The Practice of the Hungarian Constitutional Court on Asylum
Abstract
The modern-day history of asylum in Hungary ranges from being the country of origin of refugees, through the country of asylum, to the country protecting the
external borders of the European Union (EU) and rejecting the refugees. Asylum, which came into focus as a result of the Arab Spring in 2015, has raised numerous issues such as access to territory, pushbacks, procedural guarantees, detention, transit zones, the effectiveness of remedies, and sovereignty and free decisionmaking on the side of the state. These issues may also have a constitutional dimension. However, a review of the practice of the Hungarian Constitutional Court shows that asylum issues are not grouped along these lines, but rather as per the division of competences between the EU and Hungary. Consequently, some constitutional court procedures have been examined in the context of constitutional interpretation rather than that of constitutional complaint procedures. Furthermore, the constitutional context has changed, influencing the approach of the Constitutional Court. Based on this, the paper first interprets the relationship between asylum and sovereignty and the function of the Constitutional Court in asylum matters, placing the issue in the context of the history of asylum in Hungary. Second, it presents the related practice of the Constitutional Court according to three aspects, namely sovereignty and constitutional identity, the role of human dignity, and interpretation of asylum law by the Constitutional Court.
References
Berkes, L. (2008) ‘Fél lábbal a Paradicsomban. Menekültügyi igazgatás nemzetközi jogi és európai jogi kitekintéssel’, Iustum Aequum Salutare, IV(1), pp. 77–95.
Békés, Á. (2021) ‘3/2019. (III. 7.) AB határozat – jogellenes bevándorlás elősegítése’ in Gárdos-Orosz, F., Zakariás, K. (eds.) Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990-2020. Budapest: HVG-ORAC, TK-JTI, pp. 941–954.
Blutman, L. (2022) ‘Az Alkotmánybíróság határozata arról, hogy egyes uniós jogi aktusok végrehajtása mellőzhető-e az Alaptörvényre tekintettel. Az uniós jog elsőbbsége és az Alaptörvény’, Jogesetek Magyarázata, 2022/1, pp. 5–12.
Boed, R. (1994) ‘The state of the right of asylum in international law’, Duke Journal of Comparative & International Law, 5(1), pp. 1–33.
Bokorné Szegő, H. (2003) Nemzetközi jog. Budapest: Aula Kiadó.
Chronowski, N. (2019) ‘Alaptörvény-értelmezés az európai alkotmányos párbeszéd jegyében – a 2/2019. (III. 5.) AB határozat’, Közjogi Szemle, 12(3), pp. 72–73.
Chronowski, N. (2022) Alkotmányosság három dimenzióban. Budapest: TK Jogtudományi Intézet [Online]. Available at: https://jog.tk.hu/uploads/files/ChronowskiNora_Alkotmanyossag_harom_dimenzioban.pdf (Accessed: 11 October 2023).
Hailbronner, K. (1993) ‘The Concept of Safe Country and Expeditious Asylum Procedures: A Western European Perspective’, International Journal of Refugee Law, 5(1), pp. 31–65; https://doi.org/10.1093/ijrl/5.1.31.
Hautzinger, Z, Hegedüs, J., Klenner, Z. (2014) A migráció elmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar [Online]. Available at: http://real.mtak.hu/16634/1/w207.bat_session%3D1164013711%26infile%3D%26sobj%3D8961%26cgimime%3Dapplication%252Fpdf (Accessed: 11 October 2023).
Jaeger, G. (2001) ‘On the history of the international protection of refugees’, International Review of the Red Cross, 83(843), pp. 727–738; https://doi.org/10.1017/S1560775500119285.
Kjaerum, M. (1992) ‘The Concept of Country of First Asylum’, International Journal of Refugee Law, 4(4), pp. 514–530; https://doi.org/10.1093/ijrl/4.4.514.
Mohay, Á. (2016) ‘A nemzetközi migráció jogi aspektusai, különös tekintettel a legális migráció szabályozására az Európai Unióban’ in Tarrósy, I., Glied, V., Vörös, Z. (eds.) Migráció a 21. században. Pécs: Oblikon Kiadó, pp. 45–65.
Nash, K. (2009) The Cultural Politics of Human Rights. Cambridge: Cambridge University Press; https://doi.org/10.1017/CBO9780511576676.
Orbán, E., Szarka, V., Szegedi, L. (2023) Az EU intézményi és döntési folyamatai és a nemzeti közigazgatás kapcsolata. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem [Online]. Available at: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/20592/Az%20EU%20intezmenyi%20%C3%A9s%20dontesi%20folyamatai%20es%20a%20nemzeti%20kozigazgatas%20kapcsolata%202023.pdf?sequence=1 (Accessed: 11 October 2023).
Randelzhofer, A. (2003) ‘Die Völker- und verfassungsrechtlichen Grundlagen des deutschen Asylrechts’ in Stern, K. (ed.) Zeitgemäßes Zuwanderungs- und Asylrecht – ein Problem der Industriestaaten. Berlin: Duncker & Humblot, pp. 19–32.
Slingenberg, L. (2014) The Reception of Asylum Seekers under International Law. Between Sovereignty and Equality. Hart Publishing.
Szép, Á. (2012) ‘A védett beléptetési eljárás kudarca. A diplomáciai menedékjog vége?’, Iustum Aequum Salutare, VIII(1), pp. 147–161.
Tóth, J. (1994) Menedékjog – kérdőjelekkel. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Varga, Zs. A. (2018) ‘Az alkotmánybíróságok szerepe a nemzeti/alkotmányos önazonosság védelmezésében’, Iustum Aequum Salutare, XIV(2), pp. 21–28.
