IPAR 4.0 TECHNOLÓGIÁK ÉS FOGLALKOZTATÁS A MAGYAR KÖNNYŰIPARBAN EGY EMPIRIKUS KUTATÁS TÜKRÉBEN

Eva Kiss; Ernő  Molnár; Csongor Nagy

doi:10.32643/fk.148.3.3

Eva Kiss HUN-REN CSFK, Földrajztudományi Intézet, Budapest
Ernő Molnár DE Természettudományi és Technológiai Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen
Csongor Nagy DE Természettudományi és Technológiai Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen

DOI: https://doi.org/10.32643/fk.148.3.3

Abstract

Az elmúlt évtizedben kibontakozó negyedik ipari forradalom egyszerre jelent kihívást és lehetőséget az évtizedek óta komoly nehézségekkel küzdő magyar könnyűipar számára. A tanulmány egy empirikus kutatás (céginterjúk) alapján azt vizsgálja, hogy a textil-, ruházati-, bőr- és cipőiparban (TRBC szektor) mennyire terjedtek az Ipar 4.0 technológiák, és ez milyen hatással van a foglalkoztatásukra. Azt tapasztaltuk, hogy az új technológiák alkalmazása ezekben az iparágakban ma még kevésbé előrehaladott. Emiatt a foglalkoztatottak számában és összetételében sem következett be látványos változás napjainkig. Ez összefügg az ágazat sajátosságaival és a foglalkoztatott munkaerő kedvezőtlen jellemzőivel is. Valójában ezen tényezők miatt a negyedik ipari forradalom új technológiái nem jelentenek valódi lehetőséget a TRBC szektor számos vállalkozása számára a következő években.