállapíthatjuk, hogy szükséges a Karcsa-tó figyelmes kezelése, illetve védelme. Ezek nélkül az egyes felszínborítású területek jelentős aránya miatt a felőlük érkező terhelések elősegíthetik a nyílt víztükör csökkenését, a vízi növényzet elburjánzását és a vízminőség romlását.

A felszínborítás típusok foltszáma fokozatosan emelkedik az ezredfordulót követően, amely jelentős mértékben elősegítheti a hordalékszállítását a tóba, mivel a nagyszámú kisebb és többféle folt sokkalta kevésbé képes mérsékelni azt, mint a kevesebb, de nagyobb és homogénebb (Szilassi et al. 2006).

A mintaterületen szélsőségesen magas csapadékmennyiség hatására megnövekedhet a fűvel és bokrokkal borított területfoltok száma. Habár az erdővel borított területek foltjainak száma folyamatosan nőtt a vizsgált időszakban, ennek ellenére a legtöbbjük viszonylag kis területtel rendelkezik. A nagy táblás szántóföldek és az időszak során szintén növekvő beépített területek ezért a kisebb foltokra jelentős zavaró hatást gyakorolhatnak, szintén magas lehet a zavarás értéke az átlagosan nagy kerületű, de rendszerint kis területű nyílt füves területek esetén is.