A kriptoeszközben történő javadalmazás lehetőségei és feltételei nemzetközi összehasonlításban
Absztrakt
A kriptoeszközben történő javadalmazás iránt a kriptoeszközök elterjedésével párhuzamosan növekszik az érdeklődés. E lehetőség azonban munkajogi és pénzügyi jogi kérdéseket egyaránt felvet. Míg a pénzügyi szabályozást illetően e kérdés inkább összefügg a kriptoeszközökre vonatkozó általános szabályozás megalkotásával, addig a munkajogi rendelkezések, különösen azok munkabér védelmére vonatkozó elemei komoly korlátokat jelentenek a kriptojavadalmazás elterjedésének. E témát érintik mind a nemzetközi, mind az európai (EU), mind pedig a nemzeti (tagállami) szabályozások vonatkozó elemei. A szabályozás nemzetközi és nemzeti eszközei rendkívül szűkre szabják a munkaviszony keretében kriptoeszközben történő javadalmazás lehetőségét, leginkább a választható természetbeni juttatások (cafetéria elemek) közé száműzve azokat. Megállapítható, hogy jelenleg a javadalmazás ezen módja még annyira újszerű, hogy a jogalkotás oldaláról szinte sehol sem láthatunk a témára vonatkozó speciális szabályokat, addig a bírósági gyakorlat a világ számos országában az USA-tól az Egyesült Arab Emirátusokig a jogalkotóhoz képest sokkal rugalmasabban állnak e kérdéshez. Jelen tanulmány célja annak áttekintése, hogy a munkaviszony keretében kifizetett javadalmazás elemei közé miként illeszthetők be a kriptoeszközök egyes fajtái.
Hivatkozások
Breszkovics, Botond: A kriptoeszköz-szolgáltatók és az NFT-k helyzete a MiCA rendszerében. In: Bujtár, Zsolt – Szilovics, Csaba – Halász, Vendel – Gáspár, Zsolt – Szívós, Alexander Roland – Martin, Márton – Szuchy, Róbert – Kecskés, András – Breszkovics, Botond – Ázsoth, Szilvia – Ferencz, Barnabás – Kálmán, Martin (szerk.): Válság, gazdaság, technológia és jog. Pécs, PTE ÁJK, 2023.
Friedrich August von Hayek: Denationalisation of Money. London, Institute of Economic Affairs, 1976.
Gyulavári, Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012.
Hős, Nikolett: Munkabér. In: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, ELTE Eötvös, 2024.
Kale, Arundhati: Cryptocurrency as Wages and Salary. Indian Journal of Integrated Research in Law, Vol 2., N. 2. (2022) https://doi.org/IJIRL/V2-I2/A67
Király, Miklós: A Bécsi Vételi Egyezmény és a Bitcoin. In: Lamm Vanda – Sajó András (szerk.): Studia in honorem Lajos Vékás. Budapest, HVG-ORAC, 2019.
Király, Péter Bálint: The Legal Classification of Bitcoin and other Cryptocurrencies. In: Gábor Hulkó – Roman Vybíral (szerk.): European Financial Law in Times of Crisis of the European Union. Budapest, Ludovika, 2019. https://doi.org/10.36250/00749.22
Nádas, György – Rab, Henriett – Sipka, Péter – Zaccaria, Márton Leó: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény kommentárja a munkajogi kódexek összehasonlító táblázatával. Budapest, OPTEN Informatikai Kft., 2016.
Pandya, Bharti – Rao, Priya: Viability of compensating employees in cryptocurrency – An exploratory study. In: Transnational Marketing Journal, Vol. 10., N. 2. (August 2022) https://doi.org/10.33182/tmj.v10i2.2066
Passinsky, Asya: Should Bitcoin Be Classified as Money? Journal of Social Ontology, Vol. 6., N. 2. (2020) https://doi.org/10.1515/jso-2020-0022
Posada, Julian: Deeply Embedded Wages: Navigating Digital Payments in Data Work. Big Data & Society, Vol. 11., No. 2., 2024. https://doi.org/10.1177/20539517241242446
Rátkai, Ildikó: A munkabérrel kapcsolatos feladatok; levonás a munkabérből. Munkaügyi tanácsadó, 2013/10.
Selcuk, Mervan – Kaya, Suleyman: A Critical Analysis of Cryptocurrencies from an Islamic Jurisprudence Perspective. Turkish Journal of Islamic Economics, Vol. 8., No. 1. (2021) https://doi.org/10.26414/A130
Copyright (c) 2025 Halász Zsolt
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
