Nyitni vagy nem nyitni? – Pilisi barlangok szellőzöttsége a geokémiai adatok tükrében

Abstract

A cseppkőképződmények a paleoklimatológiai kutatás egyik legfontosabb és legtöbb információt nyújtó tárgyai. Ugyanakkor a környezeti viszonyokra utaló adatok értelmezéséhez ismernünk kell az adott barlang működését, meg kell állapítsuk, hogy az adott helyszínen képződő karbonát összetétele milyen kapcsolatban áll a környezeti paraméterek változásával. A tanulmány a Vacska-barlangban gyűjtött cseppkőképződmények és üveglemezeken kivált karbonát stabilizotóp-geokémiai elemzésének eredményeit mutatja be. A karbonátképződmények legfiatalabb, az utolsó 1-2 évtizedben képződött rétege a barlang bejáratától legtávolabb eső egyetlen helyszín kivételével erős szellőzöttségre utaló izotópfrakcionációs jelet mutat, ami karbonátszöveti változással is járt. A szöveti változást megelőzően a cseppkőképződmények karbonátja nem mutat szellőzöttségre utaló összetételeket, ami arra utal, hogy a barlangi területek összenyitása okozhatta a változást. Ennek alapján javasoljuk helyi lezárások beépítését a Vacska-barlangban, illetve a környezetében levő Ariadne-barlangrendszerben. A tanulmány jó példát mutat arra, hogy a felfedező kutatás eredményei hasznosíthatóak a gyakorlati környezetvédelemben, a szigorúan védett barlangi környezet megóvásában.