A budai Várbarlang csepegővizeinek mennyiségi mérése klasszikus és modern mérési módszerekkel

Kulcsszavak: Budai Várbarlang, csepegővíz, monitoring, korrelációvizsgálat

Absztrakt

A budai Várhegy alatt húzódó Várbarlang állagmegőrzése szempontjából fontos a barlangi vizek vizsgálata. A kutatás fő céljai a csepegővíz mennyiségi mérése és a korábbi megfigyelésekhez képest bekövetkezett változások feltárása voltak. A célok közé tartozott továbbá a csepegővíz mérési helyek, valamint a csepegővíz- és csapadékadatok közötti kapcsolat vizsgálata. A méréseket saját készítésű billenőedényes mérőműszerekkel és ad hoc helyszíni mérésekkel végeztük. Korrelációvizsgálatot hajtottunk végre a két helyszínen mért csepegővíz értékeken és a csepegővíz és csapadék idősorokon. Az éves csepegővízmennyiségeket kiszámítottuk, és az eredményeket összehasonlítottuk a korábbi mérésekkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a két csepegőhely közt erős, azonban a csapadékkal csak gyenge lineáris kapcsolat van. Az éves csepegővízmennyiség a korábbi adatokhoz képest a vizsgált időszak alapján valószínűleg nőtt. A barlangi vizek eredetének megállapításához további kutatások szükségesek hosszabb mérési adatokkal és vízkémiai vizsgálatokkal.

Szerző életrajzok

Gazda Fanni, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Gazda Fanni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnök hallgatója. Tanulmányait 2021-ben kezdte meg BSc hallgatóként, jelenleg a vízmérnöki szakirányon tanul. Háromszor vett részt a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) és 2024-ben elnyerte az egyetem József nádor-díját. A 2024/2025-ös tanévben Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogramban részesül. Emellett a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumban dolgozik kutatási asszisztensként.

Farkas Dávid, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Farkas Dávid 2015-ben szerzett építőmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ezt követően 2015-2018-ig ugyanitt a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken doktorandusz hallgató, 2018-tól tudományos segédmunkatárs, 2022-től egyetemi adjunktus. 2009 óta a Magyar Hidrológiai Társaság, 2020-tól a Magyar Mérnöki Kamara tagja.

Hajnal Géza, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

HAJNAL GÉZA 1993-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) építőmérnöki diplomát szerzett, 1994-ben ugyanott okleveles mérnöktanári képesítést kapott. 2002-ben PhD fokozatot szer-zett. 2008-tól a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék docense, 2017 és 2020 között tanszékvezető volt. Fő kutatási területe a hidrogeológia és a vízmérleg-számítás. Kétszer nyerte el a Bolyai János kutatói ösztöndíjat (2004-2006, 2008-2010) hidrogeológiai tárgykörű kutatásaival. 2020-ban a Pécsi Tudományegyetemen meg-védte irodalomtudományi disszertációját.

Szieberth Dénes, Nemzeti Víztudományi és Vízbiztonsági Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biotechnológiai Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

SZIEBERTH DÉNES 1997-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát, 2000-ben PhD fokozatot. Tanulmányainak befejezése óta a BME Szervetlen és Analitikai Kémia tanszékén dolgozik, 2011 óta docensként. Eredeti szakterülete a kémiai reakciók mechanizmusának modellezése. Ösztöndíjasként kutatott számos egyetemen (Kaiserslautern, Leuven, Antwerpen, Edinburgh, Sendai, Torino). 2014 óta érdeklődése a karsztvizek felé fordult, a vízanalitika mellett a víz alatti barlangokban végzett mérések és mintavételek, valamint az egyedi műszerek tervezése jelentik fő kutatási irányát.

Hivatkozások

Hajnal G. (2003). A budai Várhegy hidrogeológiája (in Hungarian). Budapest, Akadémiai Kiadó.

Hajnal G. (2005). New method of calculating water balance for the Castle Hill, Buda. Acta Geologica Hungaricana, 45 (4), pp. 385-402. https://doi.org/10.1556/ageol.45.2002.4.5

Hajnal G., Farkas D. (2011). Hydrogeologische Untersuchungen des Höhlensystems der Budaer Burg (in German). Beiträge Zur Hydrogeologie, 58, pp. 27-52.

Horusitzky H. (1938). Budapest Dunajobbparti részének geológiai viszonyai (in Hungarian and German). Hidrológiai Közlöny, 18, pp. 1-404.

HungaroMet Nonprofit Zrt. (2024). Meteorológiai Adattár. https://odp.met.hu (Download date: 8th October 2024)

Kadič, O. (1942). A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése (in Hungarian). BARLANGVILÁG, XII. (3-4), pp. 49-75.

Kessler H. (1971). A budai Várbarlangban végzett hidrológiai mérések értékelése (manuscript, in Hungarian). FŐMTERV 30.891.

Krolopp E., Schweizer F., Scheuer Gy., Dénes Gy. (1976). A budai Várhegy negyedkori képződményei (in Hungarian). Bull. of the Hungarian Geol. Soc., 106 (3), pp. 193-228.

Nagy J.B. (2021). Hidrológiai vizsgálatok a Molnár János-barlangban (BSc thesis, in Hungarian). Budapest University of Technology and Economics, Budapest.

Rétiné Z.J. (1994). Pince veszélyelhárítás a budai Várban az 1880-1890-es években. Levéltári kutatás (maunscript, in Hungarian).

Scheuer Gy. (1986). A budai Vár-barlang geológiai vizsgálata, geológiai állapotfelvétel (manuscript, in Hungarian). Budapest.

Szontagh T. (1908). A budai várhegyi Alagút hidrogeológiai viszonyai - Jelentés a Várhegyi Alagút vizesedésének okairól (in Hungarian) (p. 23). Budapest.

Tóth D. (2016). A Molnár János-barlang térségének hidrológiai vizsgálata (MSc thesis, in Hungarian). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.

Megjelent
2025-06-08
Hogyan kell idézni
GazdaF., FarkasD., HajnalG., & SzieberthD. (2025). A budai Várbarlang csepegővizeinek mennyiségi mérése klasszikus és modern mérési módszerekkel. Hidrológiai Közlöny, 105(EN_1), 21-30. https://doi.org/10.59258/hk.19313
Rovat
Tudományos közlemények