A „Vizet a Tájba!” program megvalósítása – Konfliktusok, kompromisszumok, megoldások

István Láng

doi:10.59258/hk.23778

Láng István Országos Vízügyi Főigazgatóság

Kulcsszavak: Éghajlatváltozás, vízvisszatartás, ökoszisztémák vízigénye, mezőgazdasági vízhasznosítás, hossz-, és keresztirányú átjárhatóság, vízkivezetés, értékelt ökoszisztéma szolgáltatás, medermorfológia

Absztrakt

A klímaváltozás következtében változnak a rendelkezésre álló vízkészletek. A fennálló, vagy növekvő vízigények kielégítése országos szinten is beavatkozásokat tesz szükségessé. A növekvő igényekkel szemben az elérhető vízkészletek csökkenése leginkább mezőgazdaság és a természetvédelem területén okozza a legsúlyosabb problémát. Míg a mezőgazdaság területén az egyre gyakoribb aszály miatt nő a vízigény, addig a természeti területeken, az aszály és a vízhiány miatt a vizes ökoszisztémák működéséhez, ökoszisztéma szolgáltatásuk megőrzéséhez szükséges a természetes vízigényük kielégítése. A vízgazdálkodás területén szükségszerűvé vált a vízkészletek rendelkezésre állásának kiegyenlítése, a szélsőségek kompenzálása érdekében. Figyelembe véve Magyarország földrajzi adottságait a lehetséges fejlesztésekre különböző megoldási lehetőségek kerültek előtérbe a dombvidékeinken, a hátságainkon és a folyóink ártéri területein. A vízvisszatartás szükségessége előtérbe helyez olyan megoldásokat, amelyeket újra kell értékelni egyrészt képességeik szerint, másrészt esetleges hátrányaik lehetséges kiküszöbölése érdekében. Mindezek az érintettek körében konfliktusokat okoznak, amelyek kiküszöbölése konszenzus mentén, de minimum kompromisszumok meghozatalával lehetséges

Információk a szerzőről

Láng István, Országos Vízügyi Főigazgatóság

LÁNG ISTVÁN az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, okleveles vízépítő mérnök. A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítőmérnöki szakán végzett (1987). Területi ismereteit területi vízügyesként, a Szigetköz árvízvédekezésében, és a mellékágrendszer vízpótlásának kiépítésében szerezte meg. Vízügyi szakági vezetőkén az árvízvédelem, folyószabályozás és a vízpótlás területén, az ökológiai és az árvízi szempontokat szintetizáló nagyvízi mederkezelés bevezetésének megalapozója, valamint a vízkárelhárítás kiterjesztésének kezdeményezője a vízhiány (aszály) területére is. Szakmai elismerései: MHT Pro Aqua emlékérem (2006), Rendkívüli Helytállásért érdemjel – arany fokozat (2013), Köz Szolgálatáért érdemjel – ezüst fokozat (2013), Kvassay Jenő emlékérem (2018).

Hivatkozások

Hideg É., Mihók B., Gáspár J., Schmidt P., Márton A., Fabók V., Báldi A. (2018). Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050. Magyar Tudomány 2018/05. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.5.14

ICPDR (2017). Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság ICPDR tokhalfaj-védelmi stratégiája. Bécs. https://doi.org/10.4324/9780203105160-16

Láng I. (2025). A „Vizet a tájba!” program szerepe a vizes élőhelyek rekonstrukciójában. Előadás kézirata.

Láng I.(2026). Fajmegőrzés és/vagy vízvisszatartás. Előadás kézirata.

Nemzetközi Rajnavédelmi Bizottság (1987). Rhine Action Programme (1987–2000) – Salmon 2000 Prog-ramme

Neufeld, D. (2022). Visualizing Carbon Storage in Earth’s Ecosystems, https://www.visualcapitalist.com/sp/visualizing-carbon-storage-in-earths-ecosystems/

Várallyay Gy. (2008) Talaj-víz kölcsönhatások a klímaváltozás tükrében, Talajtani vándorgyűlés

OVF (2018). Felszín alatti vizek adatbázis feldolgozás. Országos Vízügyi Főigazgatóság.

OVF (2022a). Vízgyűjtőgazdálkodási terv (VGT3). Tervdokumentáció. Országos Vízügyi Főigazgatóság.

OVF (2022b). Árvízi Kockázatkezelési Terv (ÁKK2). Tervdokumentáció. Országos Vízügyi Főigazgatóság.

OVF (2025). Talajvíz adatbázis feldolgozás – Országos adatbázis. Országos Vízügyi Főigazgatóság.

URL1. https://felszinalattiviz.blogspot.com/2020/06/uj-fogalmak-regiek-helyett-miert-idejet.html