A demokratikus legitimáció alapkérdései a Katolikus Egyház társadalmi tanításának tükrében

Absztrakt

A Katolikus Egyház társadalmi tanításának kompendiuma kiemelt szempontként tekint az emberi méltóságra, hiszen az ember Isten hasonlatosságára és képére teremtetett.  A társadalmi folyamatoknak tehát az alapja az ember. Ebből azonban az is következik, hogy az egyén felelőssége is, hogy milyen társadalomban él. A társadalom ugyanis emberekből épül fel, és az ember felelős azért, hogy mit épít. Ezért a demokratikus hatalom formálása nem csak joga, hanem kötelessége is az embernek. Mindezek alapján egy demokratikus állam működésének vizsgálatakor, a „hit és értelem” dialógusának követelménye alapján, elengedhetetlen górcső alá venni a demokratikus legitimáció kérdését. Egy demokráciában ugyanis csak olyan személy vagy szerv gyakorolhat közhatalmat, amelynek hatalma megszakítatlan láncolaton keresztül visszavezethető a népre. A tanulmány a fentiek alapján a demokratikus legitimáció kérdését, elemzi, amellyel összefüggésben a nép fogalmának alkotmányos meghatározását is vizsgálja, az emberi méltóságból levezethető döntés jogán keresztül. A tanulmány fő konklúziója, hogy a döntés szabadságán keresztül a nép (mint az állampolgárok közössége) az emberi méltóságából eredő jogát érvényesíti akkor, amikor a demokratikus legitimáció elvén keresztül gyakorolja a népszuverenitás elvéből őt megillető jogokat. Az emberi méltóságból eredő döntés joga, pedig összhangban áll a Katolikus Egyház emberképével is, sőt abból szükségszerűen következik is.