A partiszűrésű kutak vas és mangán szennyezésének eredetéről

Károly Márialigeti; Béla Tolnai

doi:10.59258/hk.22212

Márialigeti Károly ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék
Tolnai Béla BioModel Bt.

Kulcsszavak: Partiszűrés, vas és mangán eltávolítás, oxikus-anoxikus partszakasz

Absztrakt

A partiszűrésű kútvízben megjelenő vas- és mangántartalom nem kívánatos jelenség. A levegő oxigénjével érintkező vas és mangántartalmú víz a vízellátás műtárgyaiban – elsősorban a csővezetékekben – lerakódásokat okoz. A vas- és mangántartalom a hazai ivóvizek esetében jellemző koncentrációkban az egészségre nem káros. A vezetékekben felkavarodó üledék a fogyasztóknál megjelenve azonban indulatos panaszokat vált ki, de üzemeltetési gondokat is okozhat. A vas- és mangántartalom a víziközművek számára emiatt lényeges kihívást jelent. Megoldásként leggyakrabban a vas- és mangántalanítás, azaz a kezelőművi eltávolítás szolgál. Csak nagyon ritkán merül fel a kútvíz „elszennyeződésének” megakadályozása. A következőkben – szorítkozva a partiszűrésre – a vas és mangán eredetét vizsgáljuk, keresve az elszennyeződés meggátlásának lehetőségét.

Szerző életrajzok

Márialigeti Károly, ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék

MÁRIALIGETI KÁROLY biológus, mikrobiológus, az MTA doktora, professor emeritus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék munkatársa. Szakterülete a mikrobiális ökológia, környezeti biotechnológiák kutatása fejlesztése. Kiemelt figyelmet fordít a természetes és mesterséges vizes élőhelyekre, igy az ivásra használt vizek, víztermelő és –elosztó rendszerek, valamint a szenny- és szennyezett vizek, szennyvíziszapok biológiai folyamatokra visszavezethető állapotváltozásainak kérdéskörére.

Tolnai Béla, BioModel Bt.

TOLNAI BÉLA gépészmérnök, irányítástechnikai szakmérnök. PhD tudományos fokozatát 2025-ben szerezte. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 1994 óta tagja, ProAqua, Bogdánfy Ödön, Kvassay Jenő díjak birtokosa. A MAVÍZ Reitter Ferenc díjasa. Szakterülete a vízi közmű technológia legszélesebb értelemben vett folyamatait, mint a technológiai folyamatirányítást, a hálózati rekonstrukció tervezést és a biológiai szűrés modellezését öleli fel. Felsővezetőként felelősséget viselt a főváros vízellátásában.

Hivatkozások

Andrásfalvy B. (2007). A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium Kiadó p. 440.

Balassa G., Gondár K., Gondárné Sőregi K., Horváth A., Pethő, S. (2006). Partiszűrésű ivóvízbázisok diagnosztikájának tapasztalatai. https://www.fava.hu/publikaciok

Balázs E. (1947). A nyolcvanéves Budapesti Vízmű. A „Budapest” könyvtára 7. szám, p. 30.

BEOL (2007). Budapest felett vízi paradicsom, alant szenny és bűz. Beszámoló a második Duna Vízminőségi Expedíció útjáról. https://www.beol.hu/hirek-orszagvilag/2007/09/budapest-felett-vizi-paradicsom-alant-szenny-es-buz

Csiszár E. (2019). Kihívások a Tass, Gudmon-foki partiszűrésú Regionális Vízbázis üzemeltetésében. Vízmű Panoráma, 4. szám pp 2-4.

FŐMTERV (2007). A Ráckevei Vízkezelőmű Technológiai korszerűsítésének vizsgálata. A Fővárosi Vízművek számára készült tanulmányterv, p. 73

Holnapy D., Almássy B. (1963). Víztermelő kútrendszerek gazdaságos üzemi szintjének meghatározása NIM Ipargazdasági és Üz. Szerv. Intézet kiadványa, pp. 139-147.

Jekel, M., Grünheid, S. (2007). Ist die Uferfiltration eine effektive Barriere gegen organische Substanzen und Arzneimittelrückstände Gwf Wasser-Abwasser 148 Nr. 10. pp. 698-703

Józsa I., Csonka F. (1984). Hosszú nyersvízvezeték üzemeltetési tapasztalatai. Hidrológiai Közlöny 1984 3.sz. pp. 179-182.

Károlyi A., Tolnai B. (2008). Vízrajz, 140 éve a főváros szolgálatában. A Fővárosi Vízművek kiadványa, 2008. p. 98.

Kirschner, A.K.T., Kavka, G.G., Reischer G.H., Mach, R.L:, Farnleitner, A. H. (2008). Microbiological water quality and DNA-based quantitative microbial source tracking in Joint Danube Survey 2, Final Scientific Report, pp. 86-95.

KKFT BME (2009). A biológiai rendszerek kinetikája. http://kkft.bme.hu/sites/default/files /Vebi_Biomernoki.pdf /2000.

Magyar Építők (2012). Évtizedekre megoldották Szekszárd ivóvízellátását. https://magyarepitok.hu/evtizedekre-megoldottak-szekszard-ivovizellatasat

Makk J. (2008). A vas és mangán körforgalma. In. Márialigeti K. (szerk) Bevezetés a Prokarioták világába ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék, Budapest, pp. 252-259.

Mádlné Szőnyi J. (2022). Új utak a klímaváltozás adaptációban - vízpótlás és tározás a felszín alatt Víz- és szennyvízkezelés az Iparban, Soós Ernő Konferencia, Zalakaros, előadás.

Máttyus nyomán (2008). Vízellátás. General Press Kiadó, p. 862.

Patziger M. (2018). Közepes és kis szennyvíztisztító telepek hatékony üzemeltetése. Magyar Víziközmű Szövetség kiadványa p. 130.

Rózsa A. (2000). Beszivárgás vizsgálatok a Szentendrei-Duna medrében. Hidrológiai Közlöny 2. szám. pp. 119-131.

Somlyódy L. (2011). Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, p. 336.

Tolnai B. (2010). Vízminőség és biológiai szűrés. A Fővárosi Vízművek számára készült tanulmányterv, p. 14

Tolnai B. (2015). A biológiai szűrésről axiomatikus szemléletben. Hidrológiai Közlöny, 2015/3 sz. pp. 63-73.

Tolnai B. (2021). A pH és a kutak háttérvize. Vízmű Panoráma 2021/5. pp. 22-24.

Tolnai B. (2025). A biológiai szűrés modellezése és a modell gyakorlati alkalmazása. PhD értekezés BME ÉMK.

TOVA-Partner Kft. (2010). Nagymaros vízbázis, a vízminőség romlásának okai és a visszaállítás lehetőségei. A DMRV számára készült tanulmányterv, p. 12.

TOVA-Partner Kft. (2011). Az Ercsi kútsor üzemeltetésének felülvizsgálata. A DRV számára készült tanulmányterv, p. 35.

Zajzon I. (2011). A DRV Zrt. Távlati Fejlesztési Terve (2011-2025) 2. kötet A DRV számára készült tanulmányterv, p. 70.

Zajzon I. (2022). A Dunaújvárosi Ifjúság (Szalki-) Szigeti Víztermelő Telep IV. csápos kútjának felújítási munkálatairól. Szakvélemény, p. 8.

FV Zrt. (d.n.). Adatbázis.