Ártéri üledékek mikroműanyag tartalma az Alsó-Tisza egy kanyarulata mentén

Absztrakt

A környezetbe legálisan vagy illegálisan kijutó műanyagok mennyisége egyre nagyobb, hiszen a népesség műanyag felhasználása folyamatosan növekszik. A folyókban szállítódó mikroműanyagoknak (<5 mm) többféle formája ismert. A foszlányok nagyobb műanyagtárgyak töredezésével vagy kopásával keletkeznek, a szálak rendszerint szintetikus alapanyagú ruhák mosásából erednek, míg a kozmetikumokból származó gömbök a szennyvízzel kerülnek a környezetbe. Célunk a mikroműanyagok ülepedésének vizsgálata egy természetesen fejlődő folyókanyarulat mentén kialakult különböző ártéri formákon. A vizsgált alsó-tiszai (Ányási-)kanyarulat mentén az ártéri formák legfelső üledékrétege (0–5 cm) 0–1800 db/kg mikroműanyagot tartalmaz. A mélyfekvésű sarlólaposok (458–1300 db/kg) és az övzátonysor üledékében (220–1600 db/kg) rakódott le a legtöbb mikroműanyag, de a mélyfekvésű kubikgödörből vett minták szennyezettsége is magas (818–880 db/kg). Az aktív övzátonyon és a folyóháton alacsonyabb az üledékek mikroműanyag szennyezettsége (100-620 db/kg). A part mentén lévő folyóhát anyagában 50 cm mélységig fordul elő mikroműanyag (1753–4800 db/kg), míg az ártér távolabbi pontján már csak 10 cm-ig. A mintákban a műanyag szálak a leggyakoribbak, ami egyértelműen arra utal, hogy a szennyvízből származnak.