A fenntarthatósági eszme fejlődése és stratégiai szempontként való kiteljesedése az európai közbeszerzésekben

  • Gyulai-Schmidt Andrea Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Kulcsszavak: fenntarthatóság, közbeszerzés, környezetvédelmi, szociális és innovatív kritériumok, körforgásos gazdaság, beszerzési láncok

Absztrakt

A fenntartható fejlődés igénye – az egyre mélyülő ökológiai, társadalmi, gazdasági és morális válságok miatt – életünk minden területét behálózó és azt meghatározó jelenséggé vált, amelyet a közbeszerzésben sem hagyhatunk figyelmen kívül. Az állami szükségletek nagy volumenű kielégítése a közbeszerzések révén ráirányíthatja a gyártók, kereskedők és fogyasztók figyelmét az új kihívásokra, Földünk és társadalmunk fennmaradása érdekében. Ezt az összefüggést támogatja az európai jogalkotó, aki a fenntartható fejlődést a 2014-ben született három új közbeszerzési irányelv elfogadásával az uniós közbeszerzések stratégiai céljává emelte. A zöld, szociális és innovatív szempontok alkalmazása ugyan a jövőben sem válik általában kötelezővé, de a közbeszerzési eljárás egész folyamatában előtérbe kerül a stratégiai célok érvényesítése. Immár a közbeszerzési jogalkalmazókon múlik, hogy mennyire képesek élni a jogalkotó adta lehetőségekkel, hajlandóak-e akár a jogorvoslat kockázatát is vállalva – új, még nem bejáratott eszközök és technikák alkalmazására – a fenntartható, jobb jövő érdekében. A modern célkitűzések a közbeszerzésben összhangban állnak Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű, 2015 júniusában közzétett enciklikája 137. pontjával, amely „átfogó ökológia” megteremtését szorgalmazza, „magában foglalva az emberi és szociális dimenziókat”.

Megjelent
2024-06-14
Folyóirat szám
Rovat
Acta