A földrajzi és a kulturális távolság kapcsolata. Milyen messze van valójában a fertődi Esterházy-kastély?

  • István Vizi Soproni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar
  • László Kulcsár Soproni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar
  • Csilla Obádovics Soproni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar
Kulcsszavak: örökség turizmus, kulturális távolság, földrajzi távolság, látogatók, társadalmi profil, Esterházy kastély, Fertőd, Magyarország

Absztrakt

A tanulmány azt a ritkán kutatott összefüggést vizsgálta, hogy mi a kapcsolat a földrajzi (közúton való percben mért elérhetőségi idő) távolság és a kulturális távolság (a diplomások arányával mért kulturális motiváció) között egy örökségturisztikai attrakció látogatásánál. A turisztikai desztinációt esetünkben a fertődi Esterházy-kastély jelentette. Az adatbázist a Kastélyt 2016-ban látogatott magyar turisták jelentették. A földrajzi elérhetőséget a postai irányítószám alapján számítottuk, a kulturális távolságot pedig a vizsgált járások diplomával rendelkező népessége alapján becsültük.

Eredményeink alapján egyrészt meghatároztuk a Kastélyt látogatók kiinduló földrajzi helyzetének típusait és a különböző térségek társadalmi profilját. Másrészt meghatároztuk, hogy a kulturális távolság milyen szerepet játszik a földrajzi távolság „átlépésében”. Eredményeink bebizonyították, hogy a nagyobb földrajzi távolság egyben a kulturális távolság jelentőségének növekedésével jár együtt az örökségturisztikai célpont elérésének érdekében. A földrajzi és a társadalmi távolság együttes vizsgálatának tehát fokozott jelentősége van a turisztikai kutatások területén.

Megjelent
2019-04-03
Rovat
Értekezések