Előzmények és tanulságok a vasúti ingatlanfejlesztés történetéből • 4. rész
Absztrakt
A cikksorozat a vasúti területek ingatlangazdálkodásáról szól a rendszerváltozástól napjainkig. A piacgazdaságban az ingatlan szerepe visszanyerte a gazdaságban a hagyományos szerepkörét, jelentősége a vasúti területek használatában is megnőtt. Ennek alapján a cikk be kívánja mutatni a vasúti ingatlangazdálkodás szerepkörét és célkitűzéseinek változásait a kezdetektől a komplex vasút- és ingatlanfejlesztési tervek kidolgozásáig. Konkrét példákon keresztül ismerteti a vasúti területek hasznosítási kérdéseit és az ezekből levonható tanulságokat. Külön csoportban kerülnek tárgyalásra a vasútállomások, személypályaudvarok és az ettől némileg eltérő adottságú árufuvarozási területek, rendezőpályaudvarok területének hasznosítási tervei és azok eredményei, kudarcai. A cikksorozat végén a konkrét példák alapján összefoglalásra kerülnek az eddigi gyakorlatból levonható általános következtetések, javaslatok, aminek aktualitását adja a sajtóban utóbb elhíresült Rákosrendező térségi barnaövezeti fejlesztési program. A 4. rész a rendezőpályaudvarok fejlesztési kérdéseit, azon belül Ferencváros állomás helyzetét vizsgálja.
Hivatkozások
A folyóirat a lapszámokban megjelent cikkek tartalmához azonnali, nyílt hozzáférést (OA - Open Access) biztosít azon az elven alapulva, hogy a kutatási eredmények nyilvánosság számára történő ingyenes elérhetővé tétele elősegíti a globális tudásmegosztást. Sem a szerzőknek, sem az olvasóknak nem kell nyílt hozzáférési díjat (APC) fizetniük.
A folyóiratban megjelent összes cikk CC-BY-NC-ND 4.0 licenc alapján használható.










