The origin of iron-manganese contamination in bankfiltration wells

  • Károly Márialigeti ELTE University of Applied Sciences Department of Microbiology
  • Béla Tolnai BioModel Gp.
Keywords: Bankfiltration, iron-manganese removal, oxic-anoxic coastline

Abstract

The presence of iron and manganese in bankfiltration well water is undesirable. Water containing iron and manganese in contact with air causes deposits in water supply structures, especially in pipelines. The iron and manganese content ‑ at least in concentrations characteristic in Hungarian cases ‑ is not harmful to health. However, the precipitate can cause angry complaints of consumers, moreover it may generate operational problems. The iron-manganese content is therefore a major challenge for water utilities. The most common solution is iron and manganese removal, i.e. removal at the treatment plant. Only very rarely does the prevention of "contamination" of well water arise. In the following, the origins of iron-manganese impurities will be examined, with a focus on bankfiltration, in order to find ways of preventing contamination.

Author Biographies

Károly Márialigeti, ELTE University of Applied Sciences Department of Microbiology

KÁROLY MÁRIALIGETI is a biologist, microbiologist, Doctor of the Hungarian Academy of Sciences, Professor Emeritus, and a member of the Department of Microbiology at ELTE University of Applied Sciences. His area of ​​expertise is microbial ecology and the development of environmental biotechnologies. He pays special attention to natural and artificial wetlands, including drinking water, water production and distribution systems, as well as the changes in the state of wastewater and contaminated water and sewage sludge that can be traced back to biological processes.

Béla Tolnai, BioModel Gp.

BÉLA TOLNAI is a mechanical engineer, a specialist in control engineering. He obtained his PhD degree in 2025. He has been a member of the Hungarian Hydrological Society since 1994, and is the holder of the ProAqua, Ödön Bogdánfy, and Jenő Kvassay awards. He is the recipient of the Ferenc Reitter award of the MAVÍZ. His field of expertise encompasses the processes of water utility technology in the broadest sense, such as technological process control, network reconstruction planning, and biological filtration modeling. As a senior manager, he was responsible for the water supply of the capital.

References

Andrásfalvy B. (2007). A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium Kiadó p. 440.

Balassa G., Gondár K., Gondárné Sőregi K., Horváth A., Pethő, S. (2006). Partiszűrésű ivóvízbázisok diagnosztikájának tapasztalatai. https://www.fava.hu/publikaciok

Balázs E. (1947). A nyolcvanéves Budapesti Vízmű. A „Budapest” könyvtára 7. szám, p. 30.

BEOL (2007). Budapest felett vízi paradicsom, alant szenny és bűz. Beszámoló a második Duna Vízminőségi Expedíció útjáról. https://www.beol.hu/hirek-orszagvilag/2007/09/budapest-felett-vizi-paradicsom-alant-szenny-es-buz

Csiszár E. (2019). Kihívások a Tass, Gudmon-foki partiszűrésú Regionális Vízbázis üzemeltetésében. Vízmű Panoráma, 4. szám pp 2-4.

FŐMTERV (2007). A Ráckevei Vízkezelőmű Technológiai korszerűsítésének vizsgálata. A Fővárosi Vízművek számára készült tanulmányterv, p. 73

Holnapy D., Almássy B. (1963). Víztermelő kútrendszerek gazdaságos üzemi szintjének meghatározása NIM Ipargazdasági és Üz. Szerv. Intézet kiadványa, pp. 139-147.

Jekel, M., Grünheid, S. (2007). Ist die Uferfiltration eine effektive Barriere gegen organische Substanzen und Arzneimittelrückstände Gwf Wasser-Abwasser 148 Nr. 10. pp. 698-703

Józsa I., Csonka F. (1984). Hosszú nyersvízvezeték üzemeltetési tapasztalatai. Hidrológiai Közlöny 1984 3.sz. pp. 179-182.

Károlyi A., Tolnai B. (2008). Vízrajz, 140 éve a főváros szolgálatában. A Fővárosi Vízművek kiadványa, 2008. p. 98.

Kirschner, A.K.T., Kavka, G.G., Reischer G.H., Mach, R.L:, Farnleitner, A. H. (2008). Microbiological water quality and DNA-based quantitative microbial source tracking in Joint Danube Survey 2, Final Scientific Report, pp. 86-95.

KKFT BME (2009). A biológiai rendszerek kinetikája. http://kkft.bme.hu/sites/default/files /Vebi_Biomernoki.pdf /2000.

Magyar Építők (2012). Évtizedekre megoldották Szekszárd ivóvízellátását. https://magyarepitok.hu/evtizedekre-megoldottak-szekszard-ivovizellatasat

Makk J. (2008). A vas és mangán körforgalma. In. Márialigeti K. (szerk) Bevezetés a Prokarioták világába ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék, Budapest, pp. 252-259.

Mádlné Szőnyi J. (2022). Új utak a klímaváltozás adaptációban - vízpótlás és tározás a felszín alatt Víz- és szennyvízkezelés az Iparban, Soós Ernő Konferencia, Zalakaros, előadás.

Máttyus nyomán (2008). Vízellátás. General Press Kiadó, p. 862.

Patziger M. (2018). Közepes és kis szennyvíztisztító telepek hatékony üzemeltetése. Magyar Víziközmű Szövetség kiadványa p. 130.

Rózsa A. (2000). Beszivárgás vizsgálatok a Szentendrei-Duna medrében. Hidrológiai Közlöny 2. szám. pp. 119-131.

Somlyódy L. (2011). Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, p. 336.

Tolnai B. (2010). Vízminőség és biológiai szűrés. A Fővárosi Vízművek számára készült tanulmányterv, p. 14

Tolnai B. (2015). A biológiai szűrésről axiomatikus szemléletben. Hidrológiai Közlöny, 2015/3 sz. pp. 63-73.

Tolnai B. (2021). A pH és a kutak háttérvize. Vízmű Panoráma 2021/5. pp. 22-24.

Tolnai B. (2025). A biológiai szűrés modellezése és a modell gyakorlati alkalmazása. PhD értekezés BME ÉMK.

TOVA-Partner Kft. (2010). Nagymaros vízbázis, a vízminőség romlásának okai és a visszaállítás lehetőségei. A DMRV számára készült tanulmányterv, p. 12.

TOVA-Partner Kft. (2011). Az Ercsi kútsor üzemeltetésének felülvizsgálata. A DRV számára készült tanulmányterv, p. 35.

Zajzon I. (2011). A DRV Zrt. Távlati Fejlesztési Terve (2011-2025) 2. kötet A DRV számára készült tanulmányterv, p. 70.

Zajzon I. (2022). A Dunaújvárosi Ifjúság (Szalki-) Szigeti Víztermelő Telep IV. csápos kútjának felújítási munkálatairól. Szakvélemény, p. 8.

FV Zrt. (d.n.). Adatbázis.

Published
2026-03-20
How to Cite
MárialigetiK., & TolnaiB. (2026). The origin of iron-manganese contamination in bankfiltration wells. Hungarian Journal of Hydrology, 106(1), 60-75. https://doi.org/10.59258/hk.22212
Section
Scientific Papers