Környezethez való jog az Európai Unióban

Magas szintű védelem vs. emberi jog

Kulcsszavak: környezethez való jog, EU jog, alapjogok, EU Alapjogi Charta, tagállamok közös alkotmányos hagyománya

Absztrakt

Az ENSZ Emberi Jogi Tanács 2021-ben a nemzetközi jog globális szintjén elsőként deklarálta 48/13. számú határozatával a környezethez való emberi jogot, melyet a következő évben a Közgyűlés is megerősített 76/300. számú határozatával. A belső jogi fejlődés azonban már sokkal korábban reflektált e jog elismerésének szükségességére, melynek eredményeként, elsőként Portugália alkotmányában jelent meg 1976-ban. Ezzel szemben az Európai Unió jogrendjében egy aktus sem utal a jog teljeskörű, szubsztantív értelemben vett elismerésére, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikke is a környezetvédelemről és nem az ahhoz fűződő emberi jogról rendelkezik. A tanulmányban áttekintjük az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját, valamint a „tagállamok közös alkotmányos hagyományának” kérdését. Utóbbi vonatkozásában – az A/HRC/43/53 számú ENSZ jelentést alapul véve – megvizsgáljuk az EU tagállamainak erre vonatkozó alkotmányos rendelkezéseit, azok esetleges hiányát, az egyedi megoldásokat, annak megállapítása érdekében, hogy fennállhat-e egy közös alkotmányos hagyomány léte e tekintetben.

Információk a szerzőről

Köböl-Benda Vivien, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

megbízott oltató

Megjelent
2024-10-25
Rovat
Dissertationes