Ranschburg Viktor, a magyar könyvkiadás európai nagykövete

  • Melinda Simon Szegedi Tudományegyetem BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék

Absztrakt

A magyarországi könyvkiadás és könyvkereskedelem erős német gyökerei révén a 19. század folyamán és a 20. század első felében rendszeres kapcsolatban állt a német nyelvterület könyves cégeivel és szervezeteivel. A magyar könyves szakmának azonban csupán egyetlen olyan személyisége volt a korszakban, aki nemzetközi szervezetekben vezető tisztséget töltött be: Ranschburg Viktor. A róla szóló megemlékezések szórványos és felületes jellege miatt már igencsak időszerű volt egy egyéniségéhez méltó, alapos életrajz elkészítése. 
A szerző bemutatja Ranschburg Viktor 1872–1880 közötti gimnáziumi tanulmányi eredményeit, majd 1880–1884 közötti tanulóéveit a majna-frankfurti Joseph Baer & Co. cégnél. Első munkahelye 1884-től a Révai Testvérek könyvkiadó, majd 1885-től Révai Leó antikváriuma volt, majd 1891-től Magyarország egyik legnagyobb kiadójánál, az Athenaeumnál lett a kiadói osztály vezetője, ahol látványos gazdasági sikereket ért el. 1901-ben cégvezető, 1902-ben igazgató, 1903-ban ügyvezető igazgató lett. A szakmai közéletben is szép pályát futott be: a Magyar Könyvkereskedők Egyletében 1892–1900 között titkár, 1900–1906 között főtitkár, 1906–1919 között elnökhelyettes volt. Feleségétől három gyermeke született és számos gazdasági érdekeltségéből származó bevételéből jómódban éltek. A szabadkőműves mozgalomnak 1900-tól kezdődően volt igen aktív tagja. A tanulmány részletesen bemutatja és elemzi a Ranschburg Viktor által írt tanulmányokat és könyveket is. 
1900-tól kezdődően vált rendkívül aktívvá nemzetközi porondon is. Ő képviselte a magyar szakmát a könyvkiadók nemzetközi kongresszusain (Lipcse 1901, Milánó 1906, Madrid 1908, Amszterdam 1910) és aktívan küzdött Magyarország csatlakozásáért a berni szerzői jogi egyezményhez. Külföldi szakmai elismertségének legkomolyabb eredménye az volt, hogy a könyvkiadók 13. nemzetközi kongresszusát – az ő meghívására – Budapesten tartották 1913-ban. Tevékenysége legmagasabb elismeréseként 1913–1921 között ő volt a szervezet megválasztott elnöke. 
Számos okból 1919-ben megvált az Athenaeumtól és lemondott a Magyar Könyvkereskedők Egyletében betöltött vezető funkciójáról is. (A könyvkiadók nemzetközi kongresszusa elnökségéről 1921-ben köszönt le, hogy személye ne gátolja az újrakezdést.) De nem vonult vissza: 1920-ban új, rendkívül modern palettájú könyvkiadót alapított Pantheon néven, amelyet két év alatt nyereségessé tett. Óriási energiával dolgozott továbbra is, de fizikuma már nem bírta a megterhelést. Súlyos szívbetegsége miatt 1930-ban, 68 évesen hunyt el.

Megjelent
2024-11-30
Rovat
Tanulmányok