Hol húzódik a határ?

Az EU cselekvési tere az oktatás és kultúra világában

  • Sándor Lénárd Károli Gáspár Református Egyetem
Kulcsszavak: európai integráció, hatáskörmegosztás, szubszidiaritás elve, Európai Unió Bírósága, oktatás, kultúra és család

Absztrakt

A tanulmány az európai uniós fellépés alakulását vizsgálja az oktatás, a kultúra és a család egymással összefüggő területein, különös tekintettel a hatáskörök terjedelmére és korlátaira. Bár e területek nem tartoztak az integráció eredeti céljai közé, az 1970-es évektől kezdődően mind az uniós jogalkotás, mind az Európai Unió Bíróságának esetjoga fokozatosan bővítette az uniós cselekvés mozgásterét. A tanulmány rámutat, hogy e folyamatot egyrészt a belső piaci hatáskör kiterjesztő értelmezése, másrészt az uniós alapjogok egyre szélesebb körű érvényesítése alakította. Az Edicom-ügyben megfogalmazott elvek nyomán az uniós szabályozás olyan területekre is kihat, amelyek a szerződések szerint alapvetően tagállami hatáskörben maradnak. A tanulmány amellett érvel, hogy e fejlődés megbonthatja a szerződéses egyensúlyt, és gyengíti a hatáskörök vertikális megosztását védő garanciákat, különösen a szubszidiaritás elvének érvényesülését. A vizsgálat kitér az immateriális közrend és a nemzeti identitás szerepére is, amelyek – noha elvileg korlátot képeznek – a bírói gyakorlatban nem bizonyultak kellően hatékonynak. A tanulmány tágabb összefüggésben hangsúlyozza, hogy az oktatás, a kultúra és a család a közösségi önazonosság és szellemi önrendelkezés alapvető pillérei. Következtetése szerint az uniós fellépés e területeken alapvetően támogató és kiegészítő jellegű lehet, összhangban a sokszínűség és a tagállami autonómia megőrzésének követelményével.

 

Hivatkozások

Bellamy, François-Xavier: A kisemmizettek – avagy a tudásátadás nélkülözhetetlensége. Budapest, Századvég Közéleti Tudásközpont, 2022.

Calligaro, Oriane – Patel, Kiran Klaus: The true “EURESCO”? The Council of Europe, transnational networking and the emergence of European Community cultural policies, 1970–90. European Review of History, Vol. 24., N. 3. (2017) https://doi.org/10.1080/13507486.2017.1282430

Duroselle, Jean-Baptiste: Europe: A History of Its Peoples. Viking, 1990.

Gallo, Daniele: Direct Effect in EU Law, Oxford University Press, 2025. https://doi.org/10.1093/9780191925221.003.0002

Karsai, Krisztina: A közrend Európai (jogi) fogalma. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények 12, 2011.

Lénárd, Sándor: The European Way(s) of Democracy: Chances and Challenges of Democratic Legitimacy in the European Construction. Telos, Vol. 209. (Winter, 2024) 120–135. https://doi.org/10.3817/1224209120

Middelaar, Luuk van: Valahogy Európába. Örökös átkelés. Budapest, Typotex, 2011.

Roel, Lange de: The European Public Order, Constitutional Principles and Fundamental Rights. Erasmus Law Review, Vol. 1., Iss. 1. (2007) https://doi.org/10.5553/ELR221026712007001001002

Romainville, Céline: The Right to Access Culture under EU Law. In: Evangelia Psychogiopoulou (szerk.): Cultural Governance and the European Union. Protecting and Promoting Cultural Diversity in Europe. Palgrave Macmillan, 2015. https://doi.org/10.1057/9781137453754_13

Schreiber, Hanna: Intangible Cultural Heritage, Europe, and the EU: Dangerous Liaisons? In: Andrzej Jakubowski et al.: Cultural Heritage in the European Union. A Critical Inquiry into Law and Policy. Brill, 2019. https://doi.org/10.1163/9789004365346_015

Shore, Cris: Building Europe: The Cultural Politics of European Integration. Routledge, 2000.

Smith, Craufurd Rachael: Culture and European Union Law. Oxford University Press, 2004. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199275472.001.0001

Spieker, Luke Dimitrios: Competence Confusions: Why the Vertical Division of Competences Cannot Constrain the Court’s Interpretation of EU Law. European Constitutional Law Review, Vol. 21., N. 4. (2025) https://doi.org/10.1017/S1574019625100850

Telling, Kathryn – Serapioni, Martino: The rise and change of the competence strategy: Reflections on twenty-five years of skills policies in the EU. European Educational Research Journal, Vol. 18., N. 4. (2019) https://doi.org/10.1177/1474904119840558

Megjelent
2026-07-03